Mérlegen 2024: az illegális migráció csökkenése új lehetőségeket nyitott meg

Európa évek óta küzd a migrációs válság megoldásáért, de idén olyan fordulatok történtek, amelyek alapjaiban formálhatják át a kontinens stratégiáját. Az illegális határátlépések csökkenése, az új politikai irányvonalak és az észak-afrikai országokkal kötött megállapodások mind arra utalnak, hogy új korszak kezdődhet. 

Vajon sikerül kihasználni ezeket a lehetőségeket a határok megerősítésére és a menekültek hazatelepítésére? Erről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét, aki a legfontosabb trendeket elemezte.

a tavalyi év azonos időszakához képest. 

A Frontex adatai szerint összesen 191 900 esetet regisztráltak, amely a migrációs útvonalak dinamikájában tapasztalt változásokat tükrözi. Drámai csökkenés a közép-mediterrán útvonalon volt tapasztalható, ahol a határátlépések száma 62 százalékkal esett vissza. Az érkezések számának csökkenéséhez hozzájárultak a tunéziai és líbiai hatóságok fokozott fellépései az embercsempészekkel szemben. Mégis ezen az útvonalon összesen 55 227 migráns érkezett Európába.

De még ennél is nagyobb visszaesés volt a nyugat-balkáni útvonalon, ahol a szabálytalan határátlépések száma 80 százalékkal csökkent.

Bár a közép-mediterrán útvonalon csökkent az érkezések száma, a keleti mediterrán útvonalon 14 százalékos növekedés történt, ahol 54 989 esetet jelentettek. A nyugat-afrikai útvonalon továbbra is magas maradt a migrációs aktivitás, 34 091 határátlépést regisztráltak az év első tíz hónapjában. A gibraltári útvonalon is emelkedést tapasztaltak: itt 5 százalékkal nőtt a határátlépések száma, elérve a 57 162 esetet.

A Frontex szerint a migrációs nyomás földrajzi eloszlása továbbra is változékony. Míg egyes régiókban jelentős csökkenés tapasztalható, más területeken, például a keleti határszakaszokon és a nyugat-afrikai útvonalon a migráció továbbra is komoly kihívást jelent. 

A dinamikus változások rámutatnak a hatóságok közötti együttműködés és a határvédelem megerősítésének fontosságára, miközben a migrációs útvonalak folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

Az Európai Parlament által márciusban elfogadott új uniós migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció hatékonyabb és egységesebb kezelése, valamint a tagállamok közötti tehermegosztás méltányosabbá tétele. Az intézkedések között szerepel, hogy a migrációs nyomás által leginkább érintett országokat más tagállamok szolidaritási alapon támogathatják menedékkérők átvállalásával, technikai segítséggel vagy pénzügyi hozzájárulással. 

Az új szabályozás szerint a menedékkérőknek az első belépésük helye szerinti országban kell benyújtaniuk kérelmüket, és ott kell tartózkodniuk a döntés meghozataláig. Azonos befogadási feltételeket írnak elő minden tagállam számára, ami a kevésbé fejlett országokban komoly kihívásokat okozhat, mivel ezek az államok nehezebben biztosítanak a fejlettebbekhez hasonló lakhatási és egészségügyi feltételeket.

A paktum elfogadása ellenére a magyar kormány továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy nem enged be illegális migránsokat. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem adja fel sem a fizikai, sem a jogi határzárat, és továbbra is védi az Európai Unió és a schengeni övezet külső határait.

A téma kapcsán Sayfo Omar kifejti, hogy  „az idén elfogadott uniós migrációs paktumnak vannak jó elemei is. Ilyenek a tagállamok közötti információcsere, a kitoloncolások segítése és egyebek. 

Viszont a paktum közel sem jelent megoldást. Brüsszelnek például egyértelművé kellene tennie, hogy Európa megtelt és nem kér többet az irreguláris migrációból. 

Az afrikai országokkal megkötött egyezményekről a kutató bizakodóan nyilatkozott, hogy „vannak ugyanakkor pozitív kezdeményezések is. Az Európai Unió idén Egyiptommal, tavaly pedig Tunéziával kötött megállapodást, mely keretében az arab országok gazdasági előnyökért cserébe segítenek megakadályozni hogy migránsok a területükről induljanak tömegével Európába. Jordániával és Marokkóval is előkészületben vannak hasonló megállapodások.”

Az Unió migrációs politikájának reformja körüli viták és a tagállamok közötti nézeteltérések miatt egyes országok saját kezdeményezéseket indítottak a migráció kezelésére. Olaszország például megállapodást kötött Albániával, amelynek értelmében az illegális bevándorlókat Albániában felállított táborokban helyezik el a menekültügyi kérelmek elbírálásáig. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint ez a modell példaként szolgálhat más európai országok számára is.  

– mondja a kutatási vezető.

A hazánkat érintő helyzetről Sayfo kijelenti, hogy „2024-ben a nyugat-balkáni útvonalon keresztül Magyarországra bejutni próbáló migránsok száma jelentősen csökkent. Ez annak volt köszönhető, hogy a szerb hatóságok 2023 novemberében megkezdték a határ menti migránstáborok felszámolását és letartóztatták az embercsempészeket, miután rivális bandák összecsaptak egymással és három embert megöltek. Év végére a szerb hatóságok figyelme lankadni kezdett, így újra elkezdtek visszaszállingózni a migránsok a Délvidékre.”

A szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta több millió menekült érkezett Európába, menedéket keresve a konfliktus elől. Az elmúlt hetekben azonban jelentős fordulat következett be: a lázadó erők gyors előretörésükkel megdöntötték Bassár el-Aszad elnök több mint két évtizedes uralmát, aki ezt követően Oroszországba menekült. 

Erről a szakértő megjegyezte, hogy „a szíriai menekültek zöme kormányellenes, ezért az Aszad-rezsim eddig jogi és egyéb eszközök sorával akadályozta a 6,4 millió külföldre menekült szíriai hazatérését. A lázadók győzelme most lehetőséget kínál Európának a szír migránsok és menekültek hazatelepítésére. 

Németország, Svédország, Hollandia, Belgium, Norvégia és az Egyesült Királyság felfüggesztették a szíriaiak által beadott menedékkérelmek elbírálását. Ausztria ennél is tovább ment és visszatelepítési program kidolgozásához kezdett.”

A kutató folytatta: „a törökök már megkezdték a szírek hazaszállítását. Az ország infrastruktúrája azonban romokban van, így Szíria hamar megtelik. Európa érdeke az lenne, hogy maga is a lehető leghamarabb kezdje meg az emberek hazaküldését.”

A jövőre nézve Sayfo Omar bizakodóan kifejtette, „2025 nagy kérdése lesz, hogy Szíria mennyire stabilizálódik és milyen számban, milyen feltételek között érkezhetnek haza a menekültek. Látható, hogy az új vezetés bármire hajlandó a nemzetközi legitimitásért és a gazdasági támogatásért cserébe.

Nyitókép: Valeria Ferraro / AFP