„Még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen” – jelentette ki a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás az Indexnek adott hosszú interjújában világossá tette: nem kíván lemondani, és a köztársasági elnöki tisztséget alapvetően nem politikai, hanem alkotmányos-jogi szerepként értelmezi. Az államfő szerint Magyar Péter és a Tisza Párt valójában nem pusztán az ő személyét támadja, hanem a köztársasági elnöki intézmény szerepének újraértelmezésére törekszik.
„Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is”
– fogalmazott.
Az interjú egyik központi témája Magyar Péter ultimátuma volt, amely május 31-ig adott határidőt Sulyok lemondására. A köztársasági elnök erre úgy reagált: jelenleg nincs olyan alkotmányos vagy jogi indok, amely megalapozná a távozását. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényre tett esküt, ezért kötelességének érzi hivatalban maradni mindaddig, amíg az alkotmányos rend keretei között el tudja látni feladatait. Szerinte az államfő nem a politikai többséget vagy kisebbséget képviseli, hanem „az egész politikai nemzet egységét”.
„Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka”
– szögezte le. Hozzátette: „Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak”.
Sulyok többször is visszatért arra a gondolatra, hogy a köztársasági elnök szerepe a politikai döntések alkotmányos keretbe foglalása. Úgy fogalmazott: a kormány politikai döntéseket hoz, az államfő pedig ezeknek közjogi és alkotmányos rangot ad. Emiatt szerinte az államfő működése kívülről sokszor protokollárisnak vagy passzívnak tűnhet, valójában azonban komoly alkotmányjogi jelentősége van.
Az interjúban részletesen beszélt Magyar Péterrel való találkozóiról is. Elmondása szerint a beszélgetések „tárgyszerű” és „őszinte” légkörben zajlottak, Magyar Péter pedig megadta a hivatalnak kijáró tiszteletet, miközben következetesen hangsúlyozta: szerinte Sulyoknak távoznia kellene. Az államfő erre mindig azt válaszolta, hogy másként látja az alkotmányos helyzetet. Úgy látja,
a Tisza Párt részéről komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki intézmény újradefiniálására, ő maga pedig ennek a folyamatnak a „célkeresztjébe” került.
Arra a felvetésre, hogy alkotmánymódosítással, jogállami és alkotmányos keretek között kívánják leváltani őt magát és több más közjogi méltóságot, Sulyok így reagált: nem ismeri a részletszabályokat, de
„ha a kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor azt a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie”.
Leszögezte azt is, hogy „fontos szempont, hogy az európai és
nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen”.
Sulyok kitért arra is, hogy Orbán Viktor kérte fel köztársasági elnöknek. Elmondása szerint a volt miniszterelnök csupán közölte vele, hogy a Fidesz támogatja a jelölését, de nem adott neki sem tanácsot, sem politikai instrukciókat. Államfőként ugyanakkor rendszeresen konzultált Orbán Viktorral, hiszen szerinte az alkotmányos működés ezt szükségessé teszi.
Az interjú egyik visszatérő eleme volt az államfői pártatlanság kérdése. Sulyok azzal indokolta visszafogott szereplését a választási kampány során, hogy egy köztársasági elnök megszólalásait ilyenkor könnyen politikai állásfoglalásként lehet értelmezni. Emiatt nem kívánt aktívabban reagálni sem a kampány elmérgesedésére. Ugyanezzel magyarázta azt is, hogy a gyermekvédelmi botrányok idején miért nem vállalt erőteljesebb közéleti szerepet. Azt is hangsúlyozta, akkoriban kiadott egy közleményt, amelyben szolidaritást vállalt az áldozatokkal. Emlékeztetett, ebben rámutatott arra is, hogy Magyarországon közmegegyezés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a társadalom elítéli és az elkövetők szigorú megbüntetését szükségesnek tartja. De tartotta magát ahhoz a gondolathoz, hogy szerinte az államfőnek csak akkor kell megszólalnia, ha az intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik, a konkrét ügyekben pedig a hatóságok végezték a munkájukat.
A Tisza-kormány minisztereinek kinevezésével kapcsolatban is megszólalt. A közös fotók körüli vitáról azt mondta: számára nem a képek fontosak, hanem maga a közjogi aktus, vagyis a kinevezés. Nem tartotta különösebben jelentősnek, hogy az MTI egyik fotójáról levágták, és azt sem érezte, hogy a miniszterek részéről személyes elutasítás érte volna.
Az interjú végén ismét hangsúlyozta: a köztársasági elnök és a kormány között nem politikai bizalmi viszonynak kell fennállnia, hanem alkotmányos együttműködésnek. Azt mondta, ugyanúgy együttműködik a Tisza-kormánnyal, ahogy korábban az Orbán-kormánnyal is együttműködött. Hozzátette: jelenleg nem ismert előtte semmilyen konkrét alkotmánymódosítási terv, ezért nem tudja megmondani, hogy Magyar Péterék végül milyen eszközökkel próbálják majd elérni az államfői intézmény átalakítását vagy az ő eltávolítását.
Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
A törvénykezést feláldozták a digitális minimalizmus oltárán.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
