Szalai Piroska rámutatott a brutális valóságra: azonnal a háromszorosára ugrana a magyarok rezsije, ha ez megtörténne

Gyakran hallani vitákat arról, hogy fenntartható-e a rezsicsökkentés, vagy hogy miért ragaszkodik hozzá ennyire a kormány. A válasz most vizuálisan, feketén-fehéren érkezett meg a Kontextus Cash Talk stúdiójába, ahol Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó Hoppál Hunor műsorvezetővel elemezte az európai energiahelyzetet. A szakértő egy olyan grafikont hozott, ami talán minden szónál hangosabban beszél: a magyar energiaárakat hasonlította össze a régiós versenytársakéval.

Ezért kulcsfontosságú a rezsicsökkentés

Szalai Piroska a grafikonon a magyar adatokat csak „zöld gyöngysornak” nevezte, amely az elmúlt 14 évben folyamatosan az uniós átlag alatt maradt, sőt, távolodott tőle. Ezzel szemben Csehország és Lengyelország sorsa intő jelként szolgálhat mindenki számára. A csehek 2010-ben még hasonló szintről indultak, mint mi – az uniós átlag 90 százalékáról –, ám mára már bőven az átlag fölött, 105 százalékon járnak. A lengyeleknél is hasonló a helyzet: a háború őket is kilőtte, és ma már ők is jóval drágábban jutnak energiához.

De mi történne, ha Magyarországon hirtelen kivezetnék a rezsicsökkentést? 

A matek egyszerű és ijesztő:

• Ha a lengyel árszintre emelkednénk, a magyar családok rezsije azonnal megduplázódna.
• Ha a cseh utat járnánk be – amit 2010 előtt követtünk –, akkor a mostani számlák háromszorosát kellene befizetnünk minden hónapban.

A főtanácsadó hangsúlyozta: ugyanarról a gázmolekuláról, ugyanarról az áramról beszélünk, a különbség kizárólag a politikai döntésen múlik. A műsorban elhangzott az is, hogy ez nem csupán pénzügyi kérdés, hanem létbiztonsági is. Míg 2010-2011 környékén a magyar lakosság több mint 10 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni az otthonát, és minden negyedik embernek volt befizetetlen számlája, addig mára ezek a mutatók radikálisan javultak. A rezsicsökkentés nélkül azonban ez a biztonság egy pillanat alatt semmivé válna, és visszazuhannánk oda, ahol a régiós társaink most küzdenek a számlákkal.

Nyitókép: STEFAN SAUER / dpa Picture-Alliance via AFP