Nagy veszély leselkedik Európára, Magyarország sem maradhat ki belőle
Hamarosan az öt nagy dohányipari szereplő azt is megtudja, mekkora a baj.
Szakértők szerint a dohányzásban is el kell jutni addig, amíg a táplálkozásban: felismerni a tényt, hogy a károsanyag-bevitel hosszabb távon súlyosan károsítja az egészségünket, ezért kevésbé ártalmas alternatívákra van szükség. Abban viszont még ők sem értenek egyet, hogy a receptre felírt ártalomcsökkentett termékek megoldást jelenthetnének-e.
„Ha valaki ignorálja a tényeket, hogy a cigarettázás milyen veszélyekkel jár, passzív öngyilkosságot követ el” – jelentette ki a Mandinernek nyilatkozva Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus a BAT Hungary és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. kutatásának bemutatóján, amely az újgenerációs dohánytermékek ismertségét és megítélését vizsgálta, összevetve a két évvel ezelőtti eredményekkel.
Ma Magyarországon 2,2 millióan dohányoznak, azaz csaknem minden harmadik felnőtt, közülük 1,8 millióan a tradicionális cigarettát szívják, pedig az már bizonyított, hogy az égés során keletkező füstben többezer káros anyag található, közülük többtucatnyi potenciálisan rákkeltő hatású.
A reprezentatív minta alapján jelentősen, 14 százalékkal csökkent két év alatt a klasszikus cigarettát szívók aránya, miközben megduplázódott a hevítéses, azaz füstmentes terméket használók száma, ez Dr. Pillók Péter, a Századvég kutatóintézeti igazgatója szerint komoly átstrukturálást jelent. A dohányzók arányában nem látható lényegi változás a 2021-es adatokhoz képest, viszont a cigarettázók közül még mindig csaknem a fele mondta azt, hogy elzárkózik az alternatív termékektől, azaz a hevítéses technológiától, az e-cigarettától és a nikotinpárnától.
Nyíri Noémi addiktológiai konzultáns rámutatott, a nagyvárosokban élők mindig egészségtudatosabbak, ez az eredményeken is látszik. A szakértőnél rákérdeztünk arra, hogy a válaszadók a hevítéses termékek mellett érvként sorolták fel, hogy nincsenek elrettentő képek a dobozon, amire azt felelte, esztétikum szempontjából nyilvánvaló a különbség, de
a kutatások azt bizonyítják, hogy ezek a képek, tehát az elrettentésen alapuló irányvonal a drogprevencióban például hatástalannak bizonyult.
„Amikor aktív használói szakaszban vannak egészséges fiatalként, túl messzinek érzik azt a képet, amin egy droghasználó rettenetesen néz ki, ezért nem is tud vele azonosulni” – jegyezte meg Nyíri Noémi.
Rákérdeztünk arra is, mi a véleménye azokról a külföldi országokról, ahol receptre írják fel a cigarettáról leszokni vágyóknak az alternatív termékeket, hogy ezzel segítsék a folyamatot, és elképzelhetőnek tartaná-e ezt Magyarországon. „A kulturális beágyazottság és a drogpolitikai irányvonal alapjaiban határozza meg, milyen új megoldások vezethetők be egy adott országban.
Szerintem messze vagyunk attól, hogy receptre írjanak fel dohánytermékeket, előbb az ismertségüket kellene növelni”
– felelte az addiktológiai konzultáns.
Hozzátette: az orvosok többnyire a gyógyszerezés oldaláról közelítik meg a kérdést, olyan termékeket írnak fel, amelyek enyhítik a szorongást, az alvászavart és a depressziót, ám a dohányzás önmagában nem csupán kémiai addikció, sőt, a pszichés vonala erősebb is. Nyíri Noémi megjegyezte, ettől függetlenül segítene, ha olcsóbban juthatnának hozzá a fogyasztók az alternatív termékekhez, hiszen a feketekereskedelemben is az jelenik meg hangsúlyosan, hogy a felhasználók miként szerezhetik meg kedvezőbb áron ezeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Hamarosan az öt nagy dohányipari szereplő azt is megtudja, mekkora a baj.
Dr. Makai Gábor viszont el tudná képzelni a receptre felírt alternatív dohánytermékeket, mert szerinte minden eszközt meg kell ragadni, amivel tudatosítani lehet a fogyasztókban, hogy az ő kezükben van az irányítás, az ártalomcsökkentéssel képesek hatni az egészségükre. A szakember a kutatás eredményeiről azt mondta, örül, mert az látszik, hogy a dohányzók egyre tudatosabbak, és úgy véli, el kell fogadnunk, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak leszokni, de ettől még lehet csökkenteni a károsanyag-bevitelt.
„El kellene jutni a dohányzásban is addig a tudatosságig, amit a táplálkozásban már egyre többen követnek.
Ma már a legtöbben tudják, hogy az étkezés során a túlzott sóhasználat, a szénhidrát bizonyos mennyiség felett káros. A cigarettázóknak is meg kell érteniük, hogy a nikotinbevitelnek léteznek kevésbé káros alternatívái, a receptre felírás pedig előresegítheti azt a célt, hogy minél kevesebb ember haljon meg például tüdőrákban"
– jelentette ki a klinikai szakpszichológus, aki sok esetben azt tapasztalja, hogy alternatív termékek nélkül próbálnak leszokni a cigarettázók egyik napról a másikra, majd sikertelenség esetén, a kudarcélmény hatására később már a kevésbé káros megoldások sem érdekli őket.