Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
Legutóbb Krasznahorkai László író irodalmi Nobel-díja miatt lehetett büszke az egész ország egy világhírű magyarra, de idén többek között Kapu Tibor űrutazása vagy Szoboszlai Dominik Premier League-aranyérme is egységbe kovácsolta a nemzetet. A 80 év alatt begyűjtött 18 magyar Nobel-díj is nagyszerű példa, mennyi felfedezés és milyen minőségi „szürkeállomány” otthona a Kárpát-medence. Egészen illusztris a társaság: a gyulai születésű Krasznahorkai olyan honfitársainkhoz csatlakozott, mint például Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes vagy Kertész Imre. A két legutóbbi magyar Nobel-díjast éppen két éve, 2023-ban köszönthettük, Karikó Katalin a fiziológiai és orvostudományi, Krausz Ferenc pedig a fizikai Nobel-díjat érdemelte ki – Krasznahorkai majd december 10-én veheti kézbe az elismerését Stockholmban.
A magyarok találékonyságát nem csak a Nobel-díjak száma, de a világot alapjaiban meghatározó kutatások, találmányok és felfedezések is remekül szemléltetik. Minden túlzás nélkül büszkék lehetünk a magyar kutatókra, akik évtizedek óta a világ élvonalában bizonyítanak a bolygó számtalan pontján. Olyan világhírű felfedezések kapcsolódnak hozzájuk, mint például
Ezt is ajánljuk a témában
Ismét hatalmas elismerést kapott hazánk Krasznahorkai László kitüntetésével. Szinte hihetetlen, de az újabb magyar Nobel-díjast faképnél hagyta első angol fordítója.
Felsorolni is nehéz lenne azokat a tudományos és technikai felfedezéseket, amelyek magyarok nevéhez köthetők, de igyekeztünk összegyűjteni a teljesség igénye nélkül a legismertebbeket.
Bíró eredetileg újságíróként dolgozott, de foglalkozott a festészettel is. Munkája kapcsán ismerte fel, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és nem kenődik el a papíron. Egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely mozgás hatására a tintát a szerkezet végéhez vezette. Bíró első szabadalmát „töltőtoll” néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak.
Szent-Györgyi már 15 évesen tudta, hogy tudósként szeretne érvényesülni. Szolgált az I. világháborúban, 1917-ben pedig orvosi diplomát szerzett. Évekig tanult és kutatott külföldön, majd az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, így máig az egyetlen magyar felfedező, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat. A tudomány mellett elsősorban a repülés, a motorozás és a tenisz érdekelte.
A dinamó elve magyar találmány, amelyet még 1861-ben fedezett fel Jedlik Ányos. A találmány lényege, hogy mechanikai energiát (forgást) alakít át elektromos energiává, mégpedig egyenárammá. Jedlik nem szabadalmaztatta a felfedezést, így a nemzetközi elismerés a német Ernst Werner von Siemensnek jutott, aki évekkel később talált rá erre a megoldásra.
A modern, zajtalan és robbanásmentes gyufát Irinyi János magyar vegyészhallgató találta fel, aki 1836-ban szabadalmaztatta felfedezését, majd a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek. A gyufa szó a 19. század első felében terjedt el, előbb a német Zündholz mintájára tükörfordítással jött létre, majd a gyújtófácska a gyufa alakra rövidült.
Ennek a különleges repülő gépnek is magyar a feltalálója: Asbóth Oszkár találmánya először 1928. szeptember 9-én emelkedett függőlegesen a magasba. Sokáig áthidalhatatlannak hitték a repülés ezen formáját, ám a magyar feltaláló végül az első, tartósan és stabilan lebegni képes emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet felfedezésével nemzetközi elismerésre tett szert.
A világszerte híres professzort, Gábor Dénes szokták emlegetni a holográfia atyjaként, a munkásságát a tudományos világ 1971-ben Nobel-díjjal ismerte el. Találmánya a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amellyel egy tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. Gábor Dénes nevéhez több mint száz szabadalom fűződik.
Rubik Ernő 1974-ben készítette el az eredetileg bűvös kocka néven ismert újdonságot. A feltaláló térbeli logikai játékként kategorizálta mechanikus alkotását, amelynek célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást. A varázskocka világszerte népszerű lett, bő két évtizede rendszeresen rendeznek világbajnokságot is.
Szinte hihetetlen: Budapesten 1881. május 1-én kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Akkoriban még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de idővel egyre népszerűbb lett, majd létrejött a telefonhálózatra és a telefonközpontra épülő Telefonhírmondó, ami a milleniumi kiállításon is bemutatkozott.
Semmelweis Ignác úttörő volt a fertőtlenítés terén, az ő nevéhez fűződik a gyermekágyi láz drasztikus csökkentése. Felfedezte, hogy a boncolás után az orvoskezek szállítják a fertőzést a szülőszobára, ezért klóros kézmosást vezetett be. A módszerrel drámaian csökkent az anyák halálozási aránya, ezért kapta az „anyák megmentője” címet.
Neumann János nevéhez fűződik az első számítógép létrehozása. A magyar matematikus Budapesten született 1903-ban, majd a Budapesti Tudományegyetemen, illetve Berlinben folytatta a tanulmányait. Kutatásait már az Egyesült Államokban végezte, ahol a világhírt 1952-ben az első memóriával rendelkező számítógép, az EDVAC hozta meg a számára.
Fotó: Pixabay
Magyarország friss Nobel-díjas írója a svéd közszolgálati televíziónak adott interjút.
A kormány történelmi béremelést biztosított a HUN-REN kutatóinak, amely 2027-re több mint duplájára növeli a hálózat költségvetési támogatását.
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
Megszólalt az orosz kiadó.
A szerb elnök, Elon Musk és Novak Djokovics is ünnepelhet.
Az ukrán elnök még a javaslatot sem olvasta el, ami pökhendi hozzáállásnak tűnik az ő helyzetében.
Nincs kivétel.
A miniszterelnök új stratégiájára ráadásul nincsen válasza Magyar Péternek.
