Brüsszel új uniós hírszerzési egységet hozna létre hazánk ellen

Új uniós titkosszolgálatot alapítana Ursula von der Leyen; lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez egy dologra biztosan jó: a tagállamok szigorú megfigyelésére.

The Daily Telegraph: „A Nyugat meghalt” – Európa történelmi hibája most üt vissza.

A brit lap szerkesztője szerint 2025 lehet az az év, amikor „a Nyugat” mint politikai közösség végleg megszűnt működni. Az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos gyengesége, valamint az a tény, hogy Európa saját biztonságát szinte teljes egészében Donald Trump jóindulatára bízta, veszélyesen kiszolgáltatott helyzetet teremtett.
A brüsszeli csúcstalálkozók hangzatos nyilatkozatai – miszerint Ukrajna maga dönthet a béke feltételeiről – mögött valójában megosztottság, félelem és cselekvésképtelenség húzódik meg.
Egy évvel korábban már világos volt, hogy Trump visszatérése reális forgatókönyv, Európa mégsem épített ki önálló, hiteles biztonságpolitikai stratégiát.

A következmények súlyosabbak lettek, mint sokan gondolták.
A megerősödött Oroszország nyíltan provokálja Európát, miközben Washington egyre kevésbé rejti véka alá Moszkva felé irányuló közeledési szándékát.
A szerző szerint Trump és Vlagyimir Putyin „alaszkai csúcstalálkozója” után az orosz vezetés magabiztosabbá vált, a hibrid támadások felerősödtek, és már a NATO közvetlen érintettsége sem elméleti kérdés. Európa közben azt reméli, hogy egy „rossz, de kezelhető” béke majd megoldja a problémát – annak ellenére, hogy minden jel arra utal: Moszkva csak akkor hajlandó tárgyalni, ha feltételeit elfogadják.
A cikk egyik legélesebb állítása szerint
Putyin nem a békében érdekelt, hanem egy háborús gazdaság fenntartásában, amely politikai és pénzügyi túlélést biztosít számára.
Ezt is ajánljuk a témában

Új uniós titkosszolgálatot alapítana Ursula von der Leyen; lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez egy dologra biztosan jó: a tagállamok szigorú megfigyelésére.

Az európai titkosszolgálatok figyelmeztetései ellenére sok főváros még mindig abban bízik, hogy a konfliktus „kifárad”.
Eközben Oroszország már a Baltikum irányába is tesztelheti a NATO reakciókészségét, miközben az Egyesült Államok megbízhatósága egyre kérdésesebb. A szerző szerint ezzel véget ért az a nyugati gondolkodás, amely a demokratikus államok együttműködésére épült: helyét ismét a nagyhatalmak érdekszférákra osztott világa vette át.
A legnagyobb veszély azonban nem pusztán Oroszország, hanem az elvek feladása. Ha Ukrajnát arra kényszerítik, hogy lemondjon saját döntési jogáról, az a demokrácia megtagadását jelenti és precedenst teremt a jövő konfliktusaihoz, akár Kínával szemben is – véli a brit lap.
A szerző egy évvel korábbi figyelmeztetése beigazolódni látszik: a tét nem csupán Ukrajna területe, hanem az európai biztonság jövője. Ha Európa tovább halogatja a cselekvést, a következő árat már nem „egy távoli ország” fizeti meg, hanem saját polgárai.
Ezt is ajánljuk a témában

Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.

Nyitókép: Jonathan Raa / AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.

Térítésmentesen, példátlan mennyiségben és éveken át: a lengyel katonai segítség nélkül Ukrajna háborús kezdete egészen másképp alakulhatott volna.


Karácsony után alig pár nappal máris diplomáciai csúcstalálkozóra készülnek: Volodimir Zelenszkij Floridában ül tárgyalóasztalhoz Donald Trumppal, hogy a közel négy éve tartó háború lezárásáról egyeztessenek.


Emmanuel Macron francia államfő célja, hogy az Ukrajnát támogató országok csoportja végleges megállapodásra jusson a tűzszünet utáni forgatókönyvekről.
