Megdőlt a tévhit: már a fiatalok között szedi áldozatait a gyilkos betegség

Megdőlt az a tévhit, hogy a mellrák kizárólag az idősebb korosztály betegsége. Az elmúlt évtizedben ugyanis jelentősen megnőtt a betegség előfordulása a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban – derül ki az MSD Pharma Hungary Kft. Magyarország legfrissebb, hazai adatokon alapuló kutatásából. Elgondolkodtató továbbá, hogy 50 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusának előfordulási aránya magasabb: minden negyedik fiatal beteget ezzel diagnosztizálnak.

Hazánkban is ez a leggyakoribb rákos megbetegedés: 2011 és 2019 között a nők körében közel 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami minden egyes évben 7000-8000 (!) új diagnózist jelent. 

Mellrák: 32 százalékkal több 30-39 éves érintett

Az elmúlt 15 év hazai betegadatait feldolgozó és elemző HUN-CANCER EPI kutatás legfontosabb tanulsága, hogy 

Sőt: míg az elmúlt évtizedben az ötven évesnél idősebbek körében csökkent az emlőrák előfordulása, addig a 30-39 éves nőknél nőtt, nem is akármekkora mértékben: a növekmény meghaladja a 32 százalékot. Nőtt az előfordulás a 40–49 éves korosztályban is: 2019-ben például kifejezetten nagyszámú beteget, százezer nő esetén 140 emlődaganatot diagnosztizáltak, ami évente több mint ezer 40-49 éves közötti női emlőrákos diagnózist jelent. E korosztályban az emlőrák előfordulása 4-5-ször nagyobb, mint a következő leggyakoribb daganatok, a melanoma vagy méhnyakrák esetszáma.

Figyelemre érdemesek ezen eredmények annak fényébe, hogy 

és ez sem volt mindig így. 2002 óta minden, az NNGYK nyilvántartása szerint jogosult 45-65 év közötti nő szűrési ciklusonként, jelen esetben kétévente kap személyre szabott meghívólevelet a szűrés pontos helyével és idejével, vagy az időpont kérésére szolgáló elérhetőséggel. 

„Úgy tűnik, Magyarországon is indokolt lenne az emlőrák szűrővizsgálatának korhatárát 45-ről 40 évre csökkenteni, hisz a kutatások alapján nálunk is látszik az a globális jelenség, miszerint a fiatal nők emlőrák előfordulása növekszik.  Ez a növekedés ebben az évtizedben is töretlen, most folyó kutatásunk alapján 2023-ra még kifejezettebb mértéket öltött” – hangsúlyozza a Mandinernek Dr. Kiss Zoltán, az említett kutatás vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. Mint hozzáteszi, komoly elemzések kellenek a népegészségügyi célú szűrővizsgálatok célcsoportjának meghatározásához, aminek fő indoka a költséghatékonyság – hogy minél olcsóbban minél több ember élete és egészsége legyen megmenthető – ez az úgynevezett egészséggazdasági szempont, hiszen az állam az adófizetők pénzével gazdálkodik.

Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy 

Eközben azt is jó, ha tudjuk, hogy Magyarországon és másutt is van arra törekvés, hogy lecsökkentsék a szűrési korhatárt, és hozzáférhetőek legyenek az államilag szervezett és ösztönzött vizsgálatok a fiatalabb nők számára is. „Tudomásom szerint ennek engedélyezése folyamatban van, remélhetőleg minél hamarabb elérhetővé válik” – teszi hozzá.

A kutatás másik elgondolkodtató adata, hogy 30-49 év közötti emlődaganatos betegek nagyobb arányban szenvednek az emlőrák rosszabb kimenetelű, progresszívebb altípusával – amelyek nagyobb arányban vezetnek halálhoz –, mint idősebb korban gyakoribb hormon pozitív daganat típusok. A 30-39 éves korosztályban 24 százalékos a betegség agresszív és rosszabb prognózisú, az úgynevezett HER2+/HR- és tripla negatív (TNBC) daganatok együttes előfordulása, míg a 40-49 évesek között ez az arány kevesebb, mint a fele, 11,4, az 50-59 évesek között pedig 10,7 százalék. Nagyon lényeges adalék, hogy jelenleg a TNBC felelős a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókért is: a diagnosztizált betegek 61,4 százaléka nem éri meg a diagnózist követő ötödik évet. Ezért is kiemelkedően fontos a rendszeres részvétel az emlőrák szűrővizsgálatain, hisz, ha korai stádiumban fedezik fel a daganatot, jobb túléléssel, teljes gyógyulással nézhetnek szemben mindazok, akiknél e daganat típusok kialakulnak. 

Annak kapcsán, hogy mi lehet az oka, hogy az elmúlt tíz évben ilyen nagy arányban nőtt a betegség előfordulása a fiataloknál, ráadásul ez a korcsoport érintett leginkább a betegség súlyosabb változatával, Dr. Kiss Zoltán azt mondta, hogy a betegség kialakulásának esélyét befolyásolhatják egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők is. Ilyen például az obezitás vagy közismertebb nevén az elhízás, ami következtében jelentősen megváltozik a szervezet hormonösszetétele. Ezen túl a mellrák kialakulásának kockázatát növelhetik a hormonpótló kezelések, de az irodalmi adatok alapján a fiatalok emelkedő emlőrák kockázatának hátterében felmerül a késői gyermekvállalás és a kevesebb vállalt gyermek is.  

Jó hír viszont, hogy 

73,1 százalékról 74,2 százalékra. A 2011–2019-es időszak adatait feldolgozó HUN-CANCER EPI kutatásai arra is rávilágítottak, hogy a hazai emlőrákos betegek túlélési esélyei a közép-kelet európai régió legjobbjai közé tartoznak. Ez azt mutatja, hogy a magyar emlőrákos betegek, szűrésének, diagnózisának és ellátásának minősége a régióban kiemelkedő. A megnövekedett esetszámok miatt kitüntetett helyen lévő 40-49 éves korcsoportban például az érintettek 89 százaléka éli meg a diagnózist követő ötödik évet. Hasonló a nagyságrend a 30-39 év közöttieknél, míg az 50-59 éves nőknél 85 százalék, 60-69 éveseknél 81 százalék, 70-79 éveseknél pedig 65 százalék. Ebben természetesen benne vannak azok a betegek, akiknek az emlődaganaton kívül más betegségük is van, és értelemszerűen a kor előrehaladtával az ő arányuk is nő. 

Meglepően reményteli, hogy az ötéves „nettó” túlélési mutató – amikor csak az emlődaganatos halálozást vizsgálják – az az összes korcsoportban 80-90 százalék. Vagyis az emlőrák kezelésének sikeressége korcsoporttól független, kiegyensúlyozott képet mutat. 

Nyitókép: Shutterstock