Az Európai Bizottság megegyezett Magyarországgal, Brüsszel kielégítőnek tartja a kormány válaszát

Nyitókép: AFP/Urs Flueeler 

Az Európai Bizottság a vizsgálatot követően kielégítőnek tartotta a magyar hatóságok válaszát, így a kormány és az Országgyűlés a dohányipari termékek pontosabb szabályozása mellett döntött Magyarországon.

Még tavaly augusztusban került fel az Európai Bizottság honlapjára a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezett módosítása.

Ez eredetileg október 23-án lépett volna hatályba, ám az uniós notifikáció elhúzódott, még úgy is, hogy a felek között nem volt különösebb vita – hiába, az Európai Bizottság nem mindig olyan gyors, mint amikor Donald Tusk hatalomra jutása után hirtelen mindent rendben talált a lengyel jogállamisággal kapcsolatban.

Nem tartalmazhat koffeint, taurint, vitaminokat

A módosítás több lényeges elemet tartalmaz,

– jelenleg ennek a többszörösét magában foglaló termékeket is legálisan lehet vásárolni a Nemzeti Dohányboltokban. (A június 25-i hatályba lépés után három hónapig szabad szállítani a kiskereskedelembe ennél magasabb nikotintartalmú cikkeket, ezt követően csak a készlet erejéig árusíthatók.)

Emellett kötelező lesz a gyermekbiztos zárral ellátott csomagolás, illetve a rendelet az összetevőket tekintve is szigorít. A jövőben a dohányzási célú gyógynövénytermékek nem tartalmazhatnak koffeint, taurint vagy egyéb olyan adalékanyagokat és élénkítő hatású vegyületeket, amelyekhez az energikusság és a vitalitás képzete társul, továbbá vitaminokat vagy egyéb olyan adalékanyagokat, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a termékeknek kedvező élettani hatásuk van.

A tervezetről korábban az Európai Bizottság nevében Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért felelős francia biztosa levelezett a magyar kormánnyal. Breton a legaktívabb biztosok közé tartozik, többek között arról is nyilatkozott néhány héttel ezelőtt, hogy az európai védelmi iparnak háborús gazdasági üzemmódba kell kapcsolnia, hogy a kontinens gyorsabban, többet és közösen állítson elő katonai eszközöket Ukrajna azonnali és hosszú távú támogatására.

Magyarország nem akart visszalépni

De a dohányipari szabályozás notifikációjára is volt ideje:

„Bármiféle változtatás a henger alakú dobozok megengedhetőségének irányába kifejezetten visszalépésnek minősülne közegészségügyi szempontból Magyarországon” – áll az egyik indoklásban a cigarettadohányok csomagolása kapcsán.

Abban viszont eredetileg egyetértettek a felek, hogy az egészségvédő figyelmeztetés, az „Ez a termék nikotint tartalmaz, ami károsítja az Ön egészségét és függőséghez vezet” eltér a harmonizált megfogalmazástól, így a rendelkezés akadályozhatja az érintett termékek belső piacon belüli szabad mozgását.

Ehelyett a felirat az lett volna, hogy „Ez a termék nikotint tartalmaz, amely erős függőséget okozó anyag”, ám a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben ez nem szerepel, így marad az eredeti figyelmeztetés.

A leggyakoribb tévhit, hogy a nikotin rákot okoz

Pedig ez már csak azért is fontos különbség, mert

Anders Milton orvos a Mandinernek hangsúlyozta, a leggyakoribb tévhit, hogy a nikotin rákot okoz, valójában a füstben található káros anyagok a felelősek a dohányzáshoz köthető, daganatos és gyakran halállal végződő betegségek jelentős részéért.

Az EU-s átlagnak megfelelő nikotinfogyasztás ellenére Svédországban a legalacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben, szakértők pedig többek között a snüssz és a nikotinpárna népszerűségének, valamint a „füstölők” 5 százalékhoz közelítő arányának tulajdonítják ezt. Snüsszt az Európai Unió tagállamai közül csak a svédek árusíthatnak, de dohánymentes nikotinpárna kapható máshol is, az eladási adatok alapján egyre többen használják.

De vissza a kormányrendelethez! Navracsics Tibor nem tévedett, amikor azt mondta a Mandinernek, hogy bár az EP-választások előtt a politikai szinten a biztosok lassabban dolgoztak, mert többen kampányoltak, az alatta lévő szakapparátus ugyanúgy végezte a munkáját. Ezt bizonyítja, hogy májusban, azaz a kampány hajrájában megérkezett Brüsszelből a magyar szemmel nézve meglepő reakció:

A választások után így már nincs is akadálya az új szabályozás bevezetésének, amely tehát június 25-én lép hatályba.