Magyar Péteréknek létkérdés, hogy Brüsszel minél tovább blokkolja az egészségügyre és az oktatásra elkülönített uniós pénzeket

Kollár Kinga szerint "ingyenpénzről" van szó, ami nem is lehetne távolabb a valóságtól.

A Tisza Párt EP-képviselője nagyon sajnálja, hogy az Európai Bizottság az uniós források egy részét elutalta Magyarországnak – Kollár Kinga azt az álláspontot támogatta, mely alapján nem lehetett volna megemelni a pedagógusok bérét. A Tisza Párt most a magasabb fizetést adóztatná meg brutálisan.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága még áprilisban 22 igen, 4 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazott egy állásfoglalást a költségvetési bizottság, valamint a gazdasági és monetáris bizottság felé. A 30 oldalas dokumentum alapvetően a szokásos mantrákat tartalmazza, például nagyobb hatalmat remél az Európai Bizottsággal szemben, továbbá több befolyást kér a tagországok önkormányzatainak és civil szervezeteinek – a megválasztott nemzeti kormányokkal szemben.
A 23. pont viszont egy súlyos állítást tartalmaz.
Felvezetésképp kiemeli az uniós szupermérföldkövek szerepét az Európai Unió pénzügyi érdekében a jogállamisági hiányosságokkal szemben, valamint megjegyzi, hogy egy tagállam – itt kétségkívül Magyarországra utal a szövegezés – még nem teljesítette a saját mérföldköveit.
Sőt, a dokumentumra igennel szavazók sajnálattal veszik tudomásul, hogy az Európai Bizottság „idő előtt” oldott fel bizonyos forrásokat a helyreállítási alapból (RRF), még mielőtt a „szükséges reformok” hatályba léptek volna.
Az indítvány figyelmeztet: ez az idő előtti feloldás aláássa a Bizottság hitelét „a Szerződések őrének szerepében”, és veszélyes precedenst teremthet, amelyet a jövőben nem szabad megismételni.
Az állásfoglalásra igennel voksolt a DK-s Molnár Csaba és a szélsőségesen magyarellenes Daniel Freund mellett Kollár Kinga is, míg a Patrióták három tagja, így a Fidesz EP-képviselője, Vicsek Annamária nemmel szavazott.
Kollár Kingáról tehát kijelenthető, hogy következetes politikus, hiszen a költségvetési ellenőrző bizottságban beszélt arról is, hogy a jogállamisági eljárás nagyon hatékony, mert súlyos hatással van a magyar államra, és ez negatívan befolyásolja a magyarok mindennapi életét.
Csak hogy pár példát hozzak, az RRF-programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi. (…) Ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban
– mondta a tiszás felbukkanásáig Luxemburgban élő, madeirai ingatlannal is rendelkező Kollár Kinga.
A fenti dokumentum „igen" szavazata pedig azt bizonyítja, hogy Magyar Péter EP-képviselője nemcsak, hogy örül annak, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, hanem a már elutalt pénzek miatt is bánkódik.
Ezt is ajánljuk a témában
Kollár Kinga szerint "ingyenpénzről" van szó, ami nem is lehetne távolabb a valóságtól.
Mint 2023 decemberében megírtuk: írásos eljárásban az Európai Bizottság megfelelőnek ismerte el az Országgyűlés által májusban elfogadott igazságügyi reformcsomagot, és felszabadította a kohéziós források azon részét, amelyet az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel blokkolt. Magyarország számára ennek megfelelően 10,2 milliárd euró (akkori árfolyamon 3900 milliárd forint) kohéziós támogatás nyílt meg.
„Alapos vizsgálat és a magyar kormánnyal való számos eszmecsere után a Bizottság úgy látja, hogy Magyarország meghozta azokat az intézkedéseket, amelyeket vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság az EU Alapjogi Chartájának horizontális feljogosító feltételét teljesítettnek tekinthesse, ami a bírói függetlenséget illeti” – írta sajtóközleményében a Bizottság.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte, a döntés után, már január 1-től megemelik a pedagógusok bérét. „Egy nagyon jelentős emelésről van szó, közel bruttó 700 000 forintos átlagbérről beszélünk” – mondta a Blikknek.
Néhány héttel később még az Európai Bizottság magyarországi képviselete is büszke közleményben tudatta:
az Európai Unió tanáronként ötmillió forinttal támogatja a magyar pedagógusok béremelését 2030-ig.
Ezt is ajánljuk a témában
A Bizottság döntött, a jogállamisági viták kezdete óta soha ilyen nagyságrendű összeget nem kapott még Magyarország, mint ma.
A Tisza Párt tehát két irányból támadja a tanárok béremelését: miközben az Európai Parlament különböző bizottságaiban mindent megtesz a Magyarországnak tényszerűen járó források befagyasztásáért, addig itthon – választási győzelem esetén – brutális megszorítást vezetnének be a Tisza-adóval.
A kiszivárgott adótervek szerint a Tisza Párt háromkulcsos rendszert vezetne be, amely jelentős adóemelést hozna, súlyosan érintve a pedagógusokat, az orvosokat és más diplomás szakmákat. A Tisza Párt belső feljegyzése szerint hatalomra kerülésük esetén az átlagbér 22 százalékos, a legmagasabb jövedelmek pedig 33 százalékos személyi jövedelemadó alá esnének.
A számítások szerint egy átlagfizetésű pedagógus évente 300 ezer forinttal, egy pedagógus házaspár pedig több mint 700 ezer forinttal fizetne többet az államnak.
Nem véletlen, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke a terveikkel kapcsolatban azt mondta, nem árulhat el mindent, mert akkor megbuknának. Dálnoki Áron, a Tisza kiszivárgott adóprogramjának atyja és a párt gazdasági munkacsoportjának vezetője egy etyeki fórumon megkérdezte a jelenlévőket, majd boldogan állapította meg, hogy a tiszások nyolcvan százaléka a többkulcsos adót támogatja.
Ezek után Tarr Zoltán vette át a szót, aki hosszasan magyarázta, hogy a választás előtt sok mindenről nem szabad beszélni, mert abba belebukhat a Tisza.
Választást kell nyerni, és utána mindent lehet
– jelentette ki a Tisza Párt egyik kulcsfigurája, aki azóta a Magyar Pétert minden eszközzel támogató portáloknak, például a Telexnek sem hajlandó nyilatkozni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzéki párt tervezett adóemelése súlyosan érintené a pedagógusok és az orvosok jövedelmét is.
Nyitókép: Mandiner-grafika