Jön 10,2 milliárd euró Brüsszelből – nem jöhet, hanem jön!

Lehullt a lepel, felszállt a füst, beérett egy év kőkemény kodifikációs és tárgyalói munkájának eredménye: írásos eljárásban az Európai Bizottság ma megfelelőnek ismerte el az Országgyűlés által májusban elfogadott igazságügyi reformcsomagot, és felszabadította a kohéziós források azon részét, amelyet az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel blokkolt. Hogy ez milyen pénz pontosan, arról tegnapi cikkünkben írtunk.

Magyarország számára ennek megfelelően 10,2 milliárd euró (3900 milliárd forint) kohéziós támogatás nyílik meg. Ennek terhére küldhetünk ki Brüsszelbe számlákat az elmúlt években a költségvetésből előfinanszírozott, illetve az elkövetkezendő években megvalósítandó projektekről.

Az elmúlt napok azzal teltek, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény egy utolsó, minimális módosítását az Országgyűlés elfogadja, majd azt kihirdessék a Magyar Közlönyben. Ezzel teljesült a Bizottság utolsó feltétele is.

Mivel az igazságügyi horizontális feljogosító feltételre hivatkozva a Bizottság saját hatáskörben blokkolta ezeket a pénzeket, saját hatáskörben tudja felszabadítani is azokat.

Ezzel az összeggel megduplázódik a Magyarország által jelenleg lehívható uniós források összege, a hazánknak járó források közel feléhez már hozzáférünk.

Ezzel indokol a Bizottság

Az Európai Bizottság számára a döntés politikai szempontból egyáltalán nem kockázatmentes; Ursula von der Leyen bizottsági elnök szigorú levelet kapott az Európai Parlament minden frakcióvezetőjétől, melyben felszólították, hogy oda ne merjen adni Magyarországnak egy eurocentet sem, vagy legalábbis ne január 10-e előtt. Ezt a támadást most úgy próbálják kivédeni, hogy a 10,2 milliárd euróról szóló pozitív döntést menten összekötötték egy negatív döntéssel, amely ugyanakkor teljesen várható volt – megerősíteték, hogy a kohéziós pénzek egy kisebb részét továbbra is befagyasztva tartják a jogállamisági kondicionalitási eljárás miatt.

„Alapos vizsgálat és a magyar kormánnyal való számos eszmecsere után a Bizottság úgy látja, hogy Magyarország meghozta azokat az intézkedéseket, amelyeket vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság az EU Alapjogi Chartájának horizontális feljogosító feltételét teljesítettnek tekinthesse, ami a bírói függetlenséget illeti” – írta sajtóközleményében a Bizottság, hozzátéve, hogy mivel a tagállamoknak a hétéves költségvetés teljes időtartama alatt meg kell felelniük a feljogosító feltételeknek, ezt Magyarország esetében is folyamatosan ellenőrizni fogják, s szükség esetén visszatarthatnak pénzeket.

A jogállamisági eljárás ügyében viszont azt írják: „A Magyarországgal való gyakori eszmecsere ellenére a Bizottság úgy látja, hogy Magyarország nem orvosolta a jogállamiság elveinek megsértését, amely a tanácsi intézkedések meghozatalához vezetett 2022 decemberében. Ezért a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy a Magyarországgal szemben intézkedéseket megváltoztassa vagy megszüntesse.” Hasonlóan nyilatkoznak a helyreállítási alapról: hangsúlyozzák, hogy „mivel a szupermérföldkövek nem teljesültek tlejes mértékben, egyelőre kifizetési kérésre folyósítani nem lehet.” Hangsúlyozzák, hogy Magyarország ezáltal továbbra is el van zárva körülbelül 21 milliárd eurónyi uniós forrástól. 

Nyitókép: Bóka János/Facebook