Véget ért a genfi csúcs: Ukrajna óriási lépést tett a béke felé – Trump elérte amit akart

Rubio a tárgyalást az ukrajnai békefolyamatok eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte.

A nemzetközi diplomácia újabb kulcsfontosságú szakaszához érkezhet, miután a genfi tárgyalások nyomán 19 pontra szűkült az Ukrajnáról szóló béketervezet. A következő döntéseket Trump és Zelenszkij közvetlen egyeztetése hozhatja meg, amelyek a beszámolók szerint akár már a héten megkezdődhetnek Washingtonban.

A genfi tárgyalások után a legkritikusabb kérdések eldöntése Donald Trump és Volodimir Zelenszkij személyes megbeszéléseire maradhat, amelyek a források szerint már a héten elrajtolhatnak az amerikai fővárosban. A The Telegraph beszámolója szerint az amerikai és ukrán tisztviselők 19 pontos új békekeretet állítottak össze, miután a korábbi, 28 pontos tervezet számos vitát kavart. A véglegesítéshez azonban olyan politikailag kényes döntések szükségesek, mint a földcserék, illetve az Egyesült Államok, a NATO és Oroszország jövőbeli biztonsági viszonya.

A genfi egyeztetésekre azt követően került sor, hogy nyilvánosságra került egy amerikai–orosz háttéralku 28 pontos terve, amely jelentős felháborodást váltott ki Kijevben. A korábbi változat ugyanis ukrán területek átadásával számolt, sőt olyan régiók is szerepeltek benne, amelyeket Oroszország nem is foglalt el.

Ezeket a pontokat „zárójelbe tették”, és kifejezetten a két elnök személyes döntésére bízták.
A genfi találkozón részt vevő Marco Rubio amerikai külügyminiszter „a legjobb megbeszélésnek” nevezte a svájci fordulót, mióta az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseket folytat a háború lezárására. A washingtoni és kijevi delegációk szerint a 19 pontos új keretrendszer jelentősen közelebb hozta a feleket a megállapodáshoz, ugyanakkor még mindig súlyos vitás kérdések maradtak napirenden. Zelenszkij Telegram-bejegyzésben azt írta:
Most a háború befejezéséhez szükséges lépések listája megvalósíthatóvá válhat. Jelenleg, Genf után kevesebb pont maradt – már nem 28 –, és sok helyes elem került be a keretbe.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „még mindig van feladat mindannyiunk számára”, és a dokumentum véglegesítése „nagyon megterhelő” folyamat lesz. Szerhij Kislicja ukrán külügyminiszter-helyettes a tárgyalásokról úgy nyilatkozott:
Szilárd közös alapot alakítottunk ki, és van néhány dolog, amiben kompromisszumra juthatunk. A többi vezetői döntést igényel.
A korábbi viták miatt a béketerv egy-egy példányát mindkét tárgyalófél szigorúan egyetlen csapatkezdeményen belül tarthatta, mivel a kiszivárgott tervezet majdnem meghiúsította a genfi találkozót.
Ezt is ajánljuk a témában

Rubio a tárgyalást az ukrajnai békefolyamatok eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte.

A Fehér Ház határozottan visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint az Egyesült Államok Moszkva érdekeit helyezné előtérbe. Karoline Leavitt szóvivő úgy fogalmazott:
Az az elképzelés, hogy az Egyesült Államok ne kezelné egyenrangúan mindkét felet ebben a háborúban, hogy lezárja azt, teljes és totális tévedés.
A tervezetről kiszivárgott információk szerint a 28 pontos amerikai–orosz dokumentum kifejezetten kedvezett volna Moszkvának az ukrán területi kérdésekben, ám ezt a washingtoni álláspont szerint a mostani 19 pontos keret már jelentősen módosította. A kritikusabb részeket későbbi döntésekre hagyták, és a felek előzetes megállapodása értelmében ezekről csak a két elnök tárgyalhat.
Egy további, a Financial Times által feltárt részlet szerint Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere titkos béketárgyalást folytatott az orosz delegációval és Ukrajna katonai hírszerzésének vezetőjével Abu-Dzabiban.
A megbeszélések kedden is folytatódtak, ami jól mutatja, hogy a diplomácia számos csatornán és magas szintű körben zajlik.
Ezt is ajánljuk a témában

Az ukrán elnök a kényes kérdéseket az amerikai elnökkel vitatná meg. Az oroszok úgy tűnik, nem számítanak.

A genfi tárgyalásokkal párhuzamosan a brit, francia és német nemzetbiztonsági tanácsadók szintén saját javaslatot készítettek, amely ugyanakkor a Kreml szerint „nem konstruktív”, és „nem működik számukra”. Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója azt mondta:
Az amerikai terv több pontja „első ránézésre egészen elfogadható”.
Zelenszkij ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne mondjon le a Donbasz még nem elfoglalt részeiről. Európai források azt mondták, továbbra is rengeteg munka vár a felekre, különösen
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Keir Starmer és Emmanuel Macron újabb Hajlandóak koalíciója-találkozót hívott össze a genfi egyeztetések értékelésére, ám a résztvevők nem kapták meg a legfrissebb béketervezetet.
Eközben az EU hétfői csúcstalálkozóján a vezetők egyetértettek abban, hogy gyorsítani kell a 140 milliárd eurónyi, befagyasztott orosz vagyon Ukrajna részére történő átadását. Ursula von der Leyen szerint „jó előrehaladás” történt Genfben, ugyanakkor megismételte:
„Ukrajna területe és szuverenitása tiszteletben tartandó”, és a hadsereg jövőjéről szóló döntéseket kizárólag az ukrán fél hozhatja meg.
Friedrich Merz német kancellár azonban óvatosabban fogalmazott: szerinte a következő lépésnek annak kell lennie, hogy Oroszország is tárgyalóasztalhoz üljön.
A héten várható washingtoni találkozó tehát kulcsfontosságú lehet a háborút lezárni próbáló diplomáciai erőfeszítésekben. A két elnök előtt állnak a legnehezebb kérdések – különösen a területi rendezés, a biztonsági garanciák és az Ukrajnát érintő jövőbeli katonai korlátozások.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP