Még a mai napra várják az Európai Bizottság bejelentését, amely pénzesőt zúdítana Magyarországra. De miféle pénzesőt is?
Hírlevelében robbantotta a bombát ma reggel a POLITICO: az Európai Bizottság várhatóan még ma bejelenti, hogy felszabadít Magyarország számára tízmilliárd euró (jelen árfolyamon 3810 milliárd forint, de az árfolyamot a bejelentés várhatóan erősíteni fogja) uniós forrást. A brüsszeli lap szerint „Putyin haverja” – nem tisztázott, hogy itt a nyakló nélkül orosz LPG-t vásárló Alexander de Croo belga vagy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökre gondoltak-e, avagy hazánk miniszterelnökére a kontextus azt üzeni, talán inkább utóbbira –
megkap tízmilliárd euró olyan pénzt, amelyet Brüsszel „korrupciós és jogállamisági aggályok” miatt fagyasztott be.
Mivel ezek pont nem azok a pénzek, amelyeket Brüsszel „korrupciós és jogállamisági aggályok” miatt fagyasztott be, s ezt láthatóan még az EU szívében kitűnően értesült POLITICO sem látja át, vegyük át pontról pontra, milyen források is érkeznek a mai bejelentés után Magyarországra!
November végén nyomtatott kiadásunkban részletesen összefoglaltuk, az uniós pénzek különböző fajtáinak (kohéziós pénzek, Erasmus-pénzek, RRF-támogatás, RRF-hitel) felszabadításával hogy áll Magyarország, így most a lényegre szorítkozunk.
A most érkező tízmilliárd euró a kohéziós alap azon része, amelyet a Bizottság tanácsi döntés nélkül, teljesen saját hatáskörben, a magyar igazságügyi rendszerrel kapcsolatos aggályai miatt, úgynevezett „horizontális feljogosító feltétellel” tartott vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy fronton érthetetlen kudarccal, egy másikon váratlan győzelemmel zárul az évad az Európai Bizottság és Magyarország főszereplésével játszódó jogállamisági szappanoperában. Kohán Mátyás írása.
A magyar kohéziós alap összesen 22 milliárd eurós a 2021-2027-es hétéves költségvetési ciklusban. Ebből tavaly decemberben az Európai Bizottság javaslatára az EU Tanácsa – tehát a tagállamok – 6,35 milliárd eurót felfüggesztettek és tizenhét jogállamisági feltétel mögé zártak, tehát ezek (meg a novemberi hitelmegállapodással 10,4 milliárdosra hízott magyar helyreállítási alap) azok a pénzek, amelyeket Brüsszel „korrupciós és jogállamisági aggályok” miatt fagyasztott be. Ezt levonva a kohéziós pénzekből marad 15,7 milliárd euró, melyet már tanácsi döntés nélkül, saját hatáskörben, horizontális (minden pénzre érvényes) és vertikális (csak egy bizonyos szakpolitikai területet érintő) feljogosító feltételekkel tartottak vissza. Ebből 2,7 milliárd eurót (2+0,6+0,1 milliót) az akadémiai szabadság állítólagos sérelme, a gyermekvédelmi törvény és a túl szigorú migrációs politika miatt nem kapunk meg. A fennmaradó 13 milliárd eurót az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos aggályok blokkolják.
Ezeket az aggályokat a magyar kormány már májusban orvosolta – úgy, hogy az orvoslásukra benyújtandó törvénycsomagot Varga Judit akkori igazságügyi miniszter előzetesen betűre leegyeztette Didier Reynders igazságügyi biztossal –, majd júliusban készre jelentette.
A legkülönbözőbb időhúzási taktikákat bevetve mára juthat el a Bizottság odáig, hogy előálljon a farbával: jó vagy nem jó így az igazságügyi reform?
Mivel a szöveget kis túlzással maguk írták, a tisztázó kérdéseket pedig a kormány egytől egyig megválaszolta, a közben felmerülő problémákat orvosolta, nem maradt igazán politikai tér mást mondani, mint azt, hogy jó. Egy kis turpisság azért van az ügyben – várhatóan úgy fogadják el teljesítettnek az igazságügyi feltételeket, hogy azért mégsem 13, csak 10 milliárd eurót kelljen felszabadítani. De ez is bőven fedezi az elmúlt két évben a költségvetés által előfinanszírozott kohéziós projekteket, illetve az EU-s fejlesztési projektek gördülékeny megvalósítására ad teret 2024-ben is.
Ezen a tízmilliárd eurón kívül folyamatosan és fennakadás nélkül érkeznek az agrárpénzek – 3200 milliárd forint brüsszeli mezőgazdasági támogatás, amit 600 milliárd forint magyar állami társfinanszírozás egészít ki, a legtöbb, ami adható. Emellett már a helyreállítási terv és a kohéziós program tavaly decemberi elfogadásakor folyósítottak 130 milliárd forintnyi előleget a kohéziós pénzekből. Idén novemberben pedig – feltehetőleg Ursula von der Leyen és Donald Tusk tegnap megválasztott lengyel miniszterelnök alkujának eredményeként – kaptunk 350 milliárd forintnyi előleget az Unió energiafüggetlenségét támogató REPowerEU alapból.
A mostani bejelentés messze a legnagyobb horderejű eddig; a Magyarország számára felszabadult EU-s pénzek összege ezzel több mint megduplázódik, eléri a 7480 milliárd forintot.
Minden forrást – agrárpénzeket, kohéziós pénzeket és helyreállítási pénzeket összevetve – 15,6 ezer milliárd forinttal tartozik nekünk Brüsszel; mai állás szerint ennek 47,8 százalékát brusztolták ki eddig a brüsszeli frontharcosok,
Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és uniós főtárgyaló, valamint az újonnan belépett, de a miniszterelnök mellett végig igen fontos szerepet játszó Bóka János EU-ügyi miniszter.
Ha a mai bizottsági bejelentés az értesüléseknek megfelelően zajlik, annak a pénzek megérkezésén kívül további pozitív hatásai is lesznek: a horizontális feljogosító feltétel, amit a Bizottság ma kipipál, az agrárpénzeket és az előlegeket kivéve minden uniós forrás megszerzésének előfeltétele. Azzal, hogy ennek eleget tettünk, egy jelentős lépéssel közelebb kerültünk a jelenleg még jogállamisági feltételek mögé zárt helyreállítási pénzek, valamint a jogállamisági eljárással érintett 6,35 milliárd eurónyi kohéziós pénz megszerzéséhez is.
Brüsszel szerint a fejleményhez az elmúlt hetekben kialakult Ukrajna-ügyi csetepaténak semmi köze nincsen.
A POLITICO úgy tudja, hogy a Bizottság „esküdözik, hogy betartja a játékszabályokat, és nem volt más választása, mint felszabadítani a pénzt, mert Magyarország elvégezte a szükséges reformokat”. Emellett attól is tartottak, hogy ha most nem szabadítják fel a pénzt, Magyarország az EU Bíróságán perelhette volna ki azt, és jó eséllyel nyertünk is volna. A Mandiner azért az EU Tanácsának csütörtök-pénteki ülését a helyszínről fogja követni – biztos, ami biztos.
Nyitókép: MTI/EPA/Andres Martinez Casares
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Brüsszelben komoly felháborodást váltott ki, hogy egy zsidó csoporttól vallási és kulturális identitásának háttérbe szorítását várták el.
Súlyos versenyképességi válságra figyelmeztet az autógyártók szövetsége.
A budapesti csúcs az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a globális korrupcióellenes szervezet elnöke és az ENSZ szakosított szervének képviselőinek részvételével zajlik a Néprajzi Múzeumban.
Rekordközeli szintre emelkedett a cseppfolyósított energiahordozók behozatala.
Hatalmas mennyiségű ukrán drón támadt Oroszországra.
A támadó a rendőrség szerint letépte Krystyna nővér nyakából a keresztet, majd az úttestre dobta. Az ügyet vallási hovatartozás miatti bántalmazásként vizsgálják.
