Donald Trump augusztus 1-jei határidővel 30 százalékos vámháborúval fenyegeti az Európai Uniót, ami a transzatlanti kereskedelem szinte teljes leállásával járhat. Brüsszel kétségbeesetten próbál tárgyalni, miközben ellenlépéseket készít elő és új globális szövetségeseket keres.
A szerző a Makronóm elemzője.
Alig két hét van hátra a rettegett határidőig, és a feszültség szinte tapintható Brüsszel és Washington között. Donald Trump amerikai elnök egy hétvégi levélben tudatta az Európai Unióval, hogy amennyiben nem születik számára kedvezőbb kereskedelmi megállapodás, augusztus 1-jétől kíméletlen, 30 százalékos büntetővámot vet ki az unióból származó összes árura. A hír sokként érte az európai vezetőket, akik az elmúlt hónapok intenzív tárgyalásai után úgy érezték, karnyújtásnyira vannak a megegyezéstől.
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa kendőzetlen őszinteséggel vázolta fel a fenyegetés súlyát. „Egy 30 százalékos vagy annál magasabb vám gyakorlatilag ugyanazt a hatást éri el: ellehetetleníti a kereskedelmet" – nyilatkozta a hétfői uniós miniszteri tanácsülés előtt. Hozzátette, ilyen mértékű teher mellett „szinte lehetetlen" lesz fenntartani a jelenlegi kereskedelmi szintet, ami mindkét fél számára beláthatatlanul negatív következményekkel járna.
Az EU–USA-kereskedelmi kapcsolat tavalyi értéke megközelítette az 1700 milliárd eurót, ami a globális áru- és szolgáltatáskereskedelem közel 30 százalékát teszi ki. Ennek a kapcsolatnak a befagyasztása példátlan gazdasági sokkot okozna.
A levél hangneme és tartalma csalódottsággal és sajnálattal töltötte el a brüsszeli döntéshozókat, különösen a tárgyalások előrehaladott fázisa miatt. Šefčovič szerint az EU „hatalmas" türelemmel és kreativitással igyekezett tető alá hozni az egyezséget, és nem azért dolgoztak hónapokig 1700 vámtarifasor részletein – a mezőgazdaságtól az autóalkatrészekig –, hogy egyetlen levél semmissé tegye az erőfeszítéseiket.
Az amerikai ultimátumra válaszul az Európai Unió egy klasszikus kétfrontos stratégiába kezdett: miközben az utolsó pillanatig nyitva hagyja az ajtót a diplomáciai megoldás előtt, teljes gőzzel készíti elő a fájdalmas ellenlépéseket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EU elhalasztja a korábban tervezett, 21 milliárd euró értékű, amerikai terméket sújtó ellenintézkedéseinek bevezetését, hogy időt adjanak a tárgyalásoknak augusztus elejéig.
Ez a gesztus azonban senkit ne tévesszen meg. A színfalak mögött már készül a következő, jóval komolyabb csapás terve. A Bizottság egy új, 72 milliárd euró értékű, amerikai importárut célzó ellencsomagot terjesztett a tagállamok elé. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter kimondottan drámaian értékelte a helyzetet:
„Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Azt hiszem, itt tartunk most. Természetesen nem kell ebben a fázisban ellenintézkedéseket bevezetnünk, de fel kell készülnünk arra, hogy a szerszámosládánkban lévő összes eszközt bevethessük.”
Franciaország és Németország is keményebb fellépést sürget. Emmanuel Macron francia elnök a hiteles ellenlépések előkészítésének felgyorsítását szorgalmazta, míg Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy egy 30 százalékos vám „a szívéig hatolva” sújtaná Európa legnagyobb gazdaságának exportőreit. Az EU legerősebb kereskedelmi fegyverét, a kényszerítő intézkedések elleni eszközt (ACI) egyelőre nem vetik be, de a lehetőség ott lebeg a levegőben, mint végső elrettentő erő.
Az elemzés folytatása a makronom.eu oldalon olvasható.
Címlapfotó: MTI/Olivier Hoslet
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
