Trump megfenyegette Putyint: Zelenszkij időt nyert – Stratéga Földi Lászlóval

Trump már Putyint fenyegeti, Brüsszel közben tárgyalna, Kína pedig kivár. A geopolitikai sakktáblán minden figura mozgásban van – csak Európa áll mozdulatlanul.

A New York Times újságírója azt boncolgatja, képes lenne-e az EU megtenni ezt a lépést az USA-val szemben.
Az Európai Unióban ezen a héten azon a büntetővám-intézkedésen dolgoznak, amellyel visszavághatnak Donald Trumpnak. A terv szerint több mint 100 milliárd dollár értékű amerikai import terméket sújtanának vámokkal, amennyiben a kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások meghiúsulnak. Azonban koránt sem biztos, hogy az EU tényleg képes lenne életbe léptetni a büntető intézkedéseket – olvasható a New York Times cikkében. A szerző azt boncolgatja,
vajon Brüsszel tényleg elmenne-e odáig, hogy belép a vámháborúba az USA ellen, tekintve, hogy az eddigi tervezett válaszintézkedéseket is azonnal visszavonták, amikor úgy tűnt, Trump mégis hajlandó egyezkedni.
Felidézi, a 27 tagállam hónapok óta készíti elő a megtorló tervet, áprilisban az EU döntéshozói jóvá is hagytak egy 21 milliárd euró értékű, amerikai árukra tervezett vámtervet, ám rögtön fel is függesztették, amikor Trump úgy döntött, egy időre elhalasztja a korábban beígért vámokat. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy Brüsszel legfőbb célja, hogy Trumpot tárgyalásra bírja.
Július elején – éppen pár nappal az európai szankciók felfüggesztésének július 14-i lejárta előtt – Trump bejelentette: augusztus 1-jétől 30 százalékos vámmal sújtja az uniós termékeket. Európa most ismét válaszreakciókat emleget, azonban a lap által idézett szakértők szerint a látszólag kemény fellépés mögött továbbra sincs valódi akarat.
Bár az Európai Unió célja továbbra is a békés megoldás és a tárgyalások elérése, sok európai politikus szerint Trump csak abból ért, ha valaki erőt demonstrál vele szemben.
„Meg kell mutatni, hogy erősek vagyunk” — mondta hétfőn Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter. – „Ha békét akarunk, fel kell készülnünk a háborúra, és szerintem ott most ez a helyzet.”
Brüsszel már csak azért sem gondolhatja komolyan a vámháborút, mert az amerikai árukra kivetett vámok növelésével ezeket a termékeket az uniós fogyasztók számára is drágábbá tennék. Szintén nehézségként említi az amerikai lap, hogy bár az áprilisban előkészített vámokat gyorsan érvénybe lehetne léptetni, ezek még csak kezdetleges lépések, a 21 milliárd eurós árualap ugyanis nem sok az 1,6 billió eurós transzatlanti kereskedelmi viszonyban.
Európa továbbra is igyekszik kerülni a nagy kijelentéseket, de közben próbálja hangsúlyozni, hogy vannak még ütőkártyák a kezében, amiket viszont a jelek szerint nem szeretne bevetni – foglalja össze a szerző.
Nyitókép: JOHN THYS, NICHOLAS KAMM / AFP