A gazdák demonstrációja közepette mutatja be az Európai Bizottság a 2028-tól induló ciklus többéves pénzügyi keretét.
Hiába tett meg az elmúlt hónapokban Ursula von der Leyen annak érdekében, hogy ne bosszantsa fel az európai gazdákat, az Európai Bizottság elnöke mégis arra számíthat, hogy Brüsszelt ismét elárasztják traktoraikkal a termelők. A bizottság szerdán mutatja be az Európai Unió következő, 2028-tól induló többéves pénzügyi keretét, amelynek az egyik legvitatottabb és leginkább érzékeny pontja a kiadások harmadát kitevő Közös Agrárpolitika (KAP). A mintegy 400 milliárdos, kifejezetten a mezőgazdasági termelés finanszírozására és a termelők beruházásaira elkülönített kétpilléres keret régóta Brüsszel célkeresztjében van, mivel
az Európai Unió kiadásai drasztikusan megnőnek a következő költségvetési ciklusban, miközben a források nem gyarapodnak, ezért több bizottsági tisztségviselő is az agrártámogatások csökkentésével teremtene elő több forrást más prioritásokra, például Ukrajna korlátlan támogatására.
Hiába próbálta meg Ursula von der Leyen az elmúlt hónapokban enyhíteni a gazdák bizalmatlanságát egyebek mellett azzal, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatott a termelői képviseletekkel, valamint azzal, hogy olyan mezőgazdasági biztost jelölt ki, aki maga is termelői családból származik.
Brüsszel ismét a gazdák dühétől lesz hangos, akik a tavalyi, összeurópai gazdatüntetésekhez hasonlóan ismét azt tervezik, hogy traktoraikkal blokád alá vegyék a belga fővárost.
A szerdai tiltakozásra Európa legnagyobb termelői szövetsége, a Copa-Cogeca buzdítja a termelőket, mivel az elmúlt időszak tárgyalásain nem sikerült meggyőzni az agrárvállalkozásokat és a kisebb gazdálkodókat is tömörítő érdekképviseleteket arról, hogy 2028-tól változatlan alapfeltételek mellett marad meg a KAP. Ráadásul egy kedden kiszivárgott dokumentumból az derül ki, hogy
Brüsszel nem tett le arról a korábbi elképzeléséről, hogy az elkülönített agrárpénzeket is egy nagy közös alapba csoportosítsa.
Ezzel vélhetően csökkentené a mezőgazdaságra fordított pénzeket úgy, hogy a támogatásokat a pénzügyi ciklusban bármikor elvonhatja és más kiadásokra, például Ukrajna támogatására csoportosítaná át.
Ráadásul mindezt úgy, hogy a nemzeti kormányoknak kellene eldönteniük, ki kapjon kevesebbet és a területalapú támogatásokról a jövedelemalapú, célcsoportok szerinti támogatási rendszer irányába terelné a kifizetéseket a brüsszeli trükközés. Nagy István agrárminiszter Facebook-videójában felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a kiszivárgott brüsszeli terveket.
A tárcavezető arra is emlékeztetett,
Brüsszel figyelmen kívül hagyta a tagállamokat, mivel a mezőgazdasági miniszterek közös álláspontja is az, ami a gazdáké: a jelenlegi, kétpilléres támogatási rendszer meghagyása, magasabb költségvetéssel. Ez az egyetlen garancia a versenyképes élelmiszer-előállítás és az európai gazdatársadalom hosszútávú stabilitására.
A kiszivárgott információk szerint a területalapú támogatás összege jelentősen csökkenne attól függően, hogy az adott gazdaság mekkora területet művel. Minél nagyobb a termőterület, annál kisebb összegű lenne a hektáronként járó támogatás. Ezzel tehát nem látványosan, hanem fokozatosan szűnne meg az évtizedek óta jól működő rendszer, de a különböző csoportoknak, például a fiataloknak vagy a női gazdálkodóknak célzottabb és magasabb összegű juttatást adna Brüsszel.
Ez előrevetíti azokat a félelmeket, hogy a területalapú és termeléshez kötött támogatásokat fokozatosan megvonná az Európai Bizottság a termelőktől. Ez azért is lehet kiemelt prioritás, mert Ukrajna erőltetett csatlakozásával a mostani rendszer azonnal fenntarthatatlanná válna, mivel a KAP költségvetésének jelentős része a több tízezer hektáros ukrán óriásbirtokoknak járna. Az EU ráadásul azt is el akarja érni, hogy Kijev már a csatlakozást megelőző években is kedvezményezettje lehessen az uniós pénzeknek.
Ezt is ajánljuk a témában
Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „Magyarországot azért támadják, mert kiállunk a béke, nemzeti érdekeink és a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és mert ellenezzük Ukrajna uniós csatlakozását”.
Ezt is ajánljuk a témában
Több sebből vérzik Ukrajna zöldenergetikai átmenete – ám egy friss tanulmány mégis eléggé optimista.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu / AFP
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
A tények makacs dolgok.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
„Az én Fehér Házamban ezek a szélsőséges nézetek nem voltak jelen.”
