Több sebből vérzik Ukrajna zöldenergetikai átmenete – ám egy friss tanulmány mégis eléggé optimista.
A Stockholm Environment Institute (SEI) 2025. június végén közzétett „Zöldnapirend – Ukrajna” címmel futó, friss értékelése szerint, miközben az újjáépítés költségei elérhetik az 506 milliárd eurót, az ország elkötelezett a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett, például a naperőművek kapacitását 12 200, a szélerőművekét pedig 6214 MW-ra kívánja emelni 2030-ig. Emellett a 2025. május 1-jétől kötelező 5 százalékos bioetanol-bekeverés a közlekedés zöldítését segíti elő. Elvben. Ám kérdés, hogy hol tartanak az ukránok a gyakorlatban. Nézzük meg részletesen.
Az orosz invázió példátlan pusztítást okozott Ukrajnában, az újjáépítés költségei pedig elérhetik az 506 milliárd eurót. Ez az összeg magában foglalja az olyan súlyos környezeti károk, mint a levegő, a talaj és a víz szennyezettségének orvoslását is. Ez a kihívás egyben lehetőség a „build back better” elv mentén egy fenntarthatóbb és ellenállóbb jövő kialakítására, tiszta technológiák integrálásával és energiahatékony infrastruktúra fejlesztésével.
Ukrajna elkötelezett a dekarbonizáció, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a megújuló energiaforrások bővítése mellett, összhangban az EU környezetvédelmi előírásaival. Az említett SEI jelentése 12 ágazatot vizsgál a fenntarthatóság és az ellenállóképesség jegyében. Az EU-kompatibilis kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése és az olyan zöldtechnológiák finanszírozása, mint a hidrogén és a hálózati villamosítás, alapvető fontosságúak. Az EBRD időn összesen további milliárd eurós energiaszektor-támogatást is nyújthat, míg korábban 6,4 milliárd eurót költött Ukrajnában.
Ukrajna természetesen ambiciózus célokat tűzött ki a megújuló energiaforrások terén. A keleti szomszédunknál elfogadott, 2024 augusztusi, úgynevezett Nemzeti Megújuló Energia Akcióterv alapján
a naperőművek kapacitását 7327 MW-ról 12 200-ra, a szélerőművekét 512 MW-ról 6214-ra, a biogáz-/hulladékalapú erőművekét pedig 319 MW-ról 876-ra kívánják növelni 2030-ig.
A vállalások szerint a megújulók aránya a villamos energia esetében 20,9-ről 29,4 százalékra, a fűtés-hűtés esetében 20,8-ről 32,5 százalékra, a közlekedésben pedig 4,9-ről 17,2 százalékra emelkedhet. Bár, ha elhúzódik a háború, ezek az adatok – nagy valószínűséggel – csak „álomszámok” maradnak.
Tény viszont, hogy a 2022–2023-as időszakban 650 MW megújuló kapacitás létesült, míg a tavalyi év végére ez elérte az 1,0, illetve a 1,2 GW-ot (napelem és szélenergia terén). A szélenergia a háború előtt (2021 végén) 1,7 GW-nyi kapacitással volt jelen, és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint 2030-ig további 11 GW csatlakozhat a hálózathoz.
Az ukrán energiarendszer ellenállóképességének növeléséhez a decentralizáció alapvető fontosságú. A 2024–2025-ös telepítések során a lakossági és közösségi napelemek több mint 1,5 GW új kapacitással bővítették a rendszert. Ráadásul a központ nélküli rendszerek gyorsabban helyreálltak az orosz támadások után – például az ukrán DTEK holding szélerőművei 7 nap alatt újra működtek.
További előrelépés, hogy 2025. május 1-jétől kötelező az 5 százalékos bioetanol (E5) üzemanyag bevezetése a közlekedésben, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és növelve az energiafüggetlenséget – állapítja meg a Stockholm Environment Institute tanulmánya.
Ukrajna zöldújjáépítése ugyanakkor jelentős pénzügyi forrásokat igényel. A már említett EU-kompatibilis kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése folyamatban van. Például az Octopus Energy és a DTEK közös programja 100 napelemes és akkumulátoros projektet valósít meg (mintegy100 millió euró értékben) a nemzeti energiarendszer ellenállóképességének növelésére.
Ukrajna jelentős előrehaladást ért el a digitalizáció terén, ami versenyelőny a zöldújjáépítésben. Az e-kormányzás, a dokumentum- és engedélyrendszerek EU-szintűvé formálása növeli az átláthatóságot, Az olyan háborús innovációk, mint az automatizáció vagy a dróntechnológia pedig alkalmazhatók a zöldiparban, például az okoshálózatok kiépítésében.
A tanulmány szerint az érdemi sikerhez elengedhetetlen (lenne) a kormányzati koordináció és a humántőkébe való befektetés. A jelentés hangsúlyozza a központi és a helyi szintű kormányzati szervek közötti összhang fontosságát. A zöldkészségek fejlesztése, az oktatás és a szakmai tréningek pedig biztosítják a zöldtechnológiák alkalmazásához szükséges szakembereket. Az ehhez kapcsolódó pénzügyi keretrendszer, a kibocsátáskereskedelem és az üvegházhatású gázok mérésének és annak jelentésének bevezetése szintén támogatja a zöldátmenetet.
Az SEI továbbra is támogatja Ukrajnát a kibocsátáscsökkentési tervek kidolgozásában. A jelentésük szerint idén várhatóan körvonalazódik az ukrán IPPC-kvótakereskedelem, tovább terjed az E5 üzemanyag felhasználása, és növekszik a decentralizált megújuló energiarendszerek kiépítése. Ha Ukrajna sikeresen integrálja ezeket a reformokat, akkor akár regionális zöldipari vezetővé is válhat, különösen a hidrogéntechnológia és a megújuló energia export terén.
(Források: World Bank; Stockholm Environment Institute; EBRD; Dentons; Bloomberg; Reuters; The Times)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
A gyanú szerint az ukrán titkosszolgálatnak dolgozó Tseber Roland láthatóan gyűlöli a magyar kormányt, és jó kapcsolatot ápol az ellenzék több politikusával is. Nem meglepő, hogy az ukrán kémbotrány egyik főszereplője a TISZA Párt elnökével is szoros viszonyt alakított ki.
A gazdák demonstrációja közepette mutatja be az Európai Bizottság a 2028-tól induló ciklus többéves pénzügyi keretét.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „Magyarországot azért támadják, mert kiállunk a béke, nemzeti érdekeink és a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és mert ellenezzük Ukrajna uniós csatlakozását”.
Nem csak a magyarokat, a sajátjaikat sem kímélik.
Ukrajnában a TCK kényszersorozásai tömeges felháborodást váltanak ki. Brutális esetek, polgári lázadások és orosz dróntámadások tarkítják a háború árnyékoldalát – miközben az EU hallgat.
A politikus tudott betegségéről, így mindent elrendezett, vagyona sorsáról is maga döntött.
Sokáig próbálták, mégsem sikerült megmenteni a Dunaújvárosi Vasművet, az állam tulajdonába kerül a hatalmas terület.
