Egy friss tanulmány szerint az okosan menedzselt töltés és a többféle energiatermelési forrás akár 30 százalékkal csökkentheti a flották villanyszámláját. Az amerikai modell az EU-s cégek számára is sok tanulsággal szolgálhat.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént gyárt, de ennek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára emelnék a termelést gigantikus infrastruktúra-fejlesztésekkel. A zöldhidrogén azonban drága és energiafaló – valóban ez a jövő, vagy zsákutca csupán?
A világ legnagyobb eszközkezelője elindította új alapját, amely a nehézipar zöldítésére fókuszál, miközben egy tonna acél gyártásának a CO₂-kibocsátása tovább nőtt, elérve a 1,92 tonnát.
A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint Kína nemcsak a tiszta energia világelsője, hanem a globális zöldátmenet legfőbb alakítója is. Technológiai innovációival, hatalmas beruházásaival és domináns ipari jelenlétével meghatározza a fenntartható fejlődés irányát.
A globális teherhajózás az üvegházhatású gázok kibocsátásának 3 százalékáért felel, ami 2050-re akár 10 százalékra is nőhet. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet célja azonban, hogy ez 2050-re nettó nullára csökkenjen. Az új megoldások, mint a merev vitorlák (10 százalék üzemanyag-megtakarítás) vagy a Flettner-rotorok (10-szeres tolóerő) forradalmasíthatják a hajózást, zöldebbé téve azt.
Peking 2035-re jósolta, hogy piacán az elektromos járművek teszik ki az autóeladások 50 százalékát. Ezt a célt azonban már az idén eléri.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
2022-ben világszerte 13,7 millió munkahely volt a megújulóenergia-szektorban, ennek 41 százaléka Kínában. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján 2030-ig további 8 millió zöldállás jön létre, miközben 2,5 millió, a fosszilis energiához kapcsolódó munkahely viszont megszűnik. Az OECD szerint a munkahelyek 25 százaléka érintett lesz a zöldátállásban, különösen a magas képzettséget igénylő pozíciókban.
A digitalizáció forradalmasítja a fejlődő országokat, van, ahol az élelmiszer-biztonsági tanúsítványok kiállítási ideje hat napról 10 percre csökkent, de a technológiai újítások Ázsiában másutt is csökkentik a bürokráciát és a szén-dioxid-kibocsátást – derül ki egy friss jelentésből.
A friss előrejelzések szerint az energiatárolási kapacitásnak 2030-ra az ötszörösére kell nőnie a klímacélok eléréséhez, ami lendületet ad a zöldenergia piacának. Ezen megoldások ára 2019 és 2023 között 40 százalékkal csökkent, jelentősen növelve a technológia versenyképességét.
A tisztán elektromos autók kereslete világszerte csökken. A Ford, a Renault, a Kia, a Hyundai, a Porsche és a Stellantis a tisztán elektromos járművek fejlesztéséről a hibrid hajtásláncok fejlesztésére helyezi át a hangsúlyt.
Elérhető közelségben van egy tisztább és jobb világ, de csak akkor, ha végleg elhagyjuk az olajat, a szenet és a gázt.
Spekulatív megújulóenergia-projektek lassítják a zöldenergiára történő átállást – állítja egy friss brit tanulmány.
Ausztrália, Chile és Kína a globális lítiumtermelés 88 százalékáért felel. A zöldátállás egyik kulcsa az ő kezükben van – és nincs szándékukban kiadni onnan.
Új házába világítást szeretne? 2026 végére tudjuk ígérni, esetleg. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
A kínai autógyártók az idén bevihetik az utolsó, végzetes ütést a belső égésű járművek piacának: a zöldenergia-tároló rendszerek – egyben az autók – árát olyan drasztikusan csökkentik, hogy azzal már senki nem tud versenyezni. A folyamat innentől magát táplálja, ha elindul, nincs esély menekülni előle.
A legnagyobb olajvállalatok immár teljesen nyíltan érvelnek a zöldátállás ellen. Az olaj iránti kereslet egyre nagyobb, a profit óriási, miért kellene hát csökkenteni a kitermelést?
Mostanra a piac megnyugvásával és a fogyasztás csökkenésével is kétszer annyiba kerül a lakossági áram, mint a háború kitörése az atomerőművek leállítása előtt.
A jakobinusok és a bolsevikok után a globálnyikok próbálkoznak ezzel.
