A Financial Times felmérése szerint a globális vállalatok vezetői egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordulnak, ám a zöldátállás nem mentes a kihívásoktól. Elvileg ugyan támogatják a megújulók használatát, de a valódi hatásokat figyelembe véve számos kétség merül fel.
Egy 15 országban elvégzett, közel 1500 közép- és nagyvállalat vezetőjét megszólaltató nemzetközi felmérést tett közzé a Financial Times. E szerint a globális üzleti szféra egyre inkább a megújuló energiaforrások felé orientálódik.
A megújulók támogatottsága elvben nagy: 15 országban, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Brazíliában és Indiában országonként körülbelül 100 felső vezetőt interjúvoltak meg 2024 decembere és 2025 februárja között, miután Donald Trump már hangot adott klímaszkeptikus álláspontjának.
A felmérést az E3G zöldügyekben ismert agytröszt, valamint a Beyond Fossil Fuels és a We Mean Business Coalition klímaszervezet rendelte meg, válaszul Trump aggodalmat keltő klímapolitikájára, amely megingatta a zöldátállás iránti vállalati elkötelezettséget.
A felmérés anonim volt, de olyan neves cégek, mint az Iberdrola, a Natura és a Schneider Electric névvel is vállalták a megszólalást – írja a Financial Times. Liz Minné, az Interface padlóburkolókat gyártó amerikai cég globális fenntarthatóságért felelős igazgatója kiemelte: „A felmérés azt mutatja, hogy a globális vállalatok felismerték a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújulókra való átállás sürgősségét.”
Óriási a megújulók támogatottsága
A kutatás szerint a vezetők 77 százaléka támogatja, hogy 2035-re – vagy akár korábban – teljesen megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-rendszerre térjenek át vállalataik. Hasonló arány, 76 százalék az energiaellátás biztonságának erősödését társítja a megújulókhoz. (Tegyük hozzá, hogy ez némileg hamis illúzió, mert bár a megújulók fontosak, de épphogy gyengítik az energiaellátás biztonságát, csak kérdés, hogy ki merjük-e ezt mondani a fősodorbeli zöldnarratíva uralma idején – a szerk.)
A válaszadók 68 százaléka a szénről közvetlenül megújulókra és energiatároló rendszerekre váltana, egyenesen a földgáz mint átmeneti energiaforrás kihagyásával. Gonzalo Sáenz de Miera, az Iberdrola klímaváltozásért és szövetségekért felelős globális igazgatója elmondta, hogy „a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújulókra és elektrifikációra való gyors átállás nemcsak üzleti szempontból előnyös, hanem az energiaellátás biztonságát és rugalmasságát is növeli”.
A felmérés szerint a vezetők 90 százaléka a megújuló alapú villamos energiához való hozzáférést prioritásként kezeli az új beruházások helyének megtalálásakor, míg 82 százalék szerint ez befolyásolja a működési helyszínek és a beszerzési országok kiválasztását.
A napi működés és az ellátási láncok
A felmérés egyik alapvető megállapítása, hogy
a megkérdezettek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné vállalatának működését, ha a hazai piac nem biztosít elegendő zöldenergiát, míg 49 százalék az ellátási láncokat is átszervezné ugyanezen okból.
Ez az arány tíz éven belül 89 százalékra nő, ám a kutatás figyelmeztet: „ha ezek az intézkedések megvalósulnak, az jelentős hatással lehet az országok nemzetközi versenyképességére és hazai bevételeire.” A válaszadók 93 százaléka fontolgatja saját megújulóenergia-létesítmények telepítését, ami azt jelzi, hogy
a vállalatok nemcsak külső zöldenergia-forrásokra támaszkodnának, hanem saját infrastruktúrát is építenének.
Nick Mabey, az E3G vezérigazgatója hangsúlyozta: „A politikai és gazdasági bizonytalanságok ellenére a vezetők határozottan támogatják a megújuló energiára való gyors átállást.”
Országos különbségek, helyi prioritások
A felmérés országonként eltérő prioritásokat tárt fel. Az Egyesült Államokban, ahol Trump politikája a fosszilis tüzelőanyagok bővítését szorgalmazza, a vezetők 97 százaléka a megújuló energiaforrások arányának növelését szeretné látni a villamosenergia-hálózatban.
Németországban – legalábbis a válaszadók 78 százaléka szerint – a megújulók gyorsabb bevezetése csökkentené az ország volatilis energiaimportnak való kitettségét.
Az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 55 százaléka úgy véli, hogy a megújulók gazdasági növekedést generálnának, de 62 százalék akadályként említette a zöldátállás magas kezdeti költségeit. Indiában, ahol a szénenergia dominál, a 84 százalékuk támogatja a fosszilis tüzelőanyagokól a megújulókra való áttérést a következő évtizedben, míg Brazíliában a válaszadók 79 százaléka a megújulókat a gazdasági stabilitás és az energiafüggetlenség kulcsának tartja.
A zöldgazdaság munkahelyet teremt
A felmérés szerint a vezetők 75 százaléka a megújuló energiaforrásokat a gazdasági növekedéssel és a munkahelyteremtéssel társítja, 81 százaléka úgy véli, hogy a megújulókra való átállás új munkahelyeket hoz létre, különösen a technológiai és infrastrukturális szektorban. A megújulókat nemcsak környezeti, hanem stratégiai és gazdasági prioritásként kezelik, még az olyan kihívások közepette is, mint Trump klímapolitikája.
Az átmenet nem lesz könnyű, az idén áprilisban ugyanis a Trump-kormányzat leállíttatta New York állam építés alatt álló egyik legnagyobb tengeri szélenergia-projektjét, az Empire Wind 1-et, amely 500 ezer háztartás villamosenergia-ellátására lett volna alkalmas.
Ráadásul Európa is visszalépett néhány zöldátállással kapcsolatos projekttől a NATO haderő-, illetve védelmi finanszírozási nyomása miatt. Mindezek ellenére e felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok hosszú távon elkötelezettek a fenntartható energiaellátás mellett, és aktívan keresik a lehetőségeket, hogy a megújulókat miként képesek integrálni a működésükbe.
Mi akkor az igazság?
Az idézett vélemények, eredmények azt mutatják, hogy bár az átállás elvi támogatottsága magas, az energiarendszerek biztonsága, a magas kezdeti költségek és az újabb geopolitikai bizonytalanságok (például Trump klímapolitikája, a vámháború erősödése) továbbra is súlyos kérdéseket vetnek fel. Ráadásul
érdemi tárolási kapacitások hiányában a megújuló energiák előnyei valóban kétségesek, különösen, ha az energiaellátás biztonságát nézzük.
Az is igaz viszont, hogy az üzleti szektor, egy-egy nemzetgazdaság, különösen a felzárkózó országok számára a megújulók nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyöket is kínálnak, hiszen új munkahelyeket és stabilabb gazdaságot ígérnek. Kiváltképp a mai turbulens időkben.
Források:
Companies plan shift to green energy despite Trump-era rollbacks, survey shows
Trump Administration Halts Building of Giant Wind Farm Off N.Y. Coast
KAPCSOLÓDÓ:
A szerző a Makronóm elemzője.
Címlapfotó: Dreamstime
Egyszerűbben: több nap- és szélerőmű, több tiszta energia, nagyobb energiabiztonság, több beruházás és új munkahelyek Magyarországon. Pénteken Brüsszelben nemcsak forrásokról állapodtunk meg.
Mélyülnek a törésvonalak az Európai Unióban.
Erre Washingtonban is felfigyelhetnek
Megduplázódott 2010 óta a nemzeti vagyon, stratégiai területeken erősítve a szuverenitást.
A kontinens saját döntéseivel fékezi a digitális korszakba való belépést.
A közép-európai ország a régió energiaellátásának központjává válna – bár akad még néhány kérdőjel.
Pierluigi Collina bemutatta azt a speciális mezt, amelyet az összecsapáson közreműködők viselnek majd.
Magyar Péter korábban 480 forintos benzinárral kampányolt, adócsökkentést ígért, most pedig még a magyar embereket védő intézkedést is megszünteti.
