2022-ben világszerte 13,7 millió munkahely volt a megújulóenergia-szektorban, ennek 41 százaléka Kínában. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján 2030-ig további 8 millió zöldállás jön létre, miközben 2,5 millió, a fosszilis energiához kapcsolódó munkahely viszont megszűnik.
A Financial Times legfrissebb cikke azt elemzi, hogyan alakítja át a munkaerőpiacot a zöldátállás, amint egyre több ország elhagyja a fosszilis energiaforrásokat, és a gazdaságaik egyre inkább a megújuló energiákra támaszkodnak. A lap rámutat, hogy ez a globális változás nemcsak az iparágak működésére, hanem az egyéni karrierutakra is jelentős hatással van, illetve lesz. A portál által idézett Simon Quack esete jól illusztrálja ezt a folyamatot: karrierjét a széniparban kezdte, de ma már a megújuló energiákkal foglalkozó ágazatban tevékenykedik. Korábban az RWE széntüzelésű erőművében dolgozott, ma a cég megújuló energiák részlegénél segíti a gyakornokokat. A története jó példája annak a globális munkaerőpiaci trendnek, amelyben a fosszilis energiaszektorból egyre többen kerülnek át a „zöld” iparágakba, összhangban a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási célokkal.
A zöldiparágakban való foglalkoztatás számokban mérve is ugrásszerűen növekszik. Az International Renewable Energy Agency (Irena) adatai szerint 2022-ben világszerte 13,7 millió közvetlen és közvetett munkahely jött létre a megújulóenergia-szektorban. Ezt a trendet elsősorban a napenergia szerepének a növekedése hajtja, amely a teljes zöldenergia-szektorbeli foglalkoztatás több mint egyharmadát adja. Az Irena szerint a zöldmunkahelyek mintegy 41 százaléka Kínában található.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2030-ra világszerte további 8 millió munkahelyet teremtenek a zöldenergia-szektorban, miközben a fosszilis tüzelőanyagokra épülő ágazatokban várhatóan 2,5 millió állás szűnik meg ugyanebben az időszakban. Ez ugyan nettó 5,7 millió új munkahelyet jelent, de a dolgozók számára új kihívásokat hoz.
Az OECD idei jelentése szerint a magas szintű képzettséget igénylő zöldállások, mint például a mérnöki vagy a szén-dioxid-kereskedői, általában jobban fizetnek, mint más szektorok, viszont ugyanez nem mondható el az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökről, mint például az újrahasznosítás vagy a teherszállítás. Emellett aggodalomra ad okot, hogy milyen hatással lesz a helyi közösségekre, amikor a munkahelyek áthelyeződnek alternatív helyszínekre. Mindezek mellett a zöldiparágakban a szakszervezetek jelenléte is kevésbé jellemző.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a zöldátállás munkaerőpiaci hatásait körültekintően kell kezelni. „Gondoskodnunk kell arról, hogy az a munkaerőpiaci politika, amely segít a közvetlenül érintetteknek, a zöldátállási stratégiák középpontjában álljon” – mondta el Stefano Scarpetta, az OECD foglalkoztatási igazgatóságának vezetője. A szervezet által az idén kiadott, sok szakértő által irányadónak tekintett éves Employment Outlook jelentés szerint
a szervezet tagországaiban az összes munkahely több mint 25 százaléka „erősen érintett” lesz a nettó nulla kibocsátásra irányuló politikák által, akár pozitív, akár negatív értelemben.
Az előrejelzések azt is mutatják, hogy az EU-ban az olyan kibocsátásintenzív ágazatokban, mint a fosszilis energiahordozókra épülő energiaellátás, a bányászat és az energiaigényes iparágak, a munkahelyek száma 2030-ra várhatóan 14 százalékkal csökken. Bár ezek az ágazatok a foglalkoztatás viszonylag kis részét képviselik, az itt dolgozók általában viszonylag jól keresnek, és nagy részük szakszervezeti tagság is
A zöldátállás a munkavállalók számára olyan kihívásokat jelent, mint a mesterséges intelligencia és az automatizáció, amelyek kiszámíthatatlan módon alakítják át a munkahelyeket és magát a munkavégzést. „Az ipari forradalom idején könnyen beazonosíthatók voltak a hajtóerők. Most sokkal összetettebb átalakulási folyamatról van szó” – mondta Moustapha Gueye, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértője Genfben.
Példának a Dél-Afrika keleti részén, Mpumalanga tartományban, a Komati széntüzelésű erőmű bezárását hozza a Financial Times. A 2022-ben ez a létesítmény volt a próbája annak, hogyan képes a világ egyik leginkább szénfüggő országa kezelni a zöldátállást. A Bezos Earth Fund 2,2 millió dolláros támogatásának köszönhetően az erőmű 250 dolgozóját képezték át olyan, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos készségekre, mint a napelem-telepítés és az akkumulátortárolás. További 400-an novemberben fejezik be a képzésüket.
„A Komati képzési projektnél sok emberrel beszéltünk, akik eleinte aggódtak a munkahelyük miatt, de most már megnyugodhattak” – mondta el Andrew Steer, a Bezos Earth Fund vezérigazgatója. (A Bezos Earth Fundot 2020-ban hozta létre Jeff Bezos, az Amazon alapítója, hogy a klímaváltozás kihívásaira reagáljon.)
Shoki Mbowane, a Komati erőmű korábbi technikusa és üzemvezetője elmondta, hogy az akkumulátortárolási és napenergia-technológiák terén szerzett képzés során nagyon sok hasznos ismeretet szerzett. „Eleinte ijesztő volt, mert semmit nem tudtam a megújuló energiákról – mesélte. – Néhány kollégám inkább más erőművekhez ment át ahelyett, hogy átképeztette volna magát. Valószínűleg féltek. Én azonban örülök, hogy ezt az utat választottam.”
Dél-Afrika, amely az elektromos áram 85 százalékát még mindig szénből nyeri, 2021-ben 8,5 milliárd dollárt kapott néhány fejlett országtól – köztük az Egyesült Királyságtól, az Egyesült Államoktól és Franciaországtól – a klímaváltozás miatti átállás finanszírozására. „Ami itt történik, az tanulságos lehet minden olyan ország számára, amely át fog menni ezen az átálláson” – mondta Steer.
Ez az átállás azonban ellenállásba ütközött a szénpárti szakszervezetek és politikusok részéről. Gwede Mantashe, Dél-Afrika ásványi anyagokért és energiáért felelős minisztere, aki a szén nagy támogatója, azt mondta, hogy bármilyen állítás, miszerint a szén korszaka lejárt, „mítosz”. Szerinte Afrikának nem szabad más nemzeteknek „diktálnia”, és figyelmeztetett, hogy ha az átállást rosszul hajtják végre, az „szellemvárosokat” hozhat létre.
„A kormányra nyomást gyakorolt a Világbank, hogy bezárja az erőműveket” – mondta Bizzah Motubatse, a Komati közelében található Nemzeti Bányászszakszervezet (NUM) fiókjának elnöke a Financial Timesnak.
Eközben az Egyesült Államokban a munkavállalók érdekképviselői optimistán nyilatkoznak Joe Biden elnök Inflációcsökkentési Törvényének (IRA) ösztönzőiről. A 369 milliárd dolláros csomag támogatásokat nyújt a munkaadóknak, hogy zöldmunkahelyeket teremtsenek olyan közösségekben, ahol a szénbányászat hanyatlik, és olyan béreket fizessenek, amelyek megfelelnek az adott iparágban megszokott szintnek.
Az amerikai szénbányászok fizetése 50 százalékkal magasabb az országos átlagbérnél – derül ki a szénipar érdekképviselete, a Nemzeti Bányászszövetség adataiból. „Korábban lehetséges volt alacsony fizetésekkel operálni – mondta Katie Harris, a BlueGreen Alliance szakszervezeti és környezetvédelmi csoportokból álló koalíció szövetségi ügyekért felelős alelnöke. – De most izgatottak vagyunk az ösztönzők miatt.”
A támogatások ellenére néhány program nem indult el, csalódást okozva azoknak a közösségeknek, amelyek munkahelyteremtésre számítottak. „A mi városunkban nagyon nagy szükség lenne munkahelyekre” – mondta Gary Stevenson, a New Jersey államban lévő Paulsboro volt polgármestere, ahol a dán offshore szélenergia-fejlesztő Ørsted tavaly két projektet is törölt. „Egész életemben a fosszilis tüzelőanyagokkal dolgoztam” – tette hozzá Stevenson, aki családjának negyedik generációja a Paulsboro olajfinomítóban, amely csökkentette a munkahelyek számát, de továbbra is nagy munkaadó maradt. „Nagy támogatója vagyok a fosszilis tüzelőanyagoknak, ám tovább kell lépnünk.”
A szakszervezeti vezetők aggodalmukat fejezték ki a munkavállalói képviselet miatt. Kan Matsuzaki, az IndustriALL Global Union főtitkárhelyettese elmondta, aggódnak amiatt, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságban kevesebb lehetőség lesz szakszervezeti alapon képviselni a dolgozókat. „Sok új cég kezdte dominálni ezt a piacot, és nincs mindig elegendő szakszervezeti alap a tárgyalásokhoz” – fejtette ki.
Miközben az országok készülnek a következő éves ENSZ-klímacsúcsra novemberben, a zöldátállás támogatói azt remélik, hogy a kormányok és a cégek konkrét vállalásokat tesznek a zöldmunkahely-teremtésre vagy például a munkaerő képzésére vonatkozóan, és ezeket be is építik a klímavédelmi terveikbe.
Binnu Jeyakumar, a Powering Past Coal Alliance koalíció tanácsadója szerint a kormányoknak és a vállalatoknak most kell lépniük. Az RWE-nél dolgozó Simon Quack szerint a munkavállalóknak nem kell félniük az átállástól, mert továbbra is szükség lesz rájuk. „A kilátás egy szélturbina tetejéről lenyűgöző, igazán különleges élmény” – tette hozzá.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A globális teherhajózás az üvegházhatású gázok kibocsátásának 3 százalékáért felel, ami 2050-re akár 10 százalékra is nőhet. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet célja azonban, hogy ez 2050-re nettó nullára csökkenjen. Az új megoldások, mint a merev vitorlák (10 százalék üzemanyag-megtakarítás) vagy a Flettner-rotorok (10-szeres tolóerő) forradalmasíthatják a hajózást, zöldebbé téve azt.
Peking 2035-re jósolta, hogy piacán az elektromos járművek teszik ki az autóeladások 50 százalékát. Ezt a célt azonban már az idén eléri.
„A magyar gazdaság az OECD szerint is hasítani fog 2025-ben” – írta Sebestyén Géza.
Már több millió munkahely megszűnését okozta Nyugat-Európában Brüsszel késlekedése.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A beruházások munkahelyek tízezreit hozzák létre Magyarországon – húzta alá Szijjártó Péter külügyminiszter.
Az első félidő tompa játéka után a későn hajrázó Liverpool örülhetett az egy pontnak, a Forest továbbra is őrzi remek formáját.
A zseni kiállt Elon Musk kijelentése mellett miszerint: „Csak az AfD mentheti meg Németországot.”
