Hat nap helyett 10 perc: digitális forradalom az élelmiszer-biztonságban
2024. szeptember 14. 08:01
A digitalizáció forradalmasítja a fejlődő országokat, van, ahol az élelmiszer-biztonsági tanúsítványok kiállítási ideje hat napról 10 percre csökkent, de a technológiai újítások Ázsiában másutt is csökkentik a bürokráciát és a szén-dioxid-kibocsátást – derül ki egy friss jelentésből.
2024. szeptember 14. 08:01
10 p
0
0
10
Mentés
Az egyik gyakorlati példa Vanuatuból származik, amely nemrég lépett ki a legkevésbé fejlett országok (Least Developed Countries, LDC) státuszából. Vanuatu egyébként egy csendes-óceáni szigetország, amely 1750 kilométerre keletre van Ausztráliától, Új-Kaledónia és a Fidzsi-szigetek között. Az ország több mint 80 szigetből áll. Ott az úgynevezett elektronikus egyablakos rendszer projekt keretében teljeskörűen digitalizálták az élelmiszer-biztonsági bizonyítványok kiállítási folyamatát – hozta példaként a WEF.org portálon megjelent tanulmányában két neves ázsiai, az ENSZ szerveinél dolgozó szerző Ratnakar Adhikari, a Bővített Integrált Keretrendszer (Enhanced Integrated Framework, EIF) igazgatója és Rupa Chanda, az ENSZ Ázsia és a Csendes-óceán Gazdasági és Szociális Bizottságának (UNESCVAP) vezetője.
Hat nap helyett 10 perc alatt tanúsítanak
Ezek az úgynevezett biobiztonsági igazolások a mezőgazdasági, élelmiszeripari és egyéb biológiai termékek eredetét, fogyaszthatóságát, tárolási körülményeit igazoló, az élelmiszerek útját követni hivatott dokumentumok.
Ennek eredményeként a szigetország kormánya az eddigi 6 napról 10 percre csökkentette a biobiztonsági tanúsítványok kiállításának az idejét. Mintegy 95 százalékkal csökkentették így a papírmunkát és 86 százalékkal a tanúsítási folyamatokhoz szükséges személyes ügyintézést. Ezek a reformok hozzájárultak a szén-dioxid-kibocsátás 5827 kg-mal történő csökkentéséhez.
Hasonlóan látványos eredmények Ázsia más részein
Hasonlóképpen, az elektronikus egyablakos rendszer bevezetése Kelet-Timorban 90 százalékkal csökkentette a kormányzati ügynökségek közötti személyes utakat és 80 százalékkal a nyomtatott vámügyi dokumentumokat. Ennek a reformnak köszönhetően a Délkelet-Ázsiában található, Kis-Szunda-szigetekhez tartozó indonéz szigetország 14 492 kg-mal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását.
Kambodzsában pedig a Nemzetközi Postai Unió, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a Globális Kereskedelemkönnyítési Szövetség és a Swisscontact közösen támogatta egy úgynevezett elektronikus adatcsere felület bevezetését a vámhatóságok és a postai szolgáltatások között, hogy felgyorsítsák az e-kereskedelmi tranzakciókat, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
A szerzők szerint a fentiekhez hasonló digitalizált ellátási láncok megoldást nyújthatnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra a legkevésbé fejlett országokban.
Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), a blokklánc és az IoT, javíthatják a hatékonyságot és csökkenthetik a pazarlást,
de lényeges az is, hogy ezek a technológiák valóban az LDC-országok javát szolgálják. Az ENSZ vizsgálatai sikeres kezdeményezéseket mutatnak be az olyan országokban, mint Bhután, Banglades, Kambodzsa, Etiópia, Nepál, Ruanda, Kelet-Timor és Vanuatu.
A digitalizáció ugyanis úgy képes átalakítani a vállalkozások, szervezetek, sőt állami szereplők működését is, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is megfeleljenek a mai kor növekvő elvárásainak. Ennek egyik módja az átláthatóság növelése, és ezeknek a dimenzióknak a teljes ellátási láncba történő okos beintegrálása, amelyhez a digitalizáció egy erőteljes eszköz lehet – állapítja meg a tanulmány.
További példák a krumpliföldekről
Az ENSZ szakértő szerzői szerint az üzleti folyamatok digitalizálása jelentősen növelheti a hatékonyságot és a termelékenységet, valamint rugalmasabbá teheti a termelést, és ez hozzájárul a fenntarthatósághoz is. A digitalizáció nemcsak a fenntartható üzleti modell különböző elemeit támogatja, hanem egyfajta pozitív visszacsatolást is létrehozhat, ahol a digitalizáció és a fenntarthatóság kölcsönösen erősíti egymást.
Egy további gyakorlati példa erre Bhutánban valósult meg, ahol a Bhutáni Élelmiszer Vállalat (FCB) egy „e-infrastruktúra” projektet indított el a kereskedelem és a szolgáltatások digitalizálására. Ennek részeként gépi osztályozási és elektronikus aukciós rendszert vezettek be a burgonyák eladása kapcsán Phuntsholing városában. Ez az új rendszer sokkal átláthatóbbá tette az árakat, csökkentette a kartellek kialakulását az értékesítésben; mi több, a gazdák számára a tranzakciós költségek is alacsonyabbak lettek.
Az eredmények mára önmagukért beszélnek:
a kifizetési idő négy napról négy órára csökkent, és a gazdák kamiononként 420 dollárt takarítottak meg az aukciókon. Ezek után az FCB hasonló rendszert vezetett be Bhután másik nagy burgonyatermelő régiójában, Wangdue Phodrangban is.
A divatiparba is beszivárog az MI
Bangladesben is volt egy hasonló projekt, ahol az Enhanced Integrated Framework (EIF) segített létrehozni az Innovációs, Hatékonysági és Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Központot (CEOSH). Ez a legújabb technológiákat tanítja meg a gyártók és a munkások számára, mint például a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a 3D-nyomtatás, hogy csökkentsék a költségeket, és megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak. Emellett a központ a legfrissebb divatpiaci és ellátásilánc-trendekkel kapcsolatos tudást is megosztja. Mindez különösen fontos lett Banglades számára, amely azt tervezi, hogy kilép a legkevésbé fejlett (LDC) országok közül, és új kihívásokkal néz szembe.
A 2025-ös MCC Feszten az egyik leginnovatívabb brit politikai stratégával beszélgettünk, aki többedmagával sikerre vitte a brexitkampányt, később pedig Boris Johnson miniszterelnök főtanácsadója volt.
Magyar Péterék támogatták Ursula von der Leyent a bizalmi szavazáson, aki a Manfred Weber vezette baloldali nagykoalíció támogatásával folytathatja kudarcos munkáját.
A hidrogénüzemű járműveket egykor a jövő kulcsának tekintették az autóiparban: gyors tankolás, nagy hatótávolság, nulla károsanyag-kibocsátás. Mégis, az idén már tömegével zárják be a töltőállomásokat, és a legtöbb gyártó feladta a technológiát. Mi vezetett a bukáshoz?
Folytatódik a nyomozás Tseber Roland pénzügyei miatt.
p
0
0
4
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MZperXXL
2024. szeptember 14. 16:32
Szóval tíz perc alatt értékelik az élelmiszerek biztonságosságát.
Fasza. Ennyi idő alatt még a mintát vevő személy sem ér vissza a telehrautótól a laborba.
Azért nézzünk már a számok mögé és gondoljuk át, mi a realitás.
Válasz erre
1
0
survivor
2024. szeptember 14. 11:43
Kybon
De legalább leesik a lélekszám 8000 M ról pár száz millióra., 1-2000 M ra .
Lássuk be, ez is nagy környezetvédelmi siker lenne.....
Válasz erre
1
0
survivor
2024. szeptember 14. 11:34
Vanuatu mezőgazdasága komoly tényező a világpiacon.
Válasz erre
0
0
Kybon
2024. szeptember 14. 10:21
Jók ezek a projektek p@cshúzogatásra, de a nyersanyag és energiahiány együtt a klímaviharokkal szépen kivégzi az emberiséget. Hacsak az usa idiótái miatt ez atommal nem intéződik hamarosan.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!