A digitalizáció forradalmasítja a fejlődő országokat, van, ahol az élelmiszer-biztonsági tanúsítványok kiállítási ideje hat napról 10 percre csökkent, de a technológiai újítások Ázsiában másutt is csökkentik a bürokráciát és a szén-dioxid-kibocsátást – derül ki egy friss jelentésből.
Az egyik gyakorlati példa Vanuatuból származik, amely nemrég lépett ki a legkevésbé fejlett országok (Least Developed Countries, LDC) státuszából. Vanuatu egyébként egy csendes-óceáni szigetország, amely 1750 kilométerre keletre van Ausztráliától, Új-Kaledónia és a Fidzsi-szigetek között. Az ország több mint 80 szigetből áll. Ott az úgynevezett elektronikus egyablakos rendszer projekt keretében teljeskörűen digitalizálták az élelmiszer-biztonsági bizonyítványok kiállítási folyamatát – hozta példaként a WEF.org portálon megjelent tanulmányában két neves ázsiai, az ENSZ szerveinél dolgozó szerző Ratnakar Adhikari, a Bővített Integrált Keretrendszer (Enhanced Integrated Framework, EIF) igazgatója és Rupa Chanda, az ENSZ Ázsia és a Csendes-óceán Gazdasági és Szociális Bizottságának (UNESCVAP) vezetője.
Ezek az úgynevezett biobiztonsági igazolások a mezőgazdasági, élelmiszeripari és egyéb biológiai termékek eredetét, fogyaszthatóságát, tárolási körülményeit igazoló, az élelmiszerek útját követni hivatott dokumentumok.
Ennek eredményeként a szigetország kormánya az eddigi 6 napról 10 percre csökkentette a biobiztonsági tanúsítványok kiállításának az idejét. Mintegy 95 százalékkal csökkentették így a papírmunkát és 86 százalékkal a tanúsítási folyamatokhoz szükséges személyes ügyintézést. Ezek a reformok hozzájárultak a szén-dioxid-kibocsátás 5827 kg-mal történő csökkentéséhez.
Hasonlóképpen, az elektronikus egyablakos rendszer bevezetése Kelet-Timorban 90 százalékkal csökkentette a kormányzati ügynökségek közötti személyes utakat és 80 százalékkal a nyomtatott vámügyi dokumentumokat. Ennek a reformnak köszönhetően a Délkelet-Ázsiában található, Kis-Szunda-szigetekhez tartozó indonéz szigetország 14 492 kg-mal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását.
Kambodzsában pedig a Nemzetközi Postai Unió, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a Globális Kereskedelemkönnyítési Szövetség és a Swisscontact közösen támogatta egy úgynevezett elektronikus adatcsere felület bevezetését a vámhatóságok és a postai szolgáltatások között, hogy felgyorsítsák az e-kereskedelmi tranzakciókat, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
A szerzők szerint a fentiekhez hasonló digitalizált ellátási láncok megoldást nyújthatnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra a legkevésbé fejlett országokban.
Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), a blokklánc és az IoT, javíthatják a hatékonyságot és csökkenthetik a pazarlást,
de lényeges az is, hogy ezek a technológiák valóban az LDC-országok javát szolgálják. Az ENSZ vizsgálatai sikeres kezdeményezéseket mutatnak be az olyan országokban, mint Bhután, Banglades, Kambodzsa, Etiópia, Nepál, Ruanda, Kelet-Timor és Vanuatu.
A digitalizáció ugyanis úgy képes átalakítani a vállalkozások, szervezetek, sőt állami szereplők működését is, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is megfeleljenek a mai kor növekvő elvárásainak. Ennek egyik módja az átláthatóság növelése, és ezeknek a dimenzióknak a teljes ellátási láncba történő okos beintegrálása, amelyhez a digitalizáció egy erőteljes eszköz lehet – állapítja meg a tanulmány.
Az ENSZ szakértő szerzői szerint az üzleti folyamatok digitalizálása jelentősen növelheti a hatékonyságot és a termelékenységet, valamint rugalmasabbá teheti a termelést, és ez hozzájárul a fenntarthatósághoz is. A digitalizáció nemcsak a fenntartható üzleti modell különböző elemeit támogatja, hanem egyfajta pozitív visszacsatolást is létrehozhat, ahol a digitalizáció és a fenntarthatóság kölcsönösen erősíti egymást.
Egy további gyakorlati példa erre Bhutánban valósult meg, ahol a Bhutáni Élelmiszer Vállalat (FCB) egy „e-infrastruktúra” projektet indított el a kereskedelem és a szolgáltatások digitalizálására. Ennek részeként gépi osztályozási és elektronikus aukciós rendszert vezettek be a burgonyák eladása kapcsán Phuntsholing városában. Ez az új rendszer sokkal átláthatóbbá tette az árakat, csökkentette a kartellek kialakulását az értékesítésben; mi több, a gazdák számára a tranzakciós költségek is alacsonyabbak lettek.
Az eredmények mára önmagukért beszélnek:
a kifizetési idő négy napról négy órára csökkent, és a gazdák kamiononként 420 dollárt takarítottak meg az aukciókon. Ezek után az FCB hasonló rendszert vezetett be Bhután másik nagy burgonyatermelő régiójában, Wangdue Phodrangban is.
Bangladesben is volt egy hasonló projekt, ahol az Enhanced Integrated Framework (EIF) segített létrehozni az Innovációs, Hatékonysági és Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Központot (CEOSH). Ez a legújabb technológiákat tanítja meg a gyártók és a munkások számára, mint például a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a 3D-nyomtatás, hogy csökkentsék a költségeket, és megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak. Emellett a központ a legfrissebb divatpiaci és ellátásilánc-trendekkel kapcsolatos tudást is megosztja. Mindez különösen fontos lett Banglades számára, amely azt tervezi, hogy kilép a legkevésbé fejlett (LDC) országok közül, és új kihívásokkal néz szembe.
(Forrás: World Economic Forum)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
A magyar egészségügy digitalizációja mérföldkőhöz érkezett: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ma már több millió ember mindennapjait könnyíti meg.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia a honvédelemben.
Kína régóta Észak-Korea legnagyobb segély- és kereskedelmi partnere, míg Kim csapatokat szállít az orosz elnöknek az ukrajnai háborújához.
Egyre kevésbé bíznak az Egyesült Államokban a térség országai.
A 2025-ös MCC Feszten az egyik leginnovatívabb brit politikai stratégával beszélgettünk, aki többedmagával sikerre vitte a brexitkampányt, később pedig Boris Johnson miniszterelnök főtanácsadója volt.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
