Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
A budapesti AI Summit 2025 második napja a Városligetben valóságos technológiai forgataggá változtatta a főváros e részét, ahol szeptember 9-én is a mesterséges intelligencia (MI) friss témái kerültek terítékre. Az első nap fontos bejelentéseiről és érdekességeiről az alábbi, kapcsolódó cikkünkből tudhat meg részleteket.
Több mint 300 előadó, szakértők több mint 50 országból, valamint kerekasztal-beszélgetések, interaktív workshopok és exkluzív networkingesemények töltötték meg a második nap programját. A generatív nyelvi modellektől az egészségügyi innovációkon át az űrkutatásig, a hadviselésig és az okosvárosokig terjedő tematikus szekciók a globális és hazai MI-fejlesztéseket, a globális trendeket villantották fel. A rendezvény a régió legnagyobb MI-konferenciájaként nemcsak tudományos platform, hanem a gazdasági és társadalmi párbeszéd katalizátora is volt – állítják a szervezők, de a helyszíneken járva az volt a benyomásunk, hogy ez igaz is lehet, hiszen a rengeteg érdeklődő és a három különböző városligeti helyszín egy igazi nagyszabású esemény képét mutatták.
Az AI Summit 2025 második napja kiválóan megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem csupán egy következő technológiai újítás, hanem
egyfajta gazdasági, társadalmi paradigmaváltás, a digitális ipari forradalom még magasabb fokozatba kapcsolása.
Főként azért, mert az MI igen sok területen újradefiniálja a lehetőségeket. Magyarország, legalábbis a konferencia tanúsága szerint ambiciózus stratégiával és kreatív megoldásokkal erősíthet a globális mezőnyben.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nyitó előadása a magyar haderő digitális forradalmát helyezte fókuszba. Az egy évtizede tartó haderőfejlesztés eredményeként a szovjet örökségű eszközöket modern, adatfeldolgozással megtámogatott fegyverrendszerek váltották fel, miközben a fiatal, digitálisan képzett katonai generáció is új szemléletet hozott. A mesterséges intelligencia pedig igazi stratégiai előnyt jelent: Magyarország a térségben élen jár az MI haditechnikai integrációjában. Példaként Izrael 1982 óta alkalmazott MI-alapú döntéstámogatását említette (bár akkor még nem így hívták – a szerk.), amely ma már persze jócskán fejlődött, és akár valós idejű szenzorfúzióval elemzi a harctéri adatokat.
A Magyar Honvédség már használ olyan autonóm drónokat és cirkálólőszereket, amelyek önállóan követik a célpontjaikat, és akár parancs nélkül is visszatérnek a bázisukra.
A digitális hadviselés új korszakában a katona maga is adatforrássá válik – hangsúlyozta a miniszter.
Felszerelésének a szenzorai valós időben monitorozzák egészségi állapotát, a mozgását és a harcképességét, lehetővé téve a parancsnokokkal való azonnali kommunikációt.
A logisztikában robotizált raktározási rendszerek működnek, ám a NATO adatbiztonsági és interoperabilitási követelményei kihívásokat jelentenek. Az MI etikai dilemmái sem kerülhetők el: a gépek emberéletek feletti döntéshozatala ugyanis jogi és morális kérdéseket vet fel. Szalay-Bobrovniczky szerint a felelősség az embernél marad, a jól képzett katonák szerepe továbbra is alapvető fontosságú.
Mihályi Antal, a Google fejlesztési vezetője előadásában az MI evolúcióját három áttörés mentén mutatta be: cselekvőképesség, valós idejű streaming és komplex problémamegoldás. A Gemini-modellek – a Gemini Pro és a Gemini Flash – a tudományos, a matematikai és a következtetési benchmarkokon jól szerepelnek. A multimodalitás pedig új távlatokat nyit: a Nano Banana applikáció egyszerű szöveges utasításokkal képeket szerkeszt, a Vio3 pedig videókat generál, amelyeket reklámkampányokban használnak. A jövő azonban az ágensek kora: az agentic AI, amely célokat követ, figyeli a környezetet és önállóan cselekszik, például személyre szabott marketingkampányokat vagy kiberbiztonsági rendszereket működtet.
A Budapestről indult Agentic Space platform mára a Google egyik leggyorsabban növekvő fejlesztési ökoszisztémája lett, támogatva a biztonságos és átlátható MI-alkalmazásokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette a 2020-as Mesterséges Intelligencia Stratégia megújítását, válaszul az uniós AI Act szabályozásra és a technológiai ugrásokra, például a nagy nyelvi modellek térhódítására. A stratégia három pillére: „MI a társadalomért” (közszolgáltatások, oktatás, egészségügy), „MI a technológiáért” (adatvagyon, kiberbiztonság, nyílt forráskódú fejlesztések) és „MI az üzletért” (versenyképesség, kkv-k, agrárium).
A cél az, hogy 2030-ra az MI 10-12 százalékkal növelje a GDP-t, 2,5 millió ember szerezzen MI-kompetenciát és az AI Factory részeként kiépüljön egy magyar szuperszámítógép.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter figyelmeztetett: az EU lemaradásban van az USA és Kína mögött, de új tőkeprogramokkal Magyarország a technológiai átalakulás nyertese lehet. A frissülő MI-stratégia pedig biztosítja, hogy az ország lépést tartson a globális versennyel.
Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára szerint az MI a magyar gazdaság termelékenységi lemaradásának a kulcsa lehet. A „digitális ébresztő” program 10 ezer kkv-t céloz, bemutatva, hogyan növelheti az MI a hatékonyságotpéldául automatizált ügyfélszolgálattal vagy prediktív karbantartással. A kamara támogatja a kkv-k digitalizációját tanácsadással, innovációs platformokkal és közösségi felhőkkel, hogy ne csak kövessék, hanem vezessék a technológiai változásokat. Csókay kiemelte:
az MI lehetővé teszi, hogy Magyarország kreativitással és technológiai alkalmazkodással kompenzálja mérethatékonysági hátrányait.
A cél az, hogy a magyar cégek globálisan is versenyképes MI-megoldásokat alkossanak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az AI Summit keretében mutatta be a Janklovics Péter főszereplésével készült MI-generálta videóklipjét, amely az illegális dohánykereskedelem veszélyeire figyelmeztet.
Évente 1 milliárd szál adózatlan cigaretta kerül forgalomba Magyarországon, a kétharmada hamisított, ami jelentős egészségügyi és gazdasági kockázatot jelent.
A NAV 2023 őszén alapított Illegális Dohány Elleni Munkacsoportja látványos eredményeket ért el: májusban 156 tonna fogyasztási dohányt és 1 millió doboz cigarettát foglalt le 24 milliárd forint értékben. Pozsgai Zoltán, a Philip Morris adószabályozási osztályvezetője szerint az illegális piac Kelet-Európából terjed, de Nyugat-Európában is nő a fogyasztás, miközben évente 100-130 illegális cigarettagyárat zárnak be Európában. A NAV által elkészített klipen Kálmán Mátyás vizuálművész és Szabó Levente zeneszerző dolgozott, hangsúlyozva a tudatos kommunikáció szerepét a feketepiac visszaszorításában.
Dalos-Kovács Gabriella, a 4iG csoport irányítási keretrendszeréért felelős vezetője előadásában a mesterséges intelligencia nagyvállalati bevezetésének komplexitását hangsúlyozta. Az MI-érettség felmérése, az adatgazdálkodás és a munkatársak képzése is lényeges: a topmenedzsmenttől a fejlesztőkig minden szinten meg kell érteni az MI céljait. A projektek sikerét mérhető haszonnal – például 20 százalékos költségcsökkentéssel vagy 15 százalékos hatékonyságnövekedéssel – kell alátámasztani. A kockázatkezelés elengedhetetlen: a compliance és az IT-biztonság szoros együttműködése biztosítja a rendszerek biztonságos működését. A folyamatos tanulás és a felső vezetői támogatás nélkül a mesterséges intelligencia nem válhat a vállalati stratégia szerves részévé – húzta alá.
A Ki beszél a szavazóhoz? Én vagy az avatárom? című pódiumbeszélgetés izgalmas vitát hozott az MI politikai kommunikációban betöltött szerepéről. Sarkadi-Illyés Csaba, az Economx.hu újságírója, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő egyetértett abban, hogy a mesterséges intelligencia átformálja a nyilvánosságot, de az emberi tényező pótolhatatlan. Z. Kárpát szerint a választók a személyes jelenlétet és a „fülön csíphető” politikusokat keresik, azaz a deepfake nem helyettesítheti a terepmunkát. Ceglédi Zoltán úgy vélte, a politikus már most is „avatárként” kommunikál, gondosan szerkesztett üzenetekkel. A 2026-os választásokon Z. Kárpát kétsebességes kampányt jósol, ahol a deepfake-manipulációk és a vidéki, személyes találkozások párhuzamosan erősödnek, Ceglédi pedig optimista az MI politikai struktúrákba való integrációjával kapcsolatban.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Jung Yeon-je / AFP
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
A Tisza Párt vezetője teljes kontrollt akarna a munkavállalók és a munkáltatók felett, a digitális munkavállalói kártya bevezetése súlyos aggályokat vet fel.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
Nem kellett volna.
Kucsera Gábor arról beszélt, hogyan veszett el minden, ami korábban biztosnak tűnt, és hogyan sikerült visszaszereznie a legfontosabbat.
Nagy Feró szerint a Fideszt nem lehet jobbról előzni, Magyar Péter pedig nem gondolta, hogy egyedül marad.
Rendhagyó bejegyzéssel jelentkezett a miniszterelnök.
