Digitalizáció és mesterséges intelligencia a honvédelemben.
Az AI Summiton tartott előadást Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „Algoritmusok a frontvonalon” címmel, amelyben a magyar haderő digitalizációjáról, a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáról és a jövő kihívásairól beszélt – számolt be az Index.
A miniszter Orbán Viktor szavaival nyitotta előadását, miszerint a magyar hadseregnek technológiai fölényre kell szert tennie, ehhez pedig precíziós képességekre van szükség. A haderőfejlesztést egy piramishoz hasonlította: az alapok – a korszerű haditechnika, az úgynevezett „zöld vasak” – már megérkeztek, az orosz analóg rendszereket modern, digitális eszközök váltották fel.
Ezzel párhuzamosan fiatal, új szemléletű állomány is erősíti a honvédséget.
A portál beszámolója szerint Szalay-Bobrovniczky a digitalizált hadszíntér fogalmát helyezte középpontba. Példaként említette az izraeli fejlesztéseket, amelyek során különböző szenzoradatokat egyetlen platformon tettek hozzáférhetővé a döntéshozók számára. Ezt a rendszert az MI tovább erősíti: a szenzorfúzió révén a radarok, hőkamerák, hang- és adatjelzések összevethetők, az algoritmusok pedig használható, döntéstámogató információkat állítanak elő.
A mesterséges intelligencia nemcsak az információfeldolgozást gyorsítja, hanem a jelentések elemzésében is új minőséget képvisel,
képes mintázatokat felismerni és összekapcsolni az adatokat a katonák terepi tapasztalataival.
A rendezvényen a miniszter több konkrét fejlesztést is bemutatott:
A katonák felszerelésébe épített szenzorok révén a személyi állomány folyamatos adatforrássá válik. A Magyar Honvédségnél megjelentek az első autonóm rendszerek, amelyek drón, tüzérségi eszköz és önálló robotikai képesség ötvözetei.
A kiképzésben is egyre nagyobb szerepet kap a digitális technológia: a VR-alapú gyakorlatozás költséghatékony és biztonságos környezetet biztosít, az MI bevonásával pedig objektív értékelést tesz lehetővé. A logisztikai rendszerek modernizációja szintén kiemelt terület:
új, nagymértékben digitalizált logisztikai bázisok segítik a hadműveleteket.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar haderő a NATO-szövetségben működik, ugyanakkor az adatmegosztásnak vannak korlátai, mivel minden állam óvja titkait. Az MI azonban nem ismeri ezeket a határokat, ezért a kiberbiztonság kulcskérdéssé válik.
A technológiai fejlődés szervezeti és kulturális kihívásokat is teremt, miközben komoly jogi és etikai kérdések merülnek fel:
elfogadható-e, ha egy autonóm rendszer emberéletekről dönt?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf végül leszögezte: a technológiai előny elengedhetetlen, de a katonát nem helyettesítheti semmilyen algoritmus. A stratégiai és harci döntéseket mindig embernek kell meghoznia.
Nyitókép: illusztráció, digitális katona (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
Imre története a kegyetlenség netovábbja: a viski férfi mindkét lábfejét elvesztette az első kényszersorozás embertelen körülményei miatt, de a toborzókat ez sem érdekelte. Másodszor is elkapták, mondván: „te csak egy darab hús vagy”. Most a rettegett rivnei táborban várja a sorsát.
Aki Orbánt háborúpártinak mondja, annak arra komoly oka van. Például eredménytelen volt a kezelése, és újabb beutalóra lesz szüksége az elmeorvoshoz. Horváth K. József írása.
Megölnél egy embert, hogy megments ötszáz másikat? Kinek az élete értékesebb, és kinek van joga ezt eldönteni? Játszhat-e Istent az ember következmények nélkül? Farkas Anita filmkritikája.
A családtagok kiemelték, hogy a katonák kényszerhelyzetek miatt hagyták ott a sereget.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Szóval gond és baj ez az erdélyiség, hát még az erdélyi magyarság.
