Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
A szerző a Makronóm újságírója.
A szélerőművek tavaly rekordot döntöttek, és a globális energiatermelés 30 százalékáért feleltek. Kína továbbra is verhetetlen, gyakorlatilag az egész világot a hátán cipeli a megújuló energiák kapacitásnövelésének vonatkozásában. A szélenergia tekintetében a globális termelés 66 százalékát szállította, és minden valószínűség szerint eléri kitűzött célját: 2030-ra megháromszorozza a szél- és naperőművek számát.
Hszi Csin-ping 2020-ban azt a vállalást tette, hogy 2030 előtt országa eléri a károsanyag-kibocsátási csúcspontot, 2060-ra pedig nettó zéró kibocsátóvá válik. A dolgok sokkal jobban mennek Kínában, mint azt tervezni merte, az adatok alapján ugyanis már az idén bekövetkezik a kibocsátási csúcs, vagyis Peking hat évvel megelőzte önmagát.
Az elnök kalkulációi szerint az évtized végére 1200 gigawatt energia már csak a nap- és szélerőművekből származott volna – ehhez képest tavaly év végére elérte az 1050-et, az idén pedig átlépi az 1300-at.
A Visual Capitalist ábrája a tizenöt legnagyobb szélenergia-kapacitással büszkélkedő országot emeli ki az Energy Institute Statistical Review of World Energy 2024 jelentésének adatai alapján. A megawattban megadott adatok a szárazföldi és a tengeri turbinák termelését egyaránt figyelembe veszik. A százalékos jelölés az évenkénti átlagkapacitás növelését jelzi 2013 óta.
Kína annyira vezet a megújulók területén, hogy 441 895 megawattos kapacitásával majdnem a háromszorosát produkálta a második helyen álló Egyesült Államokénak. Tízéves bontásban ez azt jelenti, hogy 2013 óta évente 19,1 százalékkal növelte a teljesítményét.
A legmagasabb növekedés Brazíliához köthető: bár a hetedik a sorban, az évi átlagos 29,5 százalékos bővülés bámulatra méltó. Hozzá kell tenni: a brazil megújulóenergia-iparban aktívan részt vesznek a kínai befektetők, a kormány pedig cseppet sem bánja ezt, sőt: ösztönzőket kínál a külföldi vállalatoknak, ezzel is siettetve a további bővülést.
Az Egyesült Államok jócskán lemaradt Kína mögött, ám tíz év alatt így is sikerült megdupláznia a szélenergia-kapacitását, hat államában pedig a szél már az elektromos energia egyharmadát biztosítja. Európa sem panaszkodhat: Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország egyaránt az első tízben van, sőt: a tizenötödik helyre feljött Lengyelország is, amely egy évtized alatt 10,5 százalékkal tudta növelni a kapacitását.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
