Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
A szerző a Makronóm újságírója.
A szélerőművek tavaly rekordot döntöttek, és a globális energiatermelés 30 százalékáért feleltek. Kína továbbra is verhetetlen, gyakorlatilag az egész világot a hátán cipeli a megújuló energiák kapacitásnövelésének vonatkozásában. A szélenergia tekintetében a globális termelés 66 százalékát szállította, és minden valószínűség szerint eléri kitűzött célját: 2030-ra megháromszorozza a szél- és naperőművek számát.
Hszi Csin-ping 2020-ban azt a vállalást tette, hogy 2030 előtt országa eléri a károsanyag-kibocsátási csúcspontot, 2060-ra pedig nettó zéró kibocsátóvá válik. A dolgok sokkal jobban mennek Kínában, mint azt tervezni merte, az adatok alapján ugyanis már az idén bekövetkezik a kibocsátási csúcs, vagyis Peking hat évvel megelőzte önmagát.
Az elnök kalkulációi szerint az évtized végére 1200 gigawatt energia már csak a nap- és szélerőművekből származott volna – ehhez képest tavaly év végére elérte az 1050-et, az idén pedig átlépi az 1300-at.
A Visual Capitalist ábrája a tizenöt legnagyobb szélenergia-kapacitással büszkélkedő országot emeli ki az Energy Institute Statistical Review of World Energy 2024 jelentésének adatai alapján. A megawattban megadott adatok a szárazföldi és a tengeri turbinák termelését egyaránt figyelembe veszik. A százalékos jelölés az évenkénti átlagkapacitás növelését jelzi 2013 óta.
Kína annyira vezet a megújulók területén, hogy 441 895 megawattos kapacitásával majdnem a háromszorosát produkálta a második helyen álló Egyesült Államokénak. Tízéves bontásban ez azt jelenti, hogy 2013 óta évente 19,1 százalékkal növelte a teljesítményét.
A legmagasabb növekedés Brazíliához köthető: bár a hetedik a sorban, az évi átlagos 29,5 százalékos bővülés bámulatra méltó. Hozzá kell tenni: a brazil megújulóenergia-iparban aktívan részt vesznek a kínai befektetők, a kormány pedig cseppet sem bánja ezt, sőt: ösztönzőket kínál a külföldi vállalatoknak, ezzel is siettetve a további bővülést.
Az Egyesült Államok jócskán lemaradt Kína mögött, ám tíz év alatt így is sikerült megdupláznia a szélenergia-kapacitását, hat államában pedig a szél már az elektromos energia egyharmadát biztosítja. Európa sem panaszkodhat: Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország egyaránt az első tízben van, sőt: a tizenötödik helyre feljött Lengyelország is, amely egy évtized alatt 10,5 százalékkal tudta növelni a kapacitását.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Pexels
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az amerikai elnök teljesen eltökélt, hogy megszerezze a szigetet, a grönlandiak is teljesen eltökéltek, hogy nem adják, az USA egyelőre nem akar katonai erőt bevetni, de a helyzet megváltozhat.
Az amerikai Alysa Liu nyerte a nők versenyét a bostoni műkorcsolya-világbajnokságon.
Persze nem azért, hogy a hazánkban is működő BYD-t reklámozza, hanem hogy az Elon Musk-féle Teslán üssön egyet.
„Ez a lépés nyomatékos figyelmeztetésül szolgál a külső beavatkozó erők számára” – mondta a kínai védelmi minisztérium szóvivője.
Cáfolta a kínai külügyminisztérium a „brüsszeli diplomaták” értesüléseit.
Globálisan 62 százalékos a keleti állam piaci részesedése.
A szakember szerint változtatni kell a vízgazdálkodáson.
Franciaország az elmúlt évtizedekben tucatnyi ilyen no-go zóna felett vesztette el az ellenőrzést.
