Amerikából érkezett a figyelmeztetés: ha jót akar magának Von der Leyen, erre mindenképp figyelnie kell

Magyarország már egyáltalán nincs egyedül a Washington Post szerint.

A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.

Kritikus véleménycikket közölt a Wall Street Journal szerzője, Laurence Norman arról, hogy Európa vezetői régóta aggódnak a lemaradás miatt, miközben az Egyesült Államok, Kína és Oroszország gazdasági, technológiai és katonai dominanciaért verseng.
Európai tisztviselők most attól tartanak, hogy elérték ezt a pontot. Hangulatuk a nyár folyamán borússá vált, mivel Európa a partvonalon maradt, miközben az Egyesült Államok és Kína a globális kereskedelem szabályainak újragondolására törekedett.

A helyzet akkor vált igazán komorrá a lap szerint, amikor a Fehér Ház ebben a hónapban tervet mutatott be az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárására anélkül, hogy konzultált volna az európai vezetőkkel.
Válaszul az Európai Unió egy Ukrajna számára elfogadhatóbb ellenjavaslatot dolgozott ki, és tagállamai sietve újrafegyverkeznek, miközben a blokk az intézményi patthelyzet feloldásának módjait keresi.
A változás nehéz lesz, és időbe telik, miközben sok európai tisztviselő attól tart, hogy pont idő nincs már rá.
„Jelenleg húzzák meg a frontvonalakat egy új, hatalmi politikán alapuló világrendhez”
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós törvényhozókhoz intézett éves beszédében szeptemberben. Hozzátette: „Egy új Európának kell kialakulnia”.
A Wall Street Journal feltette a kérdést: hogyan lehet ezt az átalakulást megvalósítani? A lap szerint az európai tisztviselők körében egyre fokozódó félelem az, hogy az Unió struktúrája és eljárásai az új geopolitikai hierarchia legnagyobb vesztesei közé teszik az EU-t.
Az európai tisztviselők kezdik felmelegíteni a kisebb országcsoportok ötletét, hogy az egész blokkot katonailag és gazdaságilag alkalmasabbá tegyék.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, akit tavaly felkértek egy Európa versenyképességének növelésére irányuló terv kidolgozására, arra ösztönzi az országcsoportokat, hogy közös védelmi kutatásokat és beszerzéseket végezzenek, valamint olyan közös szabályokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az európai technológiai vállalatok gyors növekedését. Draghi, a volt olasz miniszterelnök azt szeretné, ha az európai ipari óriások egyesítenék a stratégiai ágazatokba, például a félvezetőkbe történő beruházásokat, hogy segítsenek a kontinensnek visszaszerezni a pozícióit.
Ez a megközelítés fokozatosan elnyeri a támogatást – írja a Wall Street Journal.
„Azt hiszem, végre realistákká válunk”
– mondta Edgars Rinkevics lett elnök. „Nem lehet megváltoztatni a dinamikát, ha nincs valódi hatalmad – legyen az politikai, katonai vagy diplomáciai.”
Németország, Európa növekedésének motorja esetében a globális változások felborították a gazdasági sikerének alapjait: az olcsó orosz gázt, a fellendülő kínai exportpiacokat és az amerikai védelmi ernyőt.
Válaszul Berlin enyhítette az adósságféket, lehetővé téve számára, hogy 500 milliárd eurót egy évtizedes újrafegyverkezési programba fektessen.
Egy újrafegyverzett Németország, Lengyelország, a skandináv és a balti államok megerősödött hadseregeivel, valamint a nukleáris fegyverekkel rendelkező Nagy-Britannia és Franciaország által kínált extra védelmi erővel együtt koalíciót hozhat létre az orosz terjeszkedés megfékezésére – mondja Nico Lange, a német védelmi minisztérium volt kabinetfőnöke.
A teljes körű változások útjában azonban számos akadály áll, írja az amerikai lap.
A nemzeti védelmi minisztériumok nem adják át könnyen az irányítást a tervek és a beszerzések felett, és Európa nagy ipari szereplői sem fognak könnyen a versenyről az együttműködésre váltani.
A konszenzus szükségessége gyakran tétlenül hagyja az EU-t a lap szerint megbízhatatlan szereplőkkel és a gyorsan változó körülményekkel szemben, bár az EU sokakat meglepett a gyors és rugalmas válaszaival Oroszország ukrajnai inváziójára.
„Azt hiszem, a második világháború vége óta a legnehezebb és legveszélyesebb helyzetben vagyunk”
– mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy koppenhágai csúcstalálkozón a múlt hónapban.
Az elmúlt hónapok eseményei tovább fokozták ezeket a szorongásokat.
Júliusban az EU-nak el kellett fogadnia egy az Egyesült Államokkal kötött, egyoldalú kereskedelmi megállapodást, amely lehetővé tette Washington számára, hogy 15%-os vámokat vezessen ki ellenhatás nélkül.
A Wall Street Journal úgy látja: Trump amerikai elnök figyelmen kívül hagyta az európai felhívásokat, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára, és kiterítette a vörös szőnyeget orosz kollégája, Vlagyimir Putyin elé egy augusztusi alaszkai csúcstalálkozón.
„Ennek nincs köze Európához, Európa nem mondja meg nekem, mit tegyek”
– mondta Trump a csúcstalálkozóra menet. Ezután félreállította Európát az ukrajnai tűzszüneti terv kidolgozásában is.
A Washington és Peking közötti kereskedelmi összecsapás veszélyezteti a nyugati országok ritkaföldfémekhez való hozzáférését, amelyek kritikus fontosságúak Európa védelme és zöld átállása szempontjából. Amikor Hszi Csin-ping kínai vezető és Trump találkozója ideiglenes fegyverszünetet eredményezett, az európai tisztviselők számára bebizonyította, hogy a kontinens nem a saját sorsának ura.
Emmanuel Macron francia elnök 2017-ben felszólította az EU-t katonai, gazdasági és ipari függetlenségének megerősítésére. Tavaly egy újabb beszédben
Macron figyelmeztetett, hogy az európai projekt meghalhat.
„Minden a döntéseinktől függ, és ezeket a döntéseket most kell meghoznunk” – mondta.
Pierre Vimont, a Carnegie Europe-nál dolgozó korábbi magas rangú EU-s és francia diplomata szerint az EU intézményei küszködnek, de a fővárosokban kevés az akarat arra, hogy évekig vitatkozzanak a blokk jövőbeli felépítéséről. „A teljes brüsszeli intézményi keretrendszer, annak módszerei, a gondolkodásmódja egyáltalán nincs a jelenlegi hatalmi politikai, konfrontációs, rendkívül brutális versenyre szabva” – mondta Vimont.
Mindezek felett ott lebeg az Egyesült Államok keményedő álláspontja Európával szemben. Trump arra kényszerítette az európai NATO-tagokat, hogy többet fizessenek a saját és Ukrajna védelméért. Az EU 2030-ra újrafegyverkezési célt tűzött ki. A Bernstein elemzői szerint idén a régió több mint 560 milliárd dollárt fog költeni védelemre, ami kétszerese annak, amit egy évtizeddel ezelőtt költött.
Az európaiak mégis továbbra is aggódnak Trump NATO-hűsége miatt. Grönlandról, egy autonóm dán területről tett megjegyzései elmélyítették az aggodalmakat.
Európa mindig is hitte, hogy a gazdag egységes piacához való hozzáférés valódi kereskedelmi befolyást biztosít számára. A júliusi kereskedelmi tárgyalások Washingtonnal azonban meghiúsították ezt a hitet, megmutatva, hogy az Egyesült Államok befolyást gyakorolhat Európára, hogy megnyerjen egy kereskedelmi összecsapást.
Európa igyekezett elkerülni a konfrontációt Kínával.
Peking azonban továbbra is olcsó importtal árasztja el Európát, miközben saját hazai gazdasága lassul.
De Kína technológiai előnye és tömegpiaca miatt megelőzi az európai versenytársakat olyan iparágakban, mint az elektromos járművek, ami munkahelyek nagy számú elvesztését eredményezte Németországban.
Washington ingadozik aközött, hogy Európát használja fel a Kína elleni vámháborúra, vagy ő maga állapodjon meg Kínával.
Az elkövetkező évek fogják eldönteni, hogy
„Európa független gazdasági hatalom marad-e... vagy Ázsia vagy Amerika főbb gazdasági központjainak gyalogjává válunk”
– mondta Friedrich Merz német kancellár a múlt hónapban.
Amikor Josep Borrell 2019-ben az EU külpolitikai főképviselője lett, egy hírszerzési dokumentumot kapott, amely fenyegetéseket tartalmazott. Felsorolta annak kockázatát, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, újabb erőszak tör ki a palesztinok és az izraeliek között, és megnő a migrációs áramlás. Figyelmeztetett a Kína és Európa, valamint Európa és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi súrlódásokra. Borrell számára, akinek tavaly véget ért megbízatása, a fejlemények igazolták korábbi figyelmeztetését, miszerint Európának „meg kell tanulnia a hatalom nyelvén beszélni”.
A nyitókép illusztráció. Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP