Az őszt is a Fidesz nyerte meg

A közvélemény-kutatások szerint érezhetően erősödött a kormánypárt támogatottsága.

Emmanuel Macron, az európai stratégiai autonómia egyik vezető szószólója Kínába érkezik. Látogatása a stratégiai autonómia gyakorlati próbája lesz.

Emmanuel Macron francia elnök kínai állami látogatásához komoly remények fűződnek, annak jelentősége messze túlmutat a kétoldalú kapcsolaton.
A december 3-án kezdődő, Pekinget és a délkeleten található Csengdut átfogó háromnapos látogatás kulcsfontosságú fordulóponton zajlik le egy olyan világrendben, melyet geopolitikai felfordulás, gazdasági bizonytalanság, és a regionális töredezettség felé mutató, jól látható trend jellemez.
Ebben az összetett geopolitikai környezetben a Kína és az Európai Unió közötti kapcsolat a 21. század egyik legmeghatározóbb partnerségeként áll előttünk.
Macron látogatása messze nem puszta diplomáciai rutinlátogatás, hanem stratégiai manőver, amelynek célja, hogy megfogalmazzon és alakítson egy előremutató víziót az EU-Kína kapcsolatban. Egy olyan víziót, amelyet pragmatikus együttműködés, kontrollált veresngés és a multilateralizmus melletti megerősített elköteleződés jellemez.

A gazdasági együttműködés alapjai átalakulóban vannak. A korlátlan globalizáció korszaka véget ért, helyét a de-risking óvatosabb logikája vette át. Brüsszel eddigi tárgyalásait Pekinggel alapvetően az EU Kína-stratégiája határozta meg, amely egyszerre tekinti Kínát partnernek, versenytársnak és rendszerszintű riválisnak.
Kína panasza, hogy ezen a stratégián nehéz kiigazodni – ezért reméli Peking, hogy Párizs vezető szerepet játszhat abban, hogy Európát a valóban független hatalommá válás útjára terelje, és hozzájáruljon egy stabil, többpólusú világrend kialakításához.
Amikor Emmanuel Macron, az európai stratégiai autonómia egyik vezető szószólója Kínába érkezik, gazdasági programja ennek a koncepciónak a gyakorlati próbája lesz. A cél egy olyan gazdasági partnerség kialakítása, amely jobban épít a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra. Franciaország, melynek repülőgépipara, polgári atomtechnológiája, luxustermékei és magas hozzáadott értékű mezőgazdasága van, jó pozícióból kezdhet neki az egyre inkább magas minőségű fejlődésre és a fogyasztás színvonalának emelésére összpontosító kínai piachoz való kapcsolódásnak.
Az együttműködés jövője túlmutat a kereskedelem meglévő területein. A zöld és digitális átmenet páratlan távlatokat nyit a Kína-EU kooperációban.
A klímaváltozás mint közös egzisztenciális fenyegetés tekintetében Kína és Európa egyaránt abban érdekelt, hogy vezető szerepet vállaljon.
A megújulóenergia-technológiák területén létrehozható vegyesvállalatok felgyorsíthatják a globális dekarbonizációs programot – ilyenek az új generációs napelemek, az offshore szélerőművek és a zöldhidrogén. Mindkét fél érdekelt a technológiai innováció felgyorsításában és megosztásában is. A fenntartható városi közlekedésben felépített együttműködések, ideértve az elektromosautó-infrastruktúrát és az okoshálózatokat, meghatározhatják a technológiai partnerség következő korszakát. A potenciál a digitális területen is hasonlóan óriási, bár fontolva haladást igényel. A mesterséges intelligencia etikai normáinak és kormányzási kereteinek közös kidolgozása hozzájárulhat a globális szabványok kialakításához. A felhőalapú szolgáltatások, a kiberbiztonság és a kis- és középvállalkozások digitális átállása terén megvalósuló együttműködés pedig új piacokat teremthet.
Ez a tekintélyes gazdasági program rávilágít egy alapvető tényre: arra, hogy Európa Kínához a magabiztos partnerség szerepéből, nem pedig alárendelt szerepből közelít.
Eldöntötte, hogy szuverén szereplő lesz, amely mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával a saját feltételei mentén és a saját érdekei alapján épít kapcsolatot.
Macron küldetése, hogy ezt a stratégiai autonómiát kézzelfogható eredményekre váltsa, erősítve az európai versenyképességet, és pragmatikusan tárgyalva egy kulcsfontosságú partnerrel.
A látogatás gazdasági mutatókon és a kereskedelmi statisztikákon túlmutató geopolitikai szimbolikával is bír. A közelmúltban éleződő kínai-japán feszültség jól jelzi, milyen törékeny a régió stabilitása. Ebben a kontextusban az, hogy Kína és Franciaország várhatóan közösen erősítik meg, hogy fenn kívánják tartani a második világháború következményeit, korántsem üres formalitás.
Nemrégiben Franciaország egy Vang Ji kínai külügyminiszter és Emmanuel Bonne elnöki diplomáciai tanácsadó közötti telefonhívás során megerősítette elkötelezettségét az Egy Kína-politika mellett, és megértést mutatott Kína legitim álláspontja iránt a tajvani kérdés kapcsán.
Bonne hangsúlyozta, hogy az EU-Kína kapcsolatok egészséges fejlődése kulcsfontosságú, és Franciaország kész az ép Franciaország-Kína kapcsolatok alapján állva pozitív szerepet játszani az EU-Kína párbeszédben. Bonne nyilatkozatára épp akkor került sor, amikor a kínai-japány viszony megromlott Szanae Takaicsi japán miniszterelnök kijelentése miatt, melyben arra utalt, hogy Tokió katonailag is beavatkozhat, ha Tajvant „megtámadják”.
Franciaország és Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként erőteljes üzenetet küldenek a második világháború utáni nemzetközi rend védelme mellett, és világosan elutasítják a militarizmus bármilyen újjáéledését. Ez a közös történelmi tudat egyedülálló bizalmi bázist teremt, amelyre építve mindkét ország a diplomáciai megoldásokat és a stabilitást támogathatja egyre volatilisebb nemzetközi környezetben. Tovább erősíti ezt az alapot az alapvető érdekek iránti kölcsönös megértés elve.
Kína számára ez alapvetően a szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos alapvető törekvéseit jelenti, Franciaország és az EU számára pedig azt, hogy Kína Európát összetartó és autonóm globális szereplőként ismeri el, melynek stratégiai döntéseit nem Washingtonból diktálják.
Ez a kölcsönös tisztelet olajozza a kapcsolat működését, hogy az képes legyen bizonyos véleménykülönbségeket anélkül kezelni, hogy az egész partnerség leállna. Lehetővé teszi azt az őszinte és konstruktív dialógust, amely egy érett és reziliens stratégiai kapcsolat jellemzője.
Macron kínai látogatása globális jelentőségű, sokrétegű diplomáciai vállalkozás.
Arra irányuló kísérlet, hogy az EU-Kína kapcsolatok kolosszális hajóját olyan jövő felé kormányozzuk, amelyet nem a blokkok közötti konfrontáció, hanem a menedzselt, kölcsönös függőség és a stratégiai érettség jellemez.
A kölcsönösségen és innováción alapuló, kiegyensúlyozott gazdasági partnerség előmozdításával, a történelmi tanulságok közös védelmével és a diplomáciai autonómia melletti kiállással Franciaország és Kína megmutathatja, hogyan is nézhet ki egy többpólusú világ. Párbeszédük fontos ellenszere a „új hidegháború” leegyszerűsítő narratíváinak, és erőteljes bizonyítéka annak, hogy a globális kihívások korában a nemzetközi együttműködés továbbra is nélkülözhetetlen. Macron látogatásának sikerét végső soron az mutatja majd meg, sikerül-e egyszerre korlátokat szabni a versengésnek, és új utakat nyitni az együttműködés számára.
A szerző kínai külpolitikai újságíró, a CGTN vezető producere
Nyitókép: Ludovic Marin/AFP