Nyugalom! Átment a Mercosur-deal, és ezzel egyáltalán nem járunk rosszul

Olaszország – a várakozásoknak megfelelően, hiszen Giorgia Meloni soha nem azt mondta, hogy „nem”, mindig csak azt, hogy „most nem” – átállt, így aztán pénteken végül elfogadta az Európai Unió Tanácsa az EU és a Mercosur (Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay közös piaca) közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodást.

Az ellenállást a deallel szemben a szabadkereskedelmet hagyományosan elutasító és hagyományosan hisztis Franciaország vezette, a magyar kormányt – amelynek, exportból élő ország kormánya lévén, annak támogatására is lettek volna jócskán érvei – pedig

Tehette ezt szinte ingyen, hiszen gyakorlati jelentősége a magyar ellenkezésnek nem volt: sem pro, sem kontra nem múlott hazánkon az egyezmény elfogadása. Az ellenzők kis táborában két nagy ország foglalt helyet a tavaly decemberi EU-csúcsig (Franciaország és Olaszország), ezek bármelyikének átállása már korábban átbillentette volna a mérleget. A többi három ellenző (Magyarország, Lengyelország és Írország) átállása ehhez nem lett volna elég.

és úgy láttassa, mintha a deallel az autóipar érdekeiért cserébe az EU feladná a mezőgazdaság érdekeit. Ez azonban nincs így, agrárkatasztrófa egyáltalán nem várható – már csak azért sem, mert a mezőgazdasági érdekképviseletek hihetetlen ügyességgel érvényesítették a tárgyalási folyamat ezer és egy köre alatt az érdekeiket, így aztán lényegében tényleg semmi sem maradt az egyezményben, ami az európai gazdák számára sérelmes lehetne. Az élelmiszerbiztonsági aggályok – azaz hogy a megállapodással mindenféle ellenőrizetlen pampai gyom bejuthatna az EU-ba – sem megalapozottak,

Nem változtat tehát az uniós GMO-helyzeten sem semmit a deal.

Ad viszont egy lehetőséget arra, hogy a Trump akaratából szűkülő amerikai és a brüsszeli vezetés által helytelen módon egyre inkább feladott kínai piac helyett a komoly közép- és felső-középosztálybeli fogyasztói bázissal rendelkező latin-amerikai piacokon fogjon pozíciót az európai ipar (és, megjegyzem tisztelettel, a mezőgazdaság is). A vámcsökkentés mértéke óriási:

– de úgy, hogy az Európa által a volt gyarmatoknak nyújtott legnagyobb kedvezmény elve miatt hozzánk a Mercosurból importált áruk kétharmada már így is nulla vámon érkezik. A masszív, kereskedelmi volument, így aztán profitot növelő, munkahelyeket teremtő vámcsökkentés mellett egyszerűsödnek a vám- és engedélyezési eljárások, könnyebb lesz hozzáférni a latin-amerikai országok szolgáltatóiparához és közbeszerzéseihez az európai cégeknek. Az Európai Bizottság kereskedelmi főosztálya 77,4 milliárd euróra (mintegy harmincezer milliárd forintra) teszi évente a megállapodás hasznát az Unió gazdasága számára – ez olyan, mintha évente visszakapnánk azt a pénzt, amit a Bizottság és 24 tagállam szíveskednek Ukrajnára elégetni az idén.

Gépekből és elektromos készülékekből 160 millió euróért exportáltunk a 14-20 százalékos Mercosur-vámtételek mellett, ezek a továbbiakban vámmentesek lesznek. Autókat 102 millió euróért adtunk el oda 35 százalékos vámon, ezek szintén vámmentesek lesznek. Vegyszereket és gyógyszereket 14-18 százalék közötti vámon 72 millió euró értékben adtunk el, ezek vámja is nullára csökken. Ugyanez igaz a 45 millió eurós műanyagexportra. Exportáltunk továbbá még a 27-55 százalékos élelmiszervámok mellett is 23 millió euróért élelmiszert – ebben a szektorban szintén masszívan csökkennek majd a vámok, nem csak az EU nyit valamelyest élelmiszerpiacot, hanem a Mercosur is. Kerestünk továbbá 62,2 millió eurót a Mercosurba irányuló szolgáltatásexporton, leginkább telekommunikáción. Az ebben utazó cégek számára is könnyebb lesz mostantól a Mercosur piacához hozzáférni.

Ezek a számok nőnek igen jelentős mértékben, ha a vám jelentette versenyhátrányunk végre megszűnik.

S hogy oda kell-e ezért adnunk az élelmiszerpiacunkat szalmakalapos brazil erdőirtóknak? Korántsem. Vámmentessé vagy szinte vámmentessé csupán három, egyébként is alacsony vámmal védett termékcsoportot teszünk: a zöldség-gyümölcsöt (6,4-ről 0,5 százalékra), valamint az élő, friss és feldolgozott halat (nullára 5,7, illetve 16,6 százalékról). A magyar gazdáknak tehát meg kell küzdeniük azzal, hogy a világ másik végéről ideszállított, a magyarhoz nem fogható zöldség és gyümölcs potenciálisan 5,9 százalékkal olcsóbb lesz,

Az érzékeny termékkategóriákat ugyanis ezer meg egy módon zárja el Mercosurtól az egyezmény. Búzára és bárányhúsra érvényben maradnak az eddigi magas vámok. A rizs vámcsökkentése combos 1,3 százalékot tesz ki (7,6-ról 6,3 százalékra). És akkor ott vannak a mennyiségi kvótákkal védett termékek: valóban kedvező vámot az EU a Mercosur-országok mezőgazdasági termelőinek csak igazán kis mennyiségű termékre ad. Marhából évi 99 ezer tonnára (az EU termelésének 1,5 százalékára), sertésből 25 ezer tonnára (0,1 százalék), baromfiból 180 ezer tonnára (1,3 százalék). Az ezen felüli mennyiségeken a vám továbbra is szinte versenyt ellehetetlenítően magas marad. De a gazdák még ennél többet is elértek: ha az EU-snál minimum 5 százalékkal olcsóbb latin-amerikai termékek importja három évig átlagosan 5 százalékkal nő, vagy miattuk 5 százalékkal csökkennek az európai árak, a Bizottság a helyzetet négy hónap alatt kivizsgálja, és visszavonja még ezeket a kedvezményeket is. Bónusz, hogy emellett 344 európai élelmiszertermék kap földrajzi eredetvédelmet: ezen termékek (Magyarország esetében a téliszalámi, a tokaji bor, a pálinka és ezen belül még külön a törkölypálinka) latin-amerikai koppintásait mostantól egyáltalán nem lehet árulni sem az EU-ban, sem a Mercosur országaiban.

Könnyű belátni: ebből nem lesz agrárarmageddon, GMO-endémia és dömpingárazás, de még igazi mezőgazdasági versenyhelyzet sem.

Itt most nem gond, hogy nem hatott a magyar ellenszavazat: az EU-Mercosur deallel Európa végre tett valamit a gazdasági versenyképességéért, és fellépett a pástra, hogy megküzdjön a latin-amerikai piacon Kínával ahelyett, hogy csak úgy átengedné a vörös óriásnak azt. Nem véletlenül érvelt interjúnkban a megállapodás mellett még tavalyelőtt a Fidesz uniós kereskedelempolitikával foglalkozó szakpolitikusa, Győri Enikő EP-képviselő.

Nyerni fog ezzel az egész EU, de különösen az exportőrök. Azaz a mi fajtánk: németek, osztrákok, csehek, szlovákok – és 75 százalékos export/GDP aránnyal megáldott magyarok.

***

Nyitókép: AFP/NICOLAS TUCAT