A rendszerváltó pártok közös törekvése volt 1990-ben a szabad haza és a demokratikus rendszer megteremtése mellett a polgárság újjáélesztése.
A magyar polgári osztály kialakulásának gyújtópontja az 1848-as szabadságharc. A forradalom, amelyhez első képzettársításunk a mészáros fia, nemzeti költőnk, az első felelős magyar kormány, élén a hatalmas birtokokkal rendelkező, főnemesi családból származó miniszterelnök, a „legnagyobb magyar” – egy másik főrend és régi nemesi családok sarja vezette katonaság. Persze a harcmezőkön megannyi honvéd, „vén zászlótartó” küzd hősiesen szabadságjogaiért és a független Magyarországért.
A jobbágyság eltörlése, a nemesi kiváltságok felszámolása adta a lökést a magyar polgári osztály kialakulásának, amely a modern haza alapja.
S hát az osztrákok és muszkák ellen vívott szabadságharcnál semmi nem bizonyította erősebben azt a tételt, hogy a polgárosodás nem önzés, hanem a közösség ügyeiért vállalt egyéni felelősség.
A szabadságharcot ugyan leverték, célt, inspirációt, küzdőerőt adott ahhoz, amit a kiegyezés utáni évtizedek meghoztak: a művelt és tulajdonosi polgárság tartós szélesedését, az álmos kisvárosból gyönyörű, pezsgő világvárossá fejlődő Budapestet, valódi aranykort a hazának. Ahogy Gerő András írta: „a nemesség adta a politikai keretet és a hatalmat, a[z emancipált] zsidóság pedig a gazdasági dinamizmust és a polgári kultúrát” mindehhez. Habár tudjuk, ebben a páratlan aranykorban, míg a társadalom polgárosodott, a politikai rendszer megmaradt tekintélyelvűnek Ferenc József személye köré épülve.
Divatos szóval hibrid rendszerben éltek eleink, amely egyszerre volt szabad- és tekintélyelvű.
Vagy ahogy a korabeli bonmot tartotta: a magyarok a császártól várták a kitüntetést, de azt is szerették volna, ha Kossuth Lajos gratulál hozzá Turinból.
Mindezzel együtt csodálatos évek voltak, amelyeknek páratlan fejlődési ívét, miliőjét az első világháború, majd az országvesztés tragédiája állította meg. A két háború között akadozva, de bővülhetett még valamennyit a polgári osztály, majd a második világháború alatt a vidéki polgárság egy részét módszeresen kiirtották, másik része a háborúban veszett oda. Akik megmaradtak és hazakerültek, megélhették az osztályharcot hirdető, civilizáció- és nemzetellenes kommunista diktatúra évtizedeit.
A rendszerváltó pártok közös törekvése volt 1990-ben a szabad haza és a demokratikus rendszer megteremtése mellett a polgárság újjáélesztése. Hajnal István igazságát pedig, hogy nem eszmék, hanem a mindennapi praxis finomodása, munkaerkölcse, tanulása révén valósul meg a társadalom polgárosodása, a 21. század bőven igazolta. Miként egy másik társadalomtudósét, Max Weberét is:
a modern polgárnak és vezetőinek nem ideológiai támasztékokra van szüksége, hanem a józan mérlegelés képességére és a felelősségvállalásra tökéletlen világunkban.
Szuverenitás, műveltség, utilitarista szemlélet és a nemzeti közjó ötvözése, egyéni szabadság, piacgazdaság, jog-uralom és a nemzetállam sérthetetlensége, gyarapodás, a magántulajdon szentsége – ennek bázisa a középosztály, vagyis a már megerősödött polgári osztály. Annak szélesítése pedig az ország sikerének a kulcsa.
A rendszerváltó pártok közül csak egy maradt talpon, a Fidesz, amelynek alapítói zömében éppúgy nem polgári származásúak, mint a negyvennyolcasok, ám politikájuknak egy emberöltő óta a polgári Magyarország megerősítése adja a folytonosságát. Az első szabad választáson plakátokra írt szlogenjük pedig most is igaz: ma mindenki lehet fiatal demokrata.
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Ürge-Vorsatz Diána: Magyarország középső része az elmúlt 3 évtizedben Európa leggyorsabban melegedő részei közé tartozik!
Szabálysértési eljárást indított az V. kerületi rendőrkapitányság.
Az Eurostat összehasonlítása szerint nem igaz, hogy a magyar bolti árak utolérték volna Ausztriát, sőt. Az EU-ban mindössze három tagállam olcsóbb hazánknál.
Magyarország jelenleg az euróbevezetés egyetlen kritériumát sem teljesíti, s a teljesítésük felé kőkemény megszorításokon át vezet az út.
A következő néhány évben ellepik Magyarországot a szélerőművek a gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
