Keir Starmer londoni beszédében hosszasan bírálta elődei Kína-politikáját, és jelezte: szakítani akar a „forró-hideg” külpolitikai ciklusokkal. A brit nyitás szerinte elkerülhetetlen, mert Kína felemelkedése nagyobb hatással van az emberek életére, mint bármely más globális folyamat.
A brit kormányfő a Lady Mayor’s hétfő esti bankettjén tartott beszédében – ahogy a Politico is kiemelte – élesen ostorozta a korábbi konzervatív kabinetek hozzáállását Kínához, amelyet megdöbbentőnek és a kötelesség elmulasztásának nevezett. Keir Starmer szerint hiba volt a távolságtartás, miközben Peking a technológia, a kereskedelem és a globális kormányzás meghatározó ereje, amely ugyanakkor nemzetbiztonsági fenyegetést is jelent az Egyesült Királyság számára. A miniszterelnök úgy látja, hogy a konzervatív időszak ingadozó politikája idejétmúlt, és a jövőben nem szabad bináris választásokban gondolkodni.
Starmer azt mondta, hogy az ország első számú kötelessége a biztonság védelme, ám éppen a „kemény lépések” teszik majd lehetővé a gazdasági és politikai együttműködést Pekinggel.
Hivatalba lépése óta több miniszter is Kínába utazott befektetéseket keresni, és a brit kormányfő maga is készül Pekingbe látogatni a jövő év elején, miután a G20-as csúcson röviden egyeztetett Li Csianggal.
E törekvések ellenére a „szupernagykövetség” londoni felépítése továbbra is politikai viták tárgya, miközben a kormányt tanácsadói szerepvállalása miatt is érik bírálatok a kémkedési ügyben. A beszéd másik hangsúlyos része a Brexit utáni brit szerep újradefiniálásáról szólt.
Starmer szerint az ország ismét kifelé fog fordulni, és határozottan képviseli majd saját érdekeit a világpolitikában.
A miniszterelnök a Konzervatív Párt és a Reform UK szavazóinak is odaszúrt, amikor a „maró, befelé forduló hozzáállást” kritizálta, és arról beszélt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének elhagyása csak „sérelmet, nem pedig reményt” kínálna – szerinte ez „egy hanyatló, kisebb Britannia víziója, nem pedig a Nagy-Britanniáé”.
Nyitókép: Adrian DENNIS / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Televíziós üzenetben szól a nyilvánossághoz III. Károly király.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
