Friss elemzés: egekben a zöldfordulat költségei

Az Európai Unió zöldátállása minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja a közösséget, mivel a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges beruházási költségek – a Bruegel Intézet legújabb, december elején közzétett elemzése szerint – jelentősen meghaladják a korábban becsülteket. Az energia- és közlekedési infrastruktúrák átalakítása, a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés és a megújuló technológiák fejlesztése elengedhetetlen, de ezek kivitelezése rendkívüli pénzügyi erőfeszítést igényel. 
 
A 2021 és 2030 közötti időszakban az Európai Uniónak 

Ezek az összegek tehát messze meghaladják az Európai Bizottság korábbi, évi 450 milliárd eurós becslését. Miért ugrik ennyit a zöldátállás költsége? 
 
A költségnövekedés hátterében több tényező áll. Az energia- és közlekedési rendszerek teljes körű átalakítása, különösen a gyors dekarbonizációhoz szükséges technológiák telepítése terén le van maradva. Az Európai Unió növekvő energiaigénye miatt gyorsabb ütemben kell bővíteni a megújuló energiaforrásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrát, például az energiahálózatokat. A fosszilis energiaforrások fokozatos kivezetése – például az olaj- és gázfüggőség csökkentéséhez szükséges tárolási rendszerek kiépítése – szintén növeli a költségeket. 
 
Az Európai Unió ambiciózus klímapolitikai célja, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse. Ez azonban nem csupán környezetvédelmi szempontból létfontosságú, hanem gazdasági értelemben is kifizetődőbb, mint a tétlenség. A klímaváltozás hatásai – például az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek és azok gazdasági következményei – hosszú távon jelentősen nagyobb költségekkel járnának, ha az EU nem hajtja végre a szükséges reformokat. 

Közszféra vs. magánforrások 
A zöldátállás finanszírozása a közszféra és a magánszektor együttműködését igényli. A Bruegel Intézet szerint az államoknak 2025 és 2030 között évente a GDP 0,5-1 százalékát kellene a zöldberuházásokra fordítania, ami az összes ilyen befektetés 25-50 százaléka. A fennmaradó részt a magánszektornak kell biztosítania, de ehhez megfelelő politikai és pénzügyi ösztönzőkre van szükség. 
 
Az állami szféra prioritásai közé tartozik a tiszta technológiák kutatása és fejlesztése, a zöldinfrastruktúra finanszírozása, valamint a magánberuházások ösztönzésére szolgáló kockázatcsökkentő eszközök bevezetése. Elengedhetetlen a társadalmi támogatás biztosítása is azok számára, akiket a zöldátállás a leginkább érint, például a veszélyeztetett csoportok közvetlen támogatása és kompenzálása.  

Olcsóbb nap- és szélenergia – de elég ennyi? 
 
Bár a beruházási igények hatalmasak, a megújuló energiaforrások gyors technológiai fejlődése és költséghatékonyságuk javulása hosszú távon gazdaságilag is előnyös lehet. A napenergia általi áramtermelés költségei például 2010 és 2022 között 89 százalékkal csökkentek, míg az onshore, vagyis a szárazföldi szélerőművek esetében ugyanezen időszak alatt 69 százalékos mérséklődést regisztráltak. Ezek az előrelépések azt bizonyítják, hogy a zöldberuházások nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdasági hatékonyság szempontjából is fenntarthatóbbá válnak.

Az energiafüggetlenség és a gazdasági stabilitás miatt a zöldátállás stratégiai kérdéssé emelkedett az EU számára. Az energiaválság idején világossá vált, hogy Európa fosszilis energiaforrásoktól való függősége nemcsak a kontinens gazdasági biztonságát ássa alá, hanem komoly költségvetési terheket is ró az uniós tagállamokra. A zöldenergia-forrásokra való áttérés csökkentheti az energiaárak ingadozását, és új gazdasági lehetőségeket nyithat meg, különösen az exportorientált tiszta technológiák területén. 
 
Az Európai Unió zöldátállása tehát hatalmas kihívást jelent, ugyanakkor páratlan lehetőségeket is rejt magában. A Bruegel Intézet elemzése szerint a beruházások mértéke hatalmas, de nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a klímaváltozás következményeit mérsékeljük, és hosszú távon fenntarthatóbb jövőt teremtsünk Európa számára. A közös célok elérése érdekében elengedhetetlen az állami és a magánszektor együttműködése, valamint a pénzügyi források hatékony mozgósítása.  
 
 

 Forrás 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.