Kezdetét vette a bosszú: Magyarország után rögtön egy másik tagállammal is leszámolna az Európai Parlament

Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.

Az Európai Bizottság fontolgatja az Európai Katonai Mobilitási Fokozott Reagálási Rendszer bevezetését, amely vészhelyzetben lehetővé tenné a normál közlekedési szabályok gyors felfüggesztését a seregek gyorsabb mozgósításának érdekében.

Az Európai Bizottság átfogó csomagot készül bemutatni a héten, amely jelentősen felgyorsítaná a csapatok és fegyverek mozgását a kontinensen – derül ki a POLITICO által megszerzett Military Mobility Communication című dokumentumból.
A 15 oldalas közlemény szerint a katonai mobilitás „a védelmi képességek kulcsfontosságú előfeltétele”, amely nélkül Európa nem tud hiteles elrettentő erőt felmutatni.
A Bizottság ezért egy új rendszert javasol: az Európai Katonai Mobilitási Fokozott Reagálási Rendszert (EMERS), amely vészhelyzetben lehetővé tenné a normál közlekedési szabályok gyors felfüggesztését.
Az EMERS aktiválása után a katonai járművek és szállítmányok elsőbbséget élveznének az infrastruktúra használatában, a közlekedési eszközök lefoglalásában és más alapvető szolgáltatások igénybevételében.
Az EU és a NATO egyre sürgetőbbnek érzi a nyugat-európai haderő gyors keleti átcsoportosítását, tekintettel az Oroszországgal ápolt, egyre jobban elmérgesedő viszonyra. Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrég azt mondta: Putyin csapatai akár már 2028–2029-ben képesek lehetnek megtámadni egy NATO-tagot.
Ezt is ajánljuk a témában

Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.

A közlekedési infrastruktúra azonban jelenleg nincs felkészítve ekkora katonai terhelésre. A Bizottság ezért 500 kritikus pont – hidak, alagutak, kikötők – feltérképezését és korszerűsítését tervezi. A dokumentum szerint az ukrán kapcsolódási pontok fejlesztése akár 100 milliárd euróba is kerülhet.
A rendszerről kiderült az is, hogy legfeljebb egy évig maradhat érvényben, és aktiválást követően a Tanácsnak 48 órán belül jóvá kell hagynia. A tagállamok kijelölnek egy-egy nemzeti katonai mobilitási koordinátort, akik a vészhelyzeti engedélyezést intézik majd. Létrejön a Katonai Mobilitási Közlekedési Csoport, amelyben a nemzeti hatóságok mellett az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Külügyi Szolgálat is szerepet kap. A Bizottság emellett szolidaritási szállítási készletet és stratégiai szállítási tartalékot hozna létre, hogy válsághelyzetben megoszthatók legyenek az uniós és nemzeti közlekedési eszközök.
A Bizottság a következő, 2027-ben induló hétéves költségvetési ciklusban 17,7 milliárd eurót szánna katonai mobilitásra – ez a mostani 1,7 milliárd eurós keret tízszerese.
A dokumentum egyúttal figyelmeztet az európai infrastruktúra sebezhetőségére, miután a kontinensen megszaporodtak a kibertámadások és hibrid fenyegetések.
Nyitókép: FRANCOIS NASCIMBENI / AFP
***