Kezdetét vette a bosszú: Magyarország után rögtön egy másik tagállammal is leszámolna az Európai Parlament
Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az Európai Bizottság fontolgatja az Európai Katonai Mobilitási Fokozott Reagálási Rendszer bevezetését, amely vészhelyzetben lehetővé tenné a normál közlekedési szabályok gyors felfüggesztését a seregek gyorsabb mozgósításának érdekében.

Az Európai Bizottság átfogó csomagot készül bemutatni a héten, amely jelentősen felgyorsítaná a csapatok és fegyverek mozgását a kontinensen – derül ki a POLITICO által megszerzett Military Mobility Communication című dokumentumból.
A 15 oldalas közlemény szerint a katonai mobilitás „a védelmi képességek kulcsfontosságú előfeltétele”, amely nélkül Európa nem tud hiteles elrettentő erőt felmutatni.

A Bizottság ezért egy új rendszert javasol: az Európai Katonai Mobilitási Fokozott Reagálási Rendszert (EMERS), amely vészhelyzetben lehetővé tenné a normál közlekedési szabályok gyors felfüggesztését.
Az EMERS aktiválása után a katonai járművek és szállítmányok elsőbbséget élveznének az infrastruktúra használatában, a közlekedési eszközök lefoglalásában és más alapvető szolgáltatások igénybevételében.
Az EU és a NATO egyre sürgetőbbnek érzi a nyugat-európai haderő gyors keleti átcsoportosítását, tekintettel az Oroszországgal ápolt, egyre jobban elmérgesedő viszonyra. Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrég azt mondta: Putyin csapatai akár már 2028–2029-ben képesek lehetnek megtámadni egy NATO-tagot.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.

A közlekedési infrastruktúra azonban jelenleg nincs felkészítve ekkora katonai terhelésre. A Bizottság ezért 500 kritikus pont – hidak, alagutak, kikötők – feltérképezését és korszerűsítését tervezi. A dokumentum szerint az ukrán kapcsolódási pontok fejlesztése akár 100 milliárd euróba is kerülhet.
A rendszerről kiderült az is, hogy legfeljebb egy évig maradhat érvényben, és aktiválást követően a Tanácsnak 48 órán belül jóvá kell hagynia. A tagállamok kijelölnek egy-egy nemzeti katonai mobilitási koordinátort, akik a vészhelyzeti engedélyezést intézik majd. Létrejön a Katonai Mobilitási Közlekedési Csoport, amelyben a nemzeti hatóságok mellett az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Külügyi Szolgálat is szerepet kap. A Bizottság emellett szolidaritási szállítási készletet és stratégiai szállítási tartalékot hozna létre, hogy válsághelyzetben megoszthatók legyenek az uniós és nemzeti közlekedési eszközök.
A Bizottság a következő, 2027-ben induló hétéves költségvetési ciklusban 17,7 milliárd eurót szánna katonai mobilitásra – ez a mostani 1,7 milliárd eurós keret tízszerese.
A dokumentum egyúttal figyelmeztet az európai infrastruktúra sebezhetőségére, miután a kontinensen megszaporodtak a kibertámadások és hibrid fenyegetések.
Nyitókép: FRANCOIS NASCIMBENI / AFP
***