Brüsszel lesz a rezsiharc következő állomása, de Amerika Magyarország mellé állt

A szakértő szerint Magyarország erős ütőkártyát kapott Donald Trumptól.

Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.

Az Európai Parlament a lehető legszigorúbb irányba tolná az orosz energiaimport teljes uniós tiltását, és – az Euronews értesülései szerint – elutasít minden olyan kivételt, amely a tengerparttal nem rendelkező tagállamokat, így Magyarországot vagy Szlovákiát mentesítené a szabályozás alól.

Miközben a tagállamok és az Európai Bizottság továbbra is tárgyalnak a részletekről, a parlamenti álláspont lényegében az, hogy semmilyen kiskapu nem maradhat.
Ezt is ajánljuk a témában

A szakértő szerint Magyarország erős ütőkártyát kapott Donald Trumptól.

A Bizottság eredeti javaslata szerint a teljes orosz függés 2027-ig megszűnne, a tagállamok pedig informális alapon már körvonalaztak volna egy olyan megoldást, amely válsághelyzetben engedné a magyar–szlovák kivétel alkalmazását.
Ezt a megoldást utasítják el Brüsszelben a képviselők.
A lett néppárti Inese Vaidere szerint
teljességgel érthetetlen, hogy az EU három évvel a háború kitörése után még mindig orosz energiát vásárol”.
A politikus úgy fogalmazott:
Az EP álláspontja jóval szigorúbb: 2027. január 1-jétől teljes tilalmat akarunk az orosz olajra és gázra, közvetítő országokon keresztül is. A tilalom ideiglenes felfüggesztése pedig semmilyen körülmények között nem megengedhető.”
Vaidere szerint a tagállamok javaslata gyenge és indokolatlan, hiszen
Magyarország és Szlovákia alternatív szállítási útvonalakkal is rendelkezik”.
A kivételeket ellenző parlamenti képviselők arra hivatkoznak, hogy
a Bulgáriában és Romániában épülő új vezetékek 2026–27-re üzembe léphetnek, ami „néhány éven belül érdemi diverzifikációt” eredményezhet.
Egy uniós diplomata szerint ugyanakkor
az EP „mindenben kiskaput lát és mindent bezárna”, ám szerinte a képviselők megközelítése „nem eléggé gyakorlatias”.
A román energiaügy minisztere, Bogdan Ivan júliusban történelmi mérföldkőnek nevezte a Tuzla–Podisor vezeték elkészültét, amely a Fekete-tenger gázkészletére építő Neptun Deep projekt része. A rendszer a Transgaz szerint 2029-ig folyamatosan növelheti a Magyarország felé irányuló exportkapacitást.
A magyar kormány szerint azonban a készülő jogszabályok veszélyeztetik az ország biztonságos ellátását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott:
Diverzifikációnak nevezik, valójában azonban az egyik létfontosságú olajútvonalunk elvágását jelentené.”
Hozzátette:
A Bizottság figyelmen kívül hagyja, hogy ez a szabályozás az uniós tagállamok energiabiztonságát rombolja le. Az energiának nem politikáról kellene szólnia.”
Az Európai Bizottság eközben a MOL-lal is egyeztetett a Barátság kőolajvezeték kiváltásának lehetőségeiről, beleértve a horvátországi Adria vezeték használatát. A MOL viszont figyelmeztet:
a Janaf horvát szakasza elavult, és „a vállalt mennyiséget szerződésszegő módon sem tudta időben leszállítani”.
Ezt is ajánljuk a témában

Az eset remekül szemlélteti, miért nem lehet kizárólag egyetlen kőolajvezetékre alapozni Közép-Európa energiaellátását és energiabiztonságát.

Homayoun Falakshahi, a Kpler vezető elemzője szerint a teljes orosz energiatilalom aránytalanul érintené azokat az országokat, amelyek még mindig a Barátság vezetékre támaszkodnak. Tehát Szlovákiát és Magyarországot.
Bár szerinte a Janaf hosszú távon alternatívát jelenthet, ez
jelentősen megdrágítaná a beszerzést, és a finomítók technológiai átalakítására is szükség lenne”.
A felek mindenesetre azt szeretnék, ha még karácsony előtt politikai megállapodás születne. A következő egyeztetési fordulót november 11-ére tűzték ki.
Ezt is ajánljuk a témában

Nagyon nem tetszik nekik Donald Trump és Orbán Viktor szövetsége.

***
Fotó: Nicolas TUCAT / AFP