Zöldpajzsot épít az USA

Az Egyesült Államok legújabb vámintézkedései kapcsán nemcsak a döntéshozók, de a szakértők is csak kapkodják a fejüket. Az azonban bizonyos, hogy a magas vámok a gazdasági élet szinte minden területére kihatnak, és jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy kimondottan új fejezetet nyitnak a zöldátállás egy-két évtizede értelmezhető globális történetében is. A fősodorba tartozó média persze harsog attól, hogy munkahelyek vesznek el és lelassul a zöldátállás, ami szerintük a gazdaság egyik fő motorja volt az elmúlt években. Ebben természetesen van ráció, 

Ha a fejlett világnak napelem, szélkerék, elektromos autó (EV), óriási mennyiségű akkumulátor vagy akár áramhálózati eszköz kell, akkor a „világ gyára”, Kína nem rest kiszolgálni ezen igényeket. Ám eközben egy „új világrend épült ki”, hiszen a zöldágazatokhoz kapcsolódó gyártás szinte teljes értékláncát uralva előbb dömpingárakkal, majd – az egyeduralmat megszerezve – egyre nagyobb profitrátával énekli ki Ázsia nagyhatalma a sajtot a nyugati zöldbarát kormányok és vállalatok szájából. Röviden és tömören: feltehetően efféle megfontolások állnak a Trump-kormányzat zöldátállás elleni retorikája, e folyamat fékezése, illetve a fosszilis energia visszaerősítésének érdekében tervezett intézkedései mögött. 

A Biden-kormányzat ugyanis még 2022 augusztusában felült a „zöldgyorsvonatra”, és nem kevesebb mint 656 milliárd dolláros zöldtámogatási programot indított el, jellemzően egy igen nagy sugarú, az energiatermeléstől az ipar zöldítésén át az elektromos közlekedés állami megsegítéséig ható körrel, méghozzá tízéves időhorizonton. Ez az úgynevezett inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act, IRA) – amelynek  

A hatalmas projektet az 1929–33-as világválságot követő roosevelti New Deal mintájára Green New Deal néven emlegetik a nemzetközi nyilvánosságban.

Az IRA célszáma, hogy a 2022-t követő évtizedben hozzávetőleg 2700 milliárd dollárnyi gazdasági előnyt és élénkülést hozzon. Az eredeti várakozások szerint ugyanis e törvény hatására több mint 2000 milliárd dollárnyi magánberuházás indult volna el az említett zöldszektorokban. A 656 milliárddal  szemben azonban eddig csak 92,5 milliárdra tett vállalást a központi kormányzat, hiszen gyakorlatilag mindössze két éven át működött a tízévesre tervezett rendszer. 

Ugyanakkor mára az IRA jövője körüli bizonytalanság nem pusztán energiapolitikai, hanem geopolitikai kérdéssé vált.  

Január 20-án Trump elnöki rendeletet adott ki Unleashing American Energy címmel, amely ideiglenesen felfüggesztette az IRA és a Bipartisan Infrastructure Law (BIL) keretében meghirdetett támogatások egy részének kifizetését. A döntés elsősorban azokat a projekteket érinti, amelyek nem illeszkednek a fosszilis energiahordozókra támaszkodó új prioritásokhoz. E lépés mögött – úgy látjuk – főként az az aggodalom áll, hogy a korábbi ösztönzők aránytalanul kedveztek a kínai gyártóknak, különösen az akkumulátorok, a napelemek és az elektromos járművek komponenseinek piacán. 

Az intézkedések hatására számos napenergia- és akkumulátortárolási projekt, valamint közösségi energiahatékonysági kezdeményezés kerülhet várólistára vagy leállításra.  

A Trump-kormány szerint ugyanis e kedvezmények is jelentős részben kínai gyártású alkatrészeken, komponenseken keresztül hasznosulnak, így – ellentétben a törvény céljával – nem amerikai munkahelyeket védenek, sokkal inkább egy rivális gazdasági hatalom exportját támogatják. 

A fentieknek megfelelően Trump célja az IRA keretében még fel nem használt források újraértékelése. Bár ezek visszavonása jogilag akadályokba ütközhet – mivel a kongresszus által jóváhagyott összegek elköltése törvényi kötelezettség –, a végrehajtás késleltetése vagy adminisztratív újraütemezése itt is lehetőséget adhat arra, hogy az új prioritások érvényesüljenek. 

Újra bajban az ellátási láncok 

Az EV-gyártásra és -logisztikára irányuló beruházások visszafogása ugyanakkor komoly kockázatokat hordoz az amerikai ellátási láncok számára. Ez különösen igaz a munkahelyekre: a Biden-kormányzat alatt létrehozott több tízezer, a zöldenergiához kapcsolódó állás jelentős része republikánus többségű választókerületekben jött létre, ami politikai ellenállást válthat ki a támogatások teljes visszavonásával szemben.  

Ahogy írtuk, jelenleg az IRA keretében a tavalyi év végéig legalább 92,5 milliárd dollár értékben születtek támogatási döntések, ám ezek nagy része már szerződéses fázisban van, így a visszavonásuk jogilag kérdéses. Ezzel szemben a még nem aláírt vagy nem folyósított összegek sokkal sebezhetőbbek – különösen az elektromosautó-gyártási támogatások és a zöldinfrastruktúra kiépítésére szánt források. 

Jogilag nem egyszerű az IRA fékezése 

A jogi helyzet is komoly kihívásokat rejt. Míg az elnöki rendeletek azonnali hatással vannak a kifizetésekre, a teljes forráselvonáshoz kongresszusi jóváhagyás szükséges. Ez különösen problematikus lehet az olyanok esetén, mint a zöldenergia-adókedvezmények, amelyek mögött időközben kétpárti konszenzus alakult ki – részben a gazdasági fellendülés és a munkahelyteremtés miatt. 

Továbbá számos amerikai állam máris bírósági eljárást kezdeményezett az IRA-befagyasztások miatt, és várhatóan hosszabb távú jogi vitákra lehet számítani. Összességében e fejlemények egyelőre lassítják a beruházásokat, és óvatosságra késztetik az iparági szereplőket. Ugyanakkor a Trump-kormányzat részéről világos az üzenet: nem a zöldátmenet egészét kérdőjelezik meg, hanem annak nemzetbiztonsági és iparstratégiai vetületét helyezik új megvilágításba. Vagyis az IRA átértékelése nem más, mint egy átfogó gazdaságpolitikai újrahangolás egyik eleme. 

Források:  

How Trade Wars Impact the Green Transition — What We Know So Far

How IRA and BIL grantees can prepare for termination of the Green New Deal

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.