Bár a fősodorba tartozó média klímavédelmi visszalépést kiált a vámháború kapcsán, valójában egy gazdasági újrahangolás zajlik – az amerikai zöldberuházások kínai haszonélvezői ellen.
Az Egyesült Államok legújabb vámintézkedései kapcsán nemcsak a döntéshozók, de a szakértők is csak kapkodják a fejüket. Az azonban bizonyos, hogy a magas vámok a gazdasági élet szinte minden területére kihatnak, és jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy kimondottan új fejezetet nyitnak a zöldátállás egy-két évtizede értelmezhető globális történetében is. A fősodorba tartozó média persze harsog attól, hogy munkahelyek vesznek el és lelassul a zöldátállás, ami szerintük a gazdaság egyik fő motorja volt az elmúlt években. Ebben természetesen van ráció,
csakhogy ahogyan az európai zöldberuházások nagy részéből, úgy az amerikai zöldátállásból is elsődlegesen Kína profitált.
Ha a fejlett világnak napelem, szélkerék, elektromos autó (EV), óriási mennyiségű akkumulátor vagy akár áramhálózati eszköz kell, akkor a „világ gyára”, Kína nem rest kiszolgálni ezen igényeket. Ám eközben egy „új világrend épült ki”, hiszen a zöldágazatokhoz kapcsolódó gyártás szinte teljes értékláncát uralva előbb dömpingárakkal, majd – az egyeduralmat megszerezve – egyre nagyobb profitrátával énekli ki Ázsia nagyhatalma a sajtot a nyugati zöldbarát kormányok és vállalatok szájából. Röviden és tömören: feltehetően efféle megfontolások állnak a Trump-kormányzat zöldátállás elleni retorikája, e folyamat fékezése, illetve a fosszilis energia visszaerősítésének érdekében tervezett intézkedései mögött.
A Biden-kormányzat ugyanis még 2022 augusztusában felült a „zöldgyorsvonatra”, és nem kevesebb mint 656 milliárd dolláros zöldtámogatási programot indított el, jellemzően egy igen nagy sugarú, az energiatermeléstől az ipar zöldítésén át az elektromos közlekedés állami megsegítéséig ható körrel, méghozzá tízéves időhorizonton. Ez az úgynevezett inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act, IRA) – amelynek
fő célja a Covid–19-hullámokból éppen kilábaló gazdaság élénkítése volt, jórészt az amerikai zöldátmenetet zászlójára tűzve.
A hatalmas projektet az 1929–33-as világválságot követő roosevelti New Deal mintájára Green New Deal néven emlegetik a nemzetközi nyilvánosságban.
Az IRA célszáma, hogy a 2022-t követő évtizedben hozzávetőleg 2700 milliárd dollárnyi gazdasági előnyt és élénkülést hozzon. Az eredeti várakozások szerint ugyanis e törvény hatására több mint 2000 milliárd dollárnyi magánberuházás indult volna el az említett zöldszektorokban. A 656 milliárddal szemben azonban eddig csak 92,5 milliárdra tett vállalást a központi kormányzat, hiszen gyakorlatilag mindössze két éven át működött a tízévesre tervezett rendszer.
Ugyanakkor mára az IRA jövője körüli bizonytalanság nem pusztán energiapolitikai, hanem geopolitikai kérdéssé vált.
Bár a Trump-kormányzat több milliárd dollárnyi támogatást befagyasztott, illetve jelezte szándékát az elektromos járművekhez kapcsolódó adókedvezmények visszavonására, a mögöttes cél nem feltétlenül a klímacélok hátráltatása, hanem az amerikai gazdaság kitettségének csökkentése a kínai ipari túlsúllyal szemben.
Január 20-án Trump elnöki rendeletet adott ki Unleashing American Energy címmel, amely ideiglenesen felfüggesztette az IRA és a Bipartisan Infrastructure Law (BIL) keretében meghirdetett támogatások egy részének kifizetését. A döntés elsősorban azokat a projekteket érinti, amelyek nem illeszkednek a fosszilis energiahordozókra támaszkodó új prioritásokhoz. E lépés mögött – úgy látjuk – főként az az aggodalom áll, hogy a korábbi ösztönzők aránytalanul kedveztek a kínai gyártóknak, különösen az akkumulátorok, a napelemek és az elektromos járművek komponenseinek piacán.
Az intézkedések hatására számos napenergia- és akkumulátortárolási projekt, valamint közösségi energiahatékonysági kezdeményezés kerülhet várólistára vagy leállításra.
Amerikában a legnagyobb visszhangot az elektromosautó-vásárlások után járó akár 7500 dolláros fogyasztói adókedvezmény megszüntetésének terve váltotta ki.
A Trump-kormány szerint ugyanis e kedvezmények is jelentős részben kínai gyártású alkatrészeken, komponenseken keresztül hasznosulnak, így – ellentétben a törvény céljával – nem amerikai munkahelyeket védenek, sokkal inkább egy rivális gazdasági hatalom exportját támogatják.
A fentieknek megfelelően Trump célja az IRA keretében még fel nem használt források újraértékelése. Bár ezek visszavonása jogilag akadályokba ütközhet – mivel a kongresszus által jóváhagyott összegek elköltése törvényi kötelezettség –, a végrehajtás késleltetése vagy adminisztratív újraütemezése itt is lehetőséget adhat arra, hogy az új prioritások érvényesüljenek.
Az EV-gyártásra és -logisztikára irányuló beruházások visszafogása ugyanakkor komoly kockázatokat hordoz az amerikai ellátási láncok számára. Ez különösen igaz a munkahelyekre: a Biden-kormányzat alatt létrehozott több tízezer, a zöldenergiához kapcsolódó állás jelentős része republikánus többségű választókerületekben jött létre, ami politikai ellenállást válthat ki a támogatások teljes visszavonásával szemben.
Ahogy írtuk, jelenleg az IRA keretében a tavalyi év végéig legalább 92,5 milliárd dollár értékben születtek támogatási döntések, ám ezek nagy része már szerződéses fázisban van, így a visszavonásuk jogilag kérdéses. Ezzel szemben a még nem aláírt vagy nem folyósított összegek sokkal sebezhetőbbek – különösen az elektromosautó-gyártási támogatások és a zöldinfrastruktúra kiépítésére szánt források.
Az Egyesült Államokban a megújuló energiaforrások, mint a nap- és a szélenergia, egyre nagyobb részesedést képviselnek az áramtermelésben. 2022-ben a 21 százalékát adták a teljes villamosenergia-termelésnek, ezen belül a szélenergia 10, a napenergia pedig 3,4 százalékot tett ki.
Bár a megújuló energiaforrások aránya nő, az ország továbbra is jelentős mértékben függ a fosszilis energiahordozóktól. 2022-ben a földgáz biztosította az áramtermelés 39 százalékát, míg a szén 20, az atomenergia pedig 18 százalékot tett ki ebből.
A zöldátállás előmozdítása érdekében az Egyesült Államoknak csökkenteni kellene a függőségét a Kínától származó alapanyagoktól és technológiáktól. Ennek érdekében különböző intézkedéseket hozott, mint például a kereskedelmi védővámok alkalmazása és a beszállítói láncok diverzifikálása.
A megújuló energiaforrások, különösen a nap- és a szélenergia terén az Egyesült Államoknak jelentős a potenciálja. A napenergia-termelés az idei évre várhatóan körülbelül 53 GW-ra nő, míg a szélenergia terén is folyamatosan bővülnek a kapacitások, különösen a középnyugati és déli államokban.
A nukleáris energia szintén fontos szereplője az amerikai energiamixnek. Bár a nukleáris kapacitás növekedése az elmúlt évtizedekben lassult, az atomenergiának továbbra is jelentős a részesedése az áramtermelésben. A jövőbeni fejlesztések és beruházások kulcsfontosságúak lesznek az atomenergia szerepének fenntartásában és esetleges növelésében.
Azaz, amint láttuk, az USA-nak megvannak a szükséges erőforrásai és potenciálja ahhoz, hogy saját magának állítson elő alapanyagokat és technológiákat a zöldátállás megvalósításához. Ez nemcsak a gazdasági előnyök maximalizálása szempontjából fontos, hanem a nemzetbiztonság és a globális versenyképesség megőrzése érdekében is elengedhetetlen.
A jogi helyzet is komoly kihívásokat rejt. Míg az elnöki rendeletek azonnali hatással vannak a kifizetésekre, a teljes forráselvonáshoz kongresszusi jóváhagyás szükséges. Ez különösen problematikus lehet az olyanok esetén, mint a zöldenergia-adókedvezmények, amelyek mögött időközben kétpárti konszenzus alakult ki – részben a gazdasági fellendülés és a munkahelyteremtés miatt.
Továbbá számos amerikai állam máris bírósági eljárást kezdeményezett az IRA-befagyasztások miatt, és várhatóan hosszabb távú jogi vitákra lehet számítani. Összességében e fejlemények egyelőre lassítják a beruházásokat, és óvatosságra késztetik az iparági szereplőket. Ugyanakkor a Trump-kormányzat részéről világos az üzenet: nem a zöldátmenet egészét kérdőjelezik meg, hanem annak nemzetbiztonsági és iparstratégiai vetületét helyezik új megvilágításba. Vagyis az IRA átértékelése nem más, mint egy átfogó gazdaságpolitikai újrahangolás egyik eleme.
Források:
How Trade Wars Impact the Green Transition — What We Know So Far
How IRA and BIL grantees can prepare for termination of the Green New Deal
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
Az ukrán elnök szerint az orosz elnök össze akarja ugrasztani Washingtont és Kijevet.
Donald Trumpról, Joe Biden ügyeiről, a közösségi médiában tapasztalt cenzúráról, káoszról és rendről, mesterséges intelligenciáról és a média jövőjéről is beszélgettünk az MCC Feszten Marissa Streittel, a PragerU amerikai konzervatív videócsatorna ügyvezető igazgatójával. Interjúnk.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
