A működésképtelen argentin államot radikális eszközökkel, bürokrácia- és adócsökkentéssel megreformálni kívánó, a baloldali ideológiákat ellenző Javier Milei elnök és pártja most Donald Trump Amerikájának segítségével tudja folytatni kormányzását.
Megnyerte a félidős parlamenti választást, ezáltal megerősödve fordulhat rá elnökségének hátralévő két évére Argentína extravagáns elnöke, Javier
Milei. A 257 fős képviselőház mandátumainak feléről és a szenátus harmadáról döntő választáson Milei pártja, A Szabadság Előretör (La Libertad Avanza, LLA) 40,59 százalékot szerzett, míg a perónista ellenzék egyesült erői, a Haza Ereje 33,64 százalékkal maradt alul; néhány mandátumot kapott továbbá a regionalista pártok összefogása és a szélsőbaloldal.
A baloldal- és bürokráciaellenes, libertárius Mileinek a képviselőházban ezután sem lesz többsége – lényegében semmilyen reális végkimenetel mellett nem lehetett volna –, erős frakciója ugyanakkor igen (a többséghez mindössze 20 mandátum hiányzik), s a legfontosabb változás az, hogy politikai ellenfelei a továbbiakban már nem tudják felülírni elnöki vétóját a képviselőházban.
Milei politikai hullámvasúton töltötte az előző hónapokat. Augusztusban hangfelvételek szivárogtak ki arról, hogy legfontosabb szövetségese és húga, az elnöki hivatal főtitkáraként dolgozó Karina Milei az állami gyógyszerbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben lehet érintett. A tisztázatlan időpontban ismeretlen személy által rögzített, kérdéses hitelességű felvételek épp a szeptemberi Buenos Aires-i tartományi választás előtt láttak napvilágot, és az elnök legfőbb ügye, a gazdaság terén sem alakultak jól a dolgok. Az inflációt az állami pénznyomda leállításával sikerült letörni a korábbi 200 százalék fölötti szintről az Argentínában alacsonynak számító 30 százalékra. Az ehhez szükséges, végül pluszos költségvetéshez vezető megszorításokért azonban nagy jóléti árat fizetett az argentin társadalom, a gazdasági növekedés pedig intézményi reformok híján még nem indult be.
Eközben Milei személyes népszerűsége mélypontra jutott: az Analogía közvélemény-kutató a 2024. szeptemberi 48,1-36,7-hez képest idén szeptemberre 53,7-32,1 százalékon rögzítette az elnök munkájával elégedetlenek és elégedettek arányát az előbbiek javára, az Atlas Intel pedig, amely tavaly januárban még 48-49 arányban az elégedettek enyhe túlsúlyát jelezte, szeptemberre 54-43 arányú elégedetlenséget mért. Nem csoda, hogy a fővárosi központú tartományban viszonylag rosszul sikerült a választás Mileiéknek: a perónisták 47,28 százalékkal győztek, Mileiék 33,71 százalékot kaptak. A most Milei mögött álló erők, az LLA és az azóta az elnök mögé besoroló liberális Republikánus Ajánlat (Propuesta Republicana, Pro) 2023-ban együtt még 41 százalékot kapott a tartományban, így az eredmény egyértelműen Milei népszerűségének csökkenését jelezte.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
