Argentína különutas elnöke Donald Trump bejelentése után néhány nappal közölte: komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy kiléptesse országát a párizsi klímamegállapodásból. Ha ez megtörténne, végveszélybe sodorhatja az EU és a Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást is.
A díj egymillió dollár jutalommal is jár, amelyről Milei bejelentette, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemre fogja költeni.
A német liberálisok vezetője Muskot és Milei argentín elnököt emlegette példaként, amire kiakadt Friedrich Merz.
A vad ötleteiről ismert Milei az első állami vezető, aki találkozott az újraválasztott Trumppal.
Az új kormány regnálása óta a dél-amerikai országban megnőtt a „szexuális orientációhoz kapcsolódó gyűlöletbűncselekmények” száma.
Diplomáciai háború tört ki Argentína és Spanyolország között, a két fél egymást vádolja. Mutatjuk, mi történt.
Száz napja kormányozza Argentínát Javier Milei. A libertárius elnök kihúzta a széket a túlterjeszkedő állam és a baloldal alól.
A köztársasági elnök bekerült a „davosi piszkos tizenkettőbe”, akiket a brüsszeli lap nem lát szívesen a Világgazdasági Fórumon.
Az 1990-es évek eleje óta nem jegyeztek ilyen értéket.
Javier Milei egy baseball ütőt szorongatva üzent követőinek.
A pápa nem szeretné, hogy a Szent Péter-bazilikában temessék el.
A belga politikus szerint itt az ideje, hogy az Unió megvonja tőle a szavazati jogát.
Egyesek szerint az argentín elnök protokollt sértett az ukrán elnök üdvözlésekor.
A világ minden tájáról érkeznek fontos vezetők, hogy megtekintsék Argentína talán utolsó reménysugarának, Javier Mileinek a beiktatását.
Sőt, menten egy másik nagyhatalom korábbi elnökével is tárgyal majd!
Egészen elképesztő, hogy az egykor oly szabadságpárti baloldal számára egy radikálisan szabadságpárti pozíció ma már szélsőjobboldalinak tűnik fel. De azért van ebben logika. Szilvay Gergely írása.
Fontos témával foglalkozik a brüsszeli lap az orosz-ukrán háború 639., az izraeli-palesztin konfliktus 47. napján, miközben a jobboldal az egész kontinensen erősödik.
