A történethez hozzátartozik, hogy Milei egyáltalán nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy országa a Mercosur tagja legyen. Az argentin elnök Donald Trump hatalomra kerülésével elérkezettnek látta az időt, hogy kemény munkával tető alá hozzon egy szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, a Mercosur-blokk azonban fennállása óta hevesen ellenzi az egyes országok egyéni kereskedelmi kikacsintásait – így várhatóan Mileit is ugyanúgy le akarja majd állítani, mint tette azt 2022-ben Uruguay esetében, amikor az az egyik legnagyobb ázsiai kereskedelmi szövetséghez kívánt csatlakozni.
Csakhogy Milei (annak ellenére, hogy az EU–Mercosur-megállapodást ő is gyorsan aláírta) úgy véli, az argentin törekvések felülírják a rögzített szabályokat, így ha Mercosur bármivel el akarná tántorítani céljai elérésétől, akkor minden valószínűség szerint kilépne a szövetségből. Ezt Davosban is megerősítette, ugyanakkor hozzátette: bizonyos fokú rugalmasság a Mercosur-szabályokon belül is alkalmazható, így nem hiszi, hogy ilyen drasztikus lépésre sor kerülne.
Milei egyébként előszeretettel fenyegetőzik a Mercosurból való kilépéssel, a csoportot a maga szabad stílusában csak „protekcionista börtön” néven emlegeti. Kérdés, hogy kilépési szándéka a párizsi egyezményből megváltoztatja-e a Mercosur egyébként valóban létező engedékenységét, vagy – félve az EU-val kötött egyezmény esetleges károsodásától vagy felbontásától – minden erejével azon lesz, hogy visszaterelje az argentin elnököt az akolba.