Súlyos gazdasági következményei lehetnek, de egy újabb ország lépne ki a párizsi klímamegállapodásból

Meglepőnek semmiképpen nem nevezhető kijelentést tett Argentína elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon, amikor arról beszélt, hogy ki akarja léptetni országát a párizsi klímaegyezményből. A dokumentumot 2015-ben kétszáz ország írta alá, mellyel vállalták, hogy minden eszközzel megpróbálják csökkenteni a globális hőmérséklet-emelkedést 2 fokkal. 

Donald Trump hivatalba lépésének első napján már ki is lépett az egyezményből, ajtót nyitva a Biden-féle zöldátállási törvények megsemmisítésének, valamint az Egyesült Államok fosszilisenergia-kitermelésének csúcsra járatásának. Milei persze, nem onnan vette az ötletet: régóta hangoztatja, hogy a pragmatikus gazdaságpolitika érdekében országának át kell értékelnie a környezettel kapcsolatos kötelezettségvállalásait. Itt azonban nem állt meg, és ideológiai alapot is szolgáltatott döntésének alátámasztására. Mint mondta, a környezet alapvetően az embert kell, hogy szolgálja, „a woke-izmus fanatizmusa azonban az embert halálos kórként állítja be, amelyet ki kell küszöbölni, a gazdasági fejlődés pedig nem más, mint merénylet a környezet ellen”.  

A hírek szerint többen igyekeztek meggyőzni Mileit, hogy ne hozzon drasztikus döntést.  

Milei például a közelmúltban nyújtott be csatlakozási kérelmet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), amely azonban alapelveiben rögzíti a tagállamok környezetvédelmi normáinak szükségességét. De elveszítheti azokat a nemzetközi forrásokat is, melyeket kifejezetten az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kap Argentína, sőt kizárhatják a globális szén-dioxid-piacokról is.  

Az argentin elnököt ez láthatóan nem érdekli, ahogyan lépésének az európai gazdaságra gyakorolt egyik legsúlyosabb lehetséges hatása sem: a közelmúltban az Európa és Argentína, Uruguay, Brazília, Paraguay között létrejött, de még végleges ratifikálásra váró EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ugyanis tartalmazza azt a kitételt, hogy az egész szerződés érvénytelenné válhat, amennyiben az aláírók valamelyike kilép az egyébként az európai gazdaságpolitika egyik alappillérének tekinthető párizsi megállapodásból. Hogy egy ilyen kelepcéből Brüsszel, amely így is csatázik az egyes EU-s tagálamokkal (különösen Franciaországgal) a megállapodás miatt, miként mászna ki, az komoly fejtörést okozna az Európai Bizottságnak.  

Argentina First 

A történethez hozzátartozik, hogy Milei egyáltalán nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy országa a Mercosur tagja legyen. Az argentin elnök Donald Trump hatalomra kerülésével elérkezettnek látta az időt, hogy kemény munkával tető alá hozzon egy szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, a Mercosur-blokk azonban fennállása óta hevesen ellenzi az egyes országok egyéni kereskedelmi kikacsintásait – így várhatóan Mileit is ugyanúgy le akarja majd állítani, mint tette azt 2022-ben Uruguay esetében, amikor az az egyik legnagyobb ázsiai kereskedelmi szövetséghez kívánt csatlakozni. 

Csakhogy Milei (annak ellenére, hogy az EU–Mercosur-megállapodást ő is gyorsan aláírta) úgy véli, az argentin törekvések felülírják a rögzített szabályokat, így ha Mercosur bármivel el akarná tántorítani céljai elérésétől, akkor minden valószínűség szerint kilépne a szövetségből. Ezt Davosban is megerősítette, ugyanakkor hozzátette: bizonyos fokú rugalmasság a Mercosur-szabályokon belül is alkalmazható, így nem hiszi, hogy ilyen drasztikus lépésre sor kerülne.  

Milei egyébként előszeretettel fenyegetőzik a Mercosurból való kilépéssel, a csoportot a maga szabad stílusában csak „protekcionista börtön” néven emlegeti. Kérdés, hogy kilépési szándéka a párizsi egyezményből megváltoztatja-e a Mercosur egyébként valóban létező engedékenységét, vagy – félve az EU-val kötött egyezmény esetleges károsodásától vagy felbontásától – minden erejével azon lesz, hogy visszaterelje az argentin elnököt az akolba.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.