Elképesztő interjú leplezi le, hogyan játssza át a klímaideológia az európai ipart Kínának

A BMW menedzsere sötét háttértevékenységekről rántotta le a leplet.

Az ország, amelynek nem volt nyersanyaga, mégis meghódította a világot: ilyen brutális átalakulást ritkán látni a modern történelemben.

Dél-Korea felemelkedése a 20. század egyik leglátványosabb gazdasági csodája: az 1953-as háborús romokból néhány évtized alatt technológiai nagyhatalom lett – írja a Portfolio.hu.
Az ország nyersanyagok híján a tudásra, az exportorientált iparra és a rendkívül fegyelmezett gazdaságpolitikára épített.
Pak Csong Hi katonai vezetésének idején ötéves tervek, könnyűipari fókusz és a nagyvállalatok tudatos támogatása teremtette meg a későbbi technológiai áttörések alapját.
A folyamatos ipari bővülést az olcsó energiapiac, a térségi kereskedelem erősödése és mindenekfelett az emberi tőkébe történő masszív befektetés tette lehetővé.
A következő évtizedekben a dél-koreai modell újra és újra alkalmazkodott a globális kihívásokhoz: az 1970-es évek energiaválságai idején a nehézipar és a vegyipar került előtérbe, majd az 1980-as és 1990-es években a kutatás-fejlesztés és a telekommunikáció vált az ország húzóerejévé.
A demokratizálódás után a dereguláció és a liberalizáció segítette, hogy a kormány fokozatosan visszavonuljon a túlzott gazdasági szerepvállalásból. A 2000-es évektől pedig a szabadkereskedelmi egyezmények, a high-tech export és a zöld átmenet határozzák meg a szöuli kormányzat stratégiáját.
Ezt is ajánljuk a témában

A BMW menedzsere sötét háttértevékenységekről rántotta le a leplet.

Mindeközben Dél-Korea mára nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai értelemben is középhatalommá vált – részben éppen azért, mert ipari portfóliója ma a világ egyik legsokoldalúbbja.
A mesterséges intelligencia, a félvezetők, a biotechnológia és a kvantumszámítógépek felé fordulva az ország megpróbálja újranyitni a növekedési pályát.
Ebben a modellben Magyarország egyre hangsúlyosabb partner, hiszen a koreai vállalatok az elmúlt években hazánk legnagyobb külföldi befektetői közé tartoztak, különösen az akkumulátor- és elektromosjármű-iparban.
A koreai szakértők szerint hazánk kedvező munkaerő-, infrastruktúra- és földrajzi adottságai miatt a következő években a gyártás mellett a közös kutatás-fejlesztés is látványosan bővülhet.
A dél-koreai csoda azonban nem volt következmények nélkül: a társadalom mára rendkívül súlyos demográfiai és szociális problémákkal néz szembe.
A világ legalacsonyabb termékenységi rátája, a gyors elöregedés, a túlmunka és a kiugróan magas öngyilkossági arány mind azt mutatja, hogy az elképesztő gazdasági dinamika komoly árat követelt.
A kérdés az, hogy a rugalmas, adaptív gazdasági modell átültethető-e a társadalompolitikába is
– és képes lesz-e Dél-Korea megoldást találni azokra a válságtünetekre, amelyek ma már világszinten is egyre több országot érintenek.
Ezt is ajánljuk a témában

Peking hallgatólagosan elismerte Kim Dzsongun nukleáris státuszát – új hatalmi háromszög formálódik Kelet-Ázsiában.

Nyitókép: ANTHONY WALLACE / AFP