Kemény következményei lesznek, hogy Trump kilép a párizsi megállapodásból
2025. január 23. 22:44
„Drill, baby, drill!” – ígérte az elnök még a kampányában, majd beiktatása után fél órával már be is jelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Az volt az első akadály Biden erőltetett zöldátállási programjának minimumra húzása előtt. Jöhet újra a fúrás.
Mindössze fél óra telt el az elnöki eskütétel után, amikor a Fehér Ház máris kiadott egy közleményt, amely Trump kilépési szándékát tartalmazta a párizsi megállapodásból. Nem sokkal később az elnök alá is írta a rendeletet, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nem kívánja figyelembe venni az egyezményben rögzített egyéves „felmondási határidőt” sem, és az azonnali kilépést szorgalmazza. Az elnök nem okozott nagy meglepetést: első ciklusában, 2017-ben már kilépett a megállapodásból, amely globális célként (az iparosodás előtti korszakhoz képest) 1,5 fok alatt határozta meg az átlaghőmérséklet növekedésének még kezelhető mértékét – hogy mely országok milyen intézkedésekkel járulnak hozzá, azt maguk döntik el, miután a pontos határidőkkel jelzett klímavédelmi céljaikat is maguk jelentik be.
Biden elnök egyik első lépésével azonnal újra csatlakozott az egyezményhez, ígérete szerint az Egyesült Államok egy évtizeden belül drasztikusan, akár 66 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását. Washington szerepe azonban túlmutatott a saját vállalásán: főszereplője volt a szegényebb gazdaságok átállási finanszírozásának is.
Trump már a kampányában világossá tette, hogy a fosszilis energiahordozók mellett teszi le voksát. Híres mondata, a „Fúrni fogunk, baby, fúrni!” óriási megkönnyebbülést okozott az energiavállalatok számára, amelyek máris elkezdték előkészíteni a Biden által környezetvédelmi szempontok miatt betiltott bányászati helyszínek újranyitási forgatókönyveit.
A volt elnök ráadásul a világ egyik legdurvább protekcionista intézkedéseként léptette életbe az inflációcsökkentő törvénynek (IRA) nevezett, valójában az energiaátállást elősegítő, több száz milliárd dolláros pénzügyi ösztönzőket és támogatási programot tartalmazó zöldcsomagot –
Trump kilépése a párizsi megállapodásból tehát éppen e törvény feltrancsírozását készíti elő.
Az elnök a kilépés tervezésénél két nehézsúlyú érvet is bevetett. Az egyik, hogy míg a Biden-féle zöldtámogatási törvény százmilliárdokat emészt fel a költségvetésből, az Egyesült Államok tavalyi károsanyag-kibocsátása mindössze 0,2 százalékkal csökkent. A másik, hogy szerinte a klímavédelmi szituáció kísértetiesen emlékeztet a NATO-problémára, ahol gyakorlatilag az Egyesült Államok jelenti a biztonsági garanciát az összes többi tagország számára, amely nem hajlandó olyan védelmi költségvetést bemutatni, ami megközelítené a kollektív védelemhez szükséges mutatókat. Trump szerint a klímavédelem éppen azért nem működik, mert a nagy szavak mögött egyáltalán nem látni az egységes akaratot. Ezen a ponton lép be a történetbe a világ másik legnagyobb szennyezője, Kína, amely Trump szerint csupán ellenfelei gazdasággyengítésére használja a párizsi egyezményt. Az elnök kijelentette: az Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja a saját iparát szabotálni a klímaegyezmény miatt, miközben Kína jól láthatóan nem teszi ugyanezt, hanem csúcsra járatja a fosszilis energiával működő területeket.
Teljesítetlen célok
Mint arra a Politico vészharangírása rámutat: tavaly a megújulók az Egyesült Államok villamosenergia-termelésének 22 százalékát állították elő, szemben a 2017-es 15 százalékkal. Ha globálisan nézzük az ábrát, a tiszta energia területén megduplázódtak a befektetések a fosszilis szegmenshez képest. Trump azonban éppen azzal érvel, hogy a globális kibocsátás ennek ellenére csak nő, ami egyértelmű jele annak, hogy az országok zöme valójában a saját hagyományos iparágait futtatja fel, ahol pedig nem ezt teszik, ott egyértelműen a gazdasági romlás jelei mutatkoznak. Az egyezményből való kilépés tehát a Biden-féle tiszta energiával kapcsolatos program ellen irányul, és az első lépésnek tekinthető az amerikai monstre zöldátállási támogatás megszüntetésére, ha tetszik, a versenyhelyzet visszaállítására, természetesen immár Donald Trump feltételei szerint.
Bár Biden az IRA-vel valóban óriási lépést tett a zöldenergiás befektetések ösztönzése és a klímavédelmi szempontból kiváló termékek vásárlásának fellendítésére, mindeközben (többek között az ukrajnai háború szankciós politikájának köszönhetően) a világ vezető fossziliskitermelőjévé is vált.
Trump azonban úgy látja, az amerikai gazdaság sokkal nagyobb sebességre kapcsolhat, amennyiben teljesen szabad kezet biztosít a hagyományos kitermelésnek, kiiktatva a párizsi megállapodás kvázi korlátozó intézkedéseit az IRA-vel együtt.
Hogy hatásaiban a lépés mit jelent a globális célok elérése tekintetében, azt viszonylag könnyű megjósolni. A problémát a párizsi egyezménnyel kapcsolatban nemcsak az Egyesült Államok kilépése jelenti, hanem az is, hogy távozásával megszűnnek majd azok az anyagi támogatások is, amelyeket a fejlődő gazdaságoknak juttatott a saját klímacéljaik eléréséhez. Ez nem mást jelent, mint hogy országok tucatjai fogják átgondolni klímapolitikájukat, majd – szükséges finanszírozás hiányában – akár fel is adni azt, hacsak a gazdagabb államok meg nem próbálják a saját tartalékaikból betölteni az Egyesült Államok okozta űrt. Ez azonban nem valószínű: az energiaátállás élharcos országai valóban a gazdasági teljesítmény visszaesésével szembesülnek, nem beszélve arról (lásd: Németország), hogy a kibocsátás-csökkentés erőltetett eszközeinek támogatása a szavazók részéről abban a pillanatban politikai megtorlással jár, ahogy érezni kezdik annak anyagilag rájuk nézve is súlyos következményeit.
Ursula von der Leyen a davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette, hogy Európa továbbra is elkötelezett a párizsi megállapodás céljainak elérésében, és nem is fog az eddigi útjáról letérni. Trump lépése után a lelkesedését már nem fogják annyian osztani, mint eddig. Számos tagállam egyre kétségbeesettebben hívta és hívja fel a figyelmet az Európai Unió erőszakos, a tényeket és a lehetőségeket figyelembe nem vevő átállási terveire, amely súlyosan rombolja az ipar hatékonyságát, versenyképességét és az abba vetett befektetői bizalmat. Ilyen szempontból az Egyesült Államok kilépése valószínűleg sok országban indít majd el olyan gondolatmenetet, amely a drasztikus pragmatizmus alapján a párizsi megállapodás nagymértékű meggyengüléséhez, súlyosabb esetben akár – a jelenleg ismert formájában – felbomlásához is vezethet.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egy ütésre lendülő ököl, az amerikai lobogó és a lángoló tűz képe: az Egyesült Államok vezetői többek között emodzsikkal beszélik meg a világ első számú hatalmának legfontosabb döntéseit. Donald Trump elnök embereinek kiszivárgó csevegése újabb hullámokat vetett a nemzetközi rendet megrengető, tartós viharban.
Az elnök tanácsadói aggódnak és frusztráltak Howard Lutnick kereskedelmi miniszter miatt, aki egyre több kellemetlen nyilatkozatot tesz, és merész ötleteket hirdet.
Le Pen elítélve, Trump célkeresztben – a politikai leszámolás új korszaka? Miközben a globalista elit minden eszközzel félresöpri az útjában állókat, a nyugati demokrácia alapjai meginognak.
„Ha nem tudok Oroszországgal megállapodást kötni az ukrajnai vérontás megállításáról, akkor másodlagos vámokat fogok bevezetni az orosz olajra” – mondta az amerikai elnök.
Ha influencerek drogokat népszerűsítenek, akár csak poénból vagy közvetett módon, az közvetlenül befolyásolhatja a fiatalok döntéseit, és növelheti a drogok iránti érdeklődést.
2017. június 1-jén az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy az USA kilép a megállapodásól, amely 2016. november 4-én lépett életbe az országban, így a 28. cikk értelmében 2020. november 4-én történhetett meg a kilépés.
hu.wikipedia.org/wiki/Párizsi_éghajlatvédelmi_egyezmény#Kilépő
>>Lajoss
2025. január 24. 00:39
Megérdemli Amerika…<<
Hogy teleszennyezze a levegőt, amit te szívsz.
Gecire okos vagy te, le a kalappal baszod.
Hööhö..