Itt a válasz az orosz fenyegetésre: háborús üzemmódba kapcsolt Franciaország

Emmanuel Macron csütörtökön jelenti be az új önkéntes katonai szolgálati tervet, amely Franciaország fegyveres erejének megerősítését szolgálja, és egyaránt támogatják a jobb- és baloldali pártok. A Politico szerint a projekt célja, hogy kiképzett személyzetet irányítsanak az aktív hadseregbe vagy a tartalékba, miközben a francia vezetés továbbra sem tervezi a sorkötelezettség visszaállítását, amelyet Jacques Chirac 1997-ben szüntetett meg. A korábbi elképzelésekben a katonai szolgálatot olykor fegyelmezési vagy társadalmi kohéziós eszköznek tekintették, most azonban szerintük az orosz fenyegetésre hivatkozva vált elsődlegessé a haderő megerősítése.

A Mandiner által ismertetett friss eset is erősítette a feszültséget: a francia vezérkari főnök botrányos kijelentése után, miszerint fel kell készülnünk a gyermekeink elvesztésére egy háborúban, éles politikai vita robbant ki. A védelmi miniszter megvédte a tábornokot, míg baloldali és kommunista vezetők a háborús hangulatkeltést kifogásolták. 

• A jobboldalon visszafogottabb reakciók születtek, de több szereplő is kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a franciák hajlandók lennének áldozatot hozni az ukrajnai konfliktusért. 
• Mandon korábban arra is figyelmeztetett, hogy a francia hadseregnek néhány éven belül készen kell állnia egy Oroszországgal való ütközetre.

Franciaország célja a tartalékosok számának drasztikus bővítése

A Politico beszámolója szerint a projekt komoly katonai kiképzést ígér, ugyanakkor továbbra is önkéntes alapon működik majd. A cél, hogy 2035-re 105 ezer főre emeljék a tartalékos állományt, ami azt jelentené, hogy két aktív katonára jutna egy tartalékos. Ez jelentős növekedés a 2024-es, mintegy 44 ezer fős létszámhoz képest. 

Macron a 27. hegyi lövészdandárnál, Varces-ban jelenti be a reformot. Az Elysée szerint „az alkalommal az elnök megerősíti a nemzet és annak erkölcsi erőinek felkészítésének fontosságát a növekvő fenyegetésekre”. A reform „jogalkotási változtatást” igényel – jelezte egy francia tisztviselő –, és a kormány azt ígéri, hogy december 21-ig bemutatja a frissített katonai tervezési törvényt.

A forrás kiemeli, hogy Németországban a kormányzó pártok már megállapodtak abban: kötelező regisztrációt és orvosi vizsgálatot vezetnek be a 18 éves férfiaknak. A tényleges sorkötelezettség visszaállítása azonban csak akkor lépne életbe, ha a parlament külön döntést hozna róla, és ha az önkéntes jelentkezők száma nem fedezné a szükséges létszámot.

Lengyelország idén azt a célt tűzte ki, hogy minden felnőtt férfit kiképezzen a háborúra, de szintén nem tér vissza a teljes sorkötelezettséghez. A Politico idézi Hélène Conway-Mouret szocialista szenátort is, aki szerint „Franciaország nincs egyedül ezzel a gondolkodással a hadseregen túlmutató nemzeti mozgósításról, és ez még relevánsabb most, hogy világos az orosz fenyegetés”.

Politikai egyetértés Macron reformja mögött

A forrás szerint a projekt meglepő politikai konszenzust teremtett. A konzervatívok és a jobboldal is támogatja, köztük Cédric Perrin, a Szenátus külügyi és védelmi bizottságának elnöke. A Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella úgy véli, hogy a sorkötelezettség megszüntetése „hiba” volt. Szerinte a katonai szolgálatnak később kötelezővé kellene válnia, ugyanakkor elismerte, hogy a francia hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy az egész francia fiatalságot kiképezze.

Macron korábban, júliusban vetette fel a tervet, majd szeptemberben a miniszterelnök hivatala jelezte, hogy egy átdolgozott, opcionális katonai szolgálati rendszer kidolgozása már folyamatban van.

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP