Bejelentették Washingtonban: továbbra is Magyarországon lesz a legolcsóbb az energia az Európai Unióban (VIDEÓ)

Hazánk mentesül az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók alól, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.

Hernádi Zsolt elmagyarázta, hogy a mi a baj az Adria-kőolajvezetékkel.

Drasztikusan emelkedtek volna az üzemanyagárak a hazai benzinkutakon, ha sikertelenül záródnak a washingtoni tárgyalások – fogalmazott Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek Donald Trump és Orbán Viktor találkozója után. Mint ahogy fogalmazott: paradox mód azt fogom mondani, hogy elértük azt a maximumot, amit el lehet érni, nem kell változtatnunk, tehát ugyanúgy fogjuk tudni vállalni, hogy behozzuk az orosz típusú kőolajat a Barátság-kőolajvezetéken. Nem kell azon törni a fejünket, hogy azonnal és rossz megoldást alkalmazzunk helyette.
Hernádi elmondta,
hogy a szankciók alól kapott felmentés fantasztikus hír a MOL számára,
hiszen „aki időt nyer, életet nyer”, és az orosz olajról való leválásra való felkészülésre emiatt több ideje lesz a vállalatnak, így pedig nem következik be sokkszerű változás. Márpedig ha gyorsan kellene átállni, az biztos, hogy nagyobb, hirtelen ármozgást hozott volna.
Ezt is ajánljuk a témában

Hazánk mentesül az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók alól, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ez jó hír a fogyasztóknak is, hiszen így ugyanazt a szolgáltatást ugyanolyan áron vehetik igénybe, amit már megszoktak. Ráadásul a forint árfolyama most csökkenti is az árat Hernádi szerint.
Orbán Viktornak miniszterelnöknek igaza van abban, hogy a megállapodás nélkül egy kiszámíthatatlan ármozgás jöhetett volna – mondta a Mol elnök-vezérigazgatója, aki konkrét példaként a 2022-es évet említette, amikor az ukrajnai háború kitörése miatt felment az olajár, néhány termék esetén pedig a 700 forintot is meghaladta.
Az Adria-kőolajvezetékről, mint lehetséges alternatív útvonalról Hernádi azt hangsúlyozta, hogy
nem az éves szállítási mennyiség a lényeg, hanem a napi, hiszen a finomítók az alapján tudnak dolgozni.
Ráadásul a sajtóban a mennyiségről is ellentétes információk jelennek meg: a horvátokkal 10–10,5 millió tonnáról állapodtak meg, amit aztán a politika már 11, de adott esetben akár már 15 millió tonnára kerekített fel, miközben még a 11 millió tonnányi forgalmat sem tesztelték le, hogy lehetséges-e. Utóbbiról elmondta: ezeknek a tesztelése egyelőre nem zárult biztató eredményekkel.
Arról, hogy 80 százalékos kihasználtsággal használják az Adria-vezetéket, Hernádi elmondta, az rossz hír a feldolgozóknak és a régiónak is.
A papír és az íróasztal rengeteg sok mindent elbír. A fizikai valóság valahol teljesen máshol van.
A fizikai valóság az, hogy 80 százalékos kihasználtsággal nagyon komoly problémák elé néznénk, de nem csak mi, az egész régió
– fogalmazott Hernádi, aki szerint ekkora kihasználtságnál a finomító nem tud hatékonyan és nyereségesen működni.
Hernádi úgy látja, hogy ha véget érne az ukrajnai háború, az egyértelműen jó hatással lenne az üzemanyagárakra is. Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy térjünk vissza az eredeti állapothoz, ami Európában a nagy energiafogyasztó vállalatoknak életteret adott, és nem azt, ami most van, hogy el kell menniük Európából – mondta az Indexnek a Mol elnök-vezérigazgatója.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner