Magyar Péter már megint ropogósra égette magát – a 444 próbált ugyan segíteni neki, de valami szédületesen mellényúlt

Nem államtitkár az illető és nem azt állította, de a többi szinte stimmel. Francesca Rivafinoli írása.

Ezrek éreznék ünnepelendő megoldásnak, ha a politikai ellenfelük végre jó magasról kizuhanna. Vezérük azonban nem tűri, hogy emiatt sopánkodjunk.


Képzeljük magunkat egy olyan helyzetbe, hogy messiásként tekint ránk egy jelentős embertömeg; issza szavainkat, haptákba vágja magát minden parancsunkra, elnéz nekünk minden zavaró mozzanatot. Vegyük ehhez hozzá, hogy ebbéli minőségünkben meghirdetjük egy nemzet számára a szeretetország eljövetelét, és
a nép lánglelkű vezetőjeként illegetjük magunkat fotósaink előtt, zászlóval kezünkben.
Majd egy adott pillanatban a hírfolyamokat görgetvén arra leszünk figyelmesek, hogy velünk szimpatizáló kommentelők itt is, ott is sorra a miniszterelnökkel és kíséretével Amerika felé tartó Wizzair-gép lezuhanásáról álmodoznak, azért imádkoznak, azon vicceskednek, olvasók pedig ezt ezrével lájkolgatják.
Nemde leszögeznénk legott, hogy hékás, mi nem így vagyunk öltözve, Szeretetország felé bizony nem arra vezet az út.
Hogy tessék ezeket az indulatokat emberhez méltó kampánytevékenységekbe becsatornázni, hiszen aki a politikai ellenfelétől azzal akarna megszabadulni, hogy jó magasról hagyná őt lezuhanni, az bizony putyini tempót tol, azt meg ne már, véreim.
Ehhez képest mi történik? „Látom ma a fideszes propaganda áldozati pózba vágta magát, mert az egyik független közösségi média oldalon néhányan a kormányzati fapados különgép (NER Force One) lezuhanását kívánták. Csak a mihez tartás végett idemásoltam néhány jókívánságot, amit az Orbán-janicsárok küldtek a balatoni repülésemről szóló poszthoz” – kommentálja a TISZA-vezér
a sárga Cessna előtt pózolós képét, rajta néhány, a helyesírás alapján is rém egyszerűnek tűnő polgár, illetve troll beszólásával,
majd kötelező fordulatként hozzáteszi, „Szerintem pártállásra való tekintet nélkül mondhatom, hogy a jóérzésű emberek senkinek nem kívánják a halálát”, egyébként pedig „Oszd meg, hogy a sopánkodó propagandistákhoz is eljusson!”
Micsoda tiszteletteli és szeretetteljes keretezés: a „propaganda” „áldozati pózba” vágta magát, mert „az egyik” (azaz egyetlen darab) „független” portálon „néhányan” (azaz elvétve, elszigetelt esetekben) csúnyát kívántak a NER-nek. Ezért a „miheztartás” végett küldök a pofájukba „néhány” beszólást azok közül (értsd: nyilván azon rengeteg közül), amelyeket „Orbán-janicsárok” kommenteltek be hozzám. Az ilyesmi pártállástól függetlenül helytelen,
ezért zárásképpen „sopánkodó propagandistáknak” bélyegzem azokat, akik cikket mertek írni a jelenségről.
A „független” oldali „néhány” helytelenül eljáró ismeretlenből nem mutat nekünk semmit a szerző, csak úgy hivatkozik rájuk, mint akik miatt a sötét oldal áldozati pózban hisztizik. „Orbán” embereit viszont, akik a szegény ellenzéki áldozat vesztét kívánják, névvel és arcképpel tárja elénk a TISZA-vezér – hadd legyen a dolog minél átélhetőbb, és lehessen rajtuk, konkrétan rajtuk is csámcsogni.
Tegye fel a kezét az az internethasználó, aki ettől magába szállt. Akiben egy aprócska téglányival növekedett az elfogadás. Aki egy egész kicsivel mértéktartóbbá vált.
Valahol művészet, hogy olyasvalaki, aki ennyire büszke a keresztapjára és katolikus alma matereire, ilyen nagy ívben hagyjon ki, sőt, fordítson negatívba egy szeretetország-építési ziccert. Lásd a posztja alatti újabb kommenteket, amelyek egy az egyben a „fideszesek” jellemzőjének tekintik a rosszakaratot, és kivannak attól, hogy tiszásként ilyenekkel kell egy levegőt szívniuk; vagy megmagyarázzák, hogy mely politikusok halálát kívánni természetes reakció, és melyét undorító gaztett.
Úgyhogy azért futtassunk le egy kis tényellenőrzést is ezen az egészen.
Magyar Péter az általa felemlegetett augusztus 13-i repülős posztjában bejelentette, hogy ő most meg fogja nézni a Balatont felülről egy Cessnával, és szmájli kíséretében kérte olvasóit, drukkoljanak, hogy visszaérjen. Erre a 4,1 ezer hozzászólás között úgy kell bogarászni az olyan reakciókért, amelyek kifejezetten a vissza nem érését kívánják: végül kimásoltam magamnak 104 oldalnyi, az algoritmus által relevánsnak minősített hozzászólást, és szisztematikusan rákerestem néhány betűkapcsolatra, úgymint „zuh” és hasonlók, hogy felleljem a tűket a szénakazalban. Kettő (2) zuhanáspártira sikerült rábukkannom: két idős ember, egyiknek az oldalán sem található semmiféle politikai tartalom, Orbán-harcosnak minősíteni őket tehát bátor húzás.
További kutakodás után előtűnt még a százoldalas mintában hat (6) további rosszakaró, akik közül egy balos ugyanannyira utálja a Fideszt, mint a Tiszát,
hárman tanulatlan kisemberek, politikamentes posztokkal, továbbá van egy üres profilú troll és egy középfokú végzettséggel rendelkező, kormánypártinak tűnő, de politikai tartalmakat csak elvétve és csak Magyar Péter felbukkanása óta terjesztő férfi – kommentjeikben pedig közös, hogy egyiket sem lájkolta senki. Ők se egymásét.
Ehhez képest mit látunk most, akár a Telex, akár a HVG, akár más oldalak kommentszekcióit böngésszük?
Sorra ugranak elénk a legrelevánsabb hozzászólások között is a repülőszerencsétlenséget óhajtók, az egyiket bő ezren kedvelték,
másokat csak több százan, megint mások hátrébb csúsztak néhány szívecskével, némelyik alatt egész eszmecsere bontakozik ki arról, hogy ki kinek vette ki szájából a szót. 100 oldalon belül csak a „zuhanást” tizenhárman vágyják, de egymást követik a változatosabbnál változatosabb fogalmazásmódok. Nem véletlenül –
szerzőik ugyanis többségében felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
Elnézést kérek a szakma minden hiteles és tisztességes képviselőjétől, még véletlenül se vegyék magukra, és akár véletlen is lehet, de a Telex oldalán a repülőszerencsétlenséget remélők között meghökkentő módon felülreprezentáltak a mások lelkével foglalkozó szakemberek.
Fiatal pszichológus bosszankodik azon, hogy nem bonthatott pezsgőt, hasonló végzettségű nő kérleli a pilótát, hogy szabadítson meg minket az utasaitól, satöbbi,
van ott még – nem listázásiból írom, direkt nem is szó szerint idézem, de talán itt az idő az önvizsgálatra. Találunk továbbá a lezuhanást kívánók között matematikust, informatikusokat, agrármérnököt, külföldön élő munkavállalókat, gyakran Magyar Péter-fotóktól hemzsegő profilokkal – elő-előfordulnak szakmunkások is, de mégse az a jellemző.
Lehet ezt azzal elintézni, hogy ez szükségszerű, hiszen a TISZA-vezérrel jellemzően (úgymond) eleve a tanultabbak szimpatizálnak –
ezt a „szükségszerűséget” azonban értelmiségiként kikérném magunknak.
Ha egy kósza, apolitikus, repülőn tán sose ült, ki tudja, milyen családból származó irigy kommentelő az algoritmus által elétett, Cessnával pózolós fotó alá bepötyögi, hogy zuhannyá’ le, akkor „szükségszerű” volna tán, hogy egy tiszás tartalmakat megosztogató és/vagy a világ legkülönbözőbb pontjairól koktélozva bejelentkező, minimum diplomás polgár is odaírja a Wizzair-gépes hírek alá a maga elaboráltabb stílusában (turbulenciákról álmodozva) ugyanezt? (Itt jegyzem meg, hogy az egyébként direkte hergelő Telex-poszt alatt nemcsak halálkívánó, hanem homofób kommentekbe is belefutunk– de tudom, ezt szóvá tenni propagandistához illó sopánkodás.)
Kétszer százoldalas kommentkorpuszom persze nem feltétlenül reprezentatív,
nem vonhatunk le belőle következtetést arra nézvést, hogy minden esetben ilyen minőségi és mennyiségi arányban múlják felül az egyik oldal suttyói a másik oldal suttyóit.
Egy azonban bizonyosnak tűnik: míg az egyik fél 2026-os kormányfőjelöltje épp Donald Trumphoz utazott világpolitikát és energiaellátást intézni, a másik fél aspiránsa a saját augusztusi Facebook-posztja alatti kommenteket turkálta, nyírta körbe és applikálta ügyesen egy kicsi sárga magánrepülő előtt pózolós fotójára, Orbán-janicsároknak nevezve és pellengérre állítva néhány többszörösen hátrányos helyzetű, szimpla magyar választópolgárt, valamint egy világéletében hűségesen Orbán-fób dékást.
***
Ezt is ajánljuk a témában

Nem államtitkár az illető és nem azt állította, de a többi szinte stimmel. Francesca Rivafinoli írása.

Ezt is ajánljuk a témában

Ez lenne a befogadás és az egyenlőként kezelés? Az volna a keresztényi bánásmód, ha felebarátainkat döngöljük tovább befelé az áldozatszerepbe? Francesca Rivafinoli írása.

(Nyitókép: Magyar Nemzet / Máté Krisztián)
Ezt is ajánljuk a témában

Vigyázat, tények és objektív számok következnek: fedezékbe mindenki, akiknek előítéleteit súlyosan károsíthatja az ilyesmi. Francesca Rivafinoli írása.

***