Külső sokkhatás alatt a szinte stagnáló európai gazdasági környezetet értjük, amelyhez hozzájárult az orosz–ukrán konfliktus és a hozzá kapcsolódó szankciók, illetve az agrárium problémái a számos tagállamot érintő aszállyal, valamint a száj- és körömfájás megjelenésével. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése alapján a bruttó hazai termék mutatóit tekintve a kontinens lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött. Az euróövezet reál-GDP-növekedése 1-2 százalék körül alakulhat; az Európai Unió legerősebb gazdaságának számító Németország bruttó hazai terméke 0 és 1 százalék közötti mértékben bővülhet, akárcsak Ausztriáé és Magyarországé. Ez azt is jelzi, hogy hazánk egyes előrejelzésekkel szemben elkerülheti a recessziót.