Brüsszel nem válogat az eszközökben: drasztikusan belenyúlna a magyar nyugdíjrendszerbe is

Számos európai országot, köztük sajnos Magyarországot is rendkívül negatívan érintené az Európai Bizottság tervezete. Mint arról a kiszivárgott dokumentumok alapján lapunk is beszámolt: októberben arról írt a brüsszeli sajtó, hogy az EB egy új, a következő hétéves költségvetésre vonatkozó tervet készít elő, amelyben az uniós források kifizetését a tagállamok nyugdíjreformjaihoz kötné

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében rámutat: Amennyiben nem követik az uniós ajánlásokat a tagországok, nem kapnák meg teljes részesedésüket a 2028-tól induló hétéves uniós költségvetésből. 

Mindazonáltal fontos látni, hogy a nyugdíjrendszer, annak felépítése, mechanizmusai, az esetleges kiegészítések tagállami gazdaságpolitikai hatáskörbe tartoznak (a nyugdíjrendszer a gazdaságpolitikán belül a jóléti állam, vagyis a szociálpolitika részeként jelenik meg). A nyugdíjpolitikába tehát az EU végrehajtó szerveinek (például az Európai Bizottságnak) nincs joga közvetlenül beavatkozni, mert a nyugdíjrendszerek szabályozása minden tagállam belső, nemzeti hatáskörébe tartozik. Az EU csak ajánlásokat tehet, de nem dönthet róla a tagállamok helyett.

Például hazánk, ahol a nyugdíjrendszer számos kiegészítő juttatással és kompenzációs mechanizmussal igyekszik biztosítani a nyugdíjasok anyagi biztonságát:

• Automatikus vagy részleges inflációkövető indexálása a rendszer egyik kulcseleme, amely biztosítja, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ne csökkenjen a megélhetési költségek emelkedése miatt.
• 2021-ben újra bevezették a 13. havi nyugdíjat, amely az éves nyugdíj egy plusz havi összegét jelenti.
• A kormányzat idén ősszel jelezte egy 14. havi nyugdíj (fokozatos) bevezetésének lehetőségét.
• A „Nők40” nyugdíjlehetőség egy speciális korengedményes nyugdíjazási forma.
• Nyugdíjprémium keretében akkor fizet ki az állam a nyugdíjasoknak plusz juttatást, ha az éves GDP növekedése meghaladja a törvényben előírt küszöbértéket, ami jelenleg 3,5%.

Európában más országok is alkalmaznak hasonló szisztémákat, beleértve a kedvezményes nyugdíjazást és az extra juttatásokat, amelyek célja a társadalmi egyensúly és a fenntarthatóság biztosítása.

Számos uniós tagállamban léteznek ún. „special pensions”, vagyis speciális nyugdíjak, amelyeket bizonyos csoportok (pl. állami alkalmazottak, biztonsági erők, nehéz munkakörökben dolgozók) kapnak alacsonyabb nyugdíjkorhatár vagy magasabb juttatások formájában.

A „Nők40” nyugdíjlehetőség egy speciális korengedményes nyugdíjazási forma Magyarországon, ilyen módon ugyan nem található meg más tagországban, de több európai országban is létezik a nők számára kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség. 

Hogy ezek közül mely maradhat az EB „javaslata” értelmében, egyelőre nem tudni. 

Nyitókép: Fotó: MTI/Bruzák Noémi