Brüsszel a nyugdíjasokon áll bosszút a magyar kormány intézkedéséért

Az Európai Bizottság egy új, a következő hétéves költségvetésre vonatkozó tervet készít elő, amelyben az uniós források kifizetését a tagállamok nyugdíjreformjaihoz kötné – írja a Politico értesülései nyomán a Világgazdaság.

A javaslat célja papíron az idősödő európai társadalmak miatt várható pénzügyi nyomás enyhítése. Ugyanakkor nem lehet véletlen, hogy épp akkor állnak elő vele, amikor a magyar kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésére készül.

A Politico által idézett brüsszeli források szerint az Európai Bizottság a 2028-ban induló, mintegy

Ezekben a Bizottság arra ösztönözné a tagállamokat, hogy erősítsék meg állami nyugdíjrendszereiket, és

• ösztönözzék a lakosságot a magánmegtakarításokra, valamint
• a vállalati nyugdíjprogramok elterjesztésére.

– írja a VG. Az elképzelés az Európai Bizottság szerint nem kényszerítés, hanem „jó gazdaságpolitika”, amely a reformokat és a beruházásokat kapcsolná össze.

Demográfiai válság és pénzügyi nyomás

A brüsszeli tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unióban egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. 2023-ban a 65 év felettiek több mint 80 százaléka kizárólag állami nyugdíjból élt, és minden ötödik idős uniós polgár a szegénységi küszöb alatt volt, ami megközelítőleg 18,5 millió embert jelent.

A Bizottság célja kettős:

• enyhíteni az államháztartások terheit, és
• erősíteni a tőkepiacokat, amerikai mintára, a hosszú távú megtakarítások mozgósításával.

A Politico szerint a reform ugyanakkor politikai aknamező, hiszen

Több tagállamban utcai tiltakozások követték a nyugdíjkorhatár-emeléseket, legutóbb Belgiumban és Franciaországban. Macron elnök például 2023-ban hatalmas tüntetések közepette emelte a korhatárt 62-ről 64 évre, most pedig utódja, Sébastien Lecornu kénytelen volt jegelni a reformokat a költségvetési válság és az újabb kormánybukás lehetősége miatt.

Magyarország más úton jár

A Világgazdaság rámutat: a brüsszeli nyomásgyakorlás élesen ellentétes a magyar kormány politikájával, amely a 14. havi nyugdíj bevezetését készíti elő. Lázár János építési és közlekedési miniszter egy kaposvári fórumon jelentette ki:

A cél, hogy az idősek vásárlóereje az infláció ellenére megmaradjon, ám Brüsszel szerint ez tarthatatlan hosszú távon. A Bizottság természetesen a tervezet kapcsán semmiféle módon nem vette figyelembe azt, hogy a magyar nyugdíjrendszer gyökeresen eltérő elven működik, mint a nyugat-európai, valóban válságban lévő modellek.

A VG egyébként megjegyzi, hogy négy európai országban már létezik 14. havi nyugdíj, így Magyarország egy „szűk, de erős klubhoz” csatlakozhatna. Az említett államok:

• Spanyolország,
• Portugália,
• Lengyelország és
• Ausztria.

Brüsszel és Budapest újabb frontvonalon

A Bizottság tervezett reformja újabb konfliktusforrás lehet a magyar kormány és Brüsszel között:

• míg az EU a megtakarítási kultúra és a pénzügyi fegyelem irányába mozdulna, addig
• a magyar kormány a szociális biztonságot és az idősek támogatását helyezi előtérbe.

A Világgazdaság úgy fogalmaz:

A brüsszeli „megtakarításra ösztönzés” jelszava ugyanakkor gyanúsan összecseng a Tisza Párt nemrég vázolt nyugdíjkoncepciójával, amely csökkentené az idősek juttatásait.

***

Fotó: MTI / Kocsis Zoltán