A nap, amire így vagy úgy, de minden amerikai emlékezni fog: egy éve választották meg Donald Trumpot

„Amerika történelmének legnagyobb politikai visszatérése” – a New York Times-tól a CNN-en át a Fox News-ig ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelent meg egy évvel ezelőtt a hír, hogy Donald Trump nyerte a 2024-es amerikai elnökválasztást. Az üzletemberből lett politikus újraválasztását nemcsak az amerikai, hanem a nemzetközi bal- és jobboldal is történelmi fordulópontként élte meg, míg a világ egyik fele a demokrácia halálát és tragédiát vizionált, a másik fele a háborúk lezárásának, a konzervatív jobboldal felemelkedésének a zálogát látta benne.

Egy évvel az amerikai elnökválasztás után az már látszik, hogy Trump egyértelműen nem akar csupán „lábjegyzetként szerepelni” az amerikai történelemben, ahogy azt 2021-ben Joe Biden ígérte. Eddigi intézkedései között bőven akadt, ami felháborodást, de olyan is, ami elismerést és elégedettséget váltott ki. De idézzük fel, hogyan nyerte meg az amerikai nép bizalmát pontosan egy évvel ezelőtt!

Minél jobban próbálták félreállítani, Trump annál népszerűbb lett

Miután a 2020-as választásokon Trump alulmaradt Bidennel szemben – amiben nagy szerepük volt a levélszavazatoknak, amelyek szabályosságát több szempontból is megkérdőjelezték – a republikánus jelölt hívei 2021. január 6-án ostromot indítottak a Capitolium ellen. Ezzel kapcsolatban a képviselőház eljárást indítványozott Trumppal szemben, akit azzal vádoltak, hogy ő uszította követőit az ostromra, de a Szenátus felmentette. A korábbi elnökkel szemben később választási manipuláció, kampányfinanszírozás, pénzügyi és adóügyi témában is indítottak vizsgálatokat, amelyeket még mindig nem zártak le.

A vádak és a bírósági tárgyalások azonban növelték Trump népszerűségét, aki mindeközben továbbra is aktívan politizált. A 2022-es félidős választáson több, általa támogatott jelölt is sikeresen szerepelt, és a félidős választás másnapján Mar-a-Lagóban be is jelentette indulását a következő megmérettetésen.

Sőt: noha a demokrata elnök, Joe Biden rohamosan veszített népszerűségéből, az is felmerült, hogy a milliárdos üzletember karaktere csak rontaná a republikánusok növekvő esélyeit.

De a republikánus szavazók zöme továbbra is hitt Trumpban. 2023 novemberében már magasan vezetett a párt előválasztási mezőnyében, 2024 tavaszán pedig sorra győzte le kihívóit az előválasztás során. Nyáron pedig a párt hivatalosan is bejelentette: ismét Donald Trump lesz az elnökjelöltjük. 

Időközben nemcsak a jobboldalon sikerült egyre több embert megszólítania, a Joe Bidennel folytatott küzdelemben is folyamatosan növelni tudta az előnyét a közvélemény-kutatások szerint. A júliusi 13-i pennsylvaniai merénylet pedig csak még egy löketet adott azoknak, akik addig nem tudták eldönteni, szükség van-e Donald Trump visszatérésére ahhoz, hogy ismét jobbra forduljanak a dolgok az Egyesült Államokban.

Trump 2024. november 5-i győzelmével, majd januári beiktatásával beköszöntött a második Trump-elnökség, amitől mindenki óriási változásokat várt. Változást egyébként nem csak Trump, de az addig kormányon lévő demokraták is ígértek, hiszen az egyértelmű volt a polgárháború-közeli belpolitikai helyzetben, hogy csak a változás lehetőségével lehet megszólítani az embereket.

Donald Trump végső kihívója: Kamala Harris

2024 nyár elején még úgy tűnt, kora és látszólag labilis egészségi állapota ellenére továbbra is Joe Biden a demokraták elsőszámú jelöltje. Azonban a két elnökjelölt június végi, a CNN által rendezett vitája után, amikor a közösségi médiában és a párton belül is sokkhullám indult meg Biden elnök gyenge teljesítménye és zavaros mondatai miatt, a demokraták a vészforgatókönyvhöz nyúltak.

Korábban úgy tűnt, a Demokrata Párt – magát az elnököt is beleértve – nem kérdőjelezte meg Biden alkalmasságát, noha volt már több, hasonló incidens is, amikor nem adekvátan viselkedett egy adott helyzetben. A vita után azonban sorra hátráltak ki mögüle a támogatói, végül nem hagyva neki más választást, mint hogy átadja a helyét alelnökének, Kamala Harrisnek, aki addigra már az egyetlen lehetséges jelölt volt, akiről még azt gondolták: legyőzheti Trumpot. Sőt, a szeptemberi elnöki vitából több szakértő is őt hozta ki győztesnek Donald Trumppal szemben, és egy darabig úgy tűnt, a demokraták talán mégis megtarthatják a hatalmat a Fehér Házban. De, mint tudjuk, ez nem így lett.

A csalódott politikusok pedig hamar megtalálták a kudarc felelősét: Joe Bident, aki nem lépett vissza időben az elnökségtől ahhoz, hogy megfelelően fel lehessen építeni egy másik jelölt kampányát.

A Biden elleni lejárató hadjárat aztán ismét megosztottságot generált, és felszínre hozta a Demokrata párt nem éppen szép titkait. A demokraták azóta is próbálnak visszatalálni régi önmagukhoz, és közben megfejteni, mi okozhatta a vesztüket. Ez utóbbiban segítségükre lehet a Fox News választás után elkészített elemzése, amelyben részletesen elemzi a választók fő motivációit és a két elnökjelölt kampányígéreteit.

Ezzel nyerhette meg Trump a választásokat

Donald Trump Kamala Harris-szel szembeni győzelmét elsősorban a gazdaságra és a bevándorlásra vonatkozó ígéreteinek köszönheti – írta a Fox News a választások után megjelent cikkében, amelyben részletesen elemezte a két jelölt közötti szavazatok megoszlását a különböző társadalmi csoportokra lebontva. A lap szerint ez a két terület volt a legfontosabb a választók számára. Másrészt Trump előnyére vált, hogy hitelesebben tudott a választás ígéretével kampányolni, mint az aktuális alelnök. Márpedig – mint fentebb is említettük – az amerikaiak jelentős része teljes átalakulást, változást akart, mert úgy vélték, nem jó irányba halad az ország.

Szintén Harris esélyeit rontotta, hogy az emberek csalódtak a Biden-adminisztrációban, míg Trump a bel- és külpolitikai válságok idején erős vezetőként tudott fellépni. A választók úgy látták, Trump jobban tudja kezelni ezeket a válságokat, és több elképzeléssel rendelkezik.

Míg Trump a bevándorlás visszaszorítása és a bűnüldözés, valamint az infláció leküzdése terén ígért nagyobb előrelépéseket, Harris a klímaváltozás és az abortusz széleskörű legalizálásával igyekezett megszólítani az embereket. Ezúttal utóbbi kevésnek bizonyult.

Trump nehéz időszakban vette át az ország irányítását

Amikor Joe Biden 2021-ben hivatalba lépett, azt ígérte, „visszaállítja a társadalmi békét Amerikában”, 

 Biden kudarcát mi sem mutatja jobban, hogy nemhogy nem választották újra négy év után, de pont az a Donald Trump lépett a helyére, akinek még az emlékét is ki akarta törölni.

Leköszönő beszédében Biden elismerte, hogy legnagyobb ígéretét nem tudta beváltani: Amerika megosztottabb volt, mint valaha, közel a polgárháború kirobbanásához.

Emellett kudarcot vallottak a demokrata elnök ambíciói a szociális szolgáltatások bővítése – például a gyermekgondozás költségeinek csökkentésében és a gyermekszegénység mérséklése – terén, de őt hibáztatták a jelentős infláció és a migrációs válság fokozódása miatt is.

Világpolitikai szinten 

Továbbá ő volt az amerikai elnök akkor is, amikor a Hamász terrorszervezet 2023. október 7-én merényletet indított az izraeli civil lakosság ellen, amely a több mint két éven át tartó gázai háború kitöréséhez vezetett. Bidennek egyik konfliktust sem sikerült rendeznie, de még mérsékelnie sem.

Egy évvel később…

Bidenhez hasonlóan Donald Trump is ambiciózus tervekkel és ígéretekkel vágott bele második ciklusába, és hamar a tettek mezejére lépett. Már az első napokban számos rendeletet hozott, azonnal hadat üzent az illegális migrációnak és a bűnözésnek, és belekezdett a nemzetközi háborús helyzet rendezésébe. Bár sok intézkedése megosztó – nemzetközi szinten is –, a gázai háborúban sikerült elérnie, hogy a felek tűzszünetet kössenek, és az ukrajnai konfliktusban is egyre több hajlandóság mutatkozik mindkét fél részéről a béke elérésére. Belföldi szinten pedig valóban felvette a kesztyűt a woke-ideológia terjedésével, a bűnözéssel és a migrációval szemben.

Egy dolog mindenesetre biztos: Trump mindent megtesz azért, hogy a neve ne csak a lábjegyzetben maradjon fent.

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP