Az évszázad politikai botránya az, ami 2021 és 2024 januárja között lejátszódott a Fehér Házban. Bár a demokraták nagyon szeretnének túllépni a történteken és a világ is szélsebesen robog tovább, érdemes megállni pár percre és visszatekinteni miként bukott el egy politikus, aki azt képzelte, hogy a történelem aranybetűkbe fogja foglalni a nevét.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: májusban jelent meg Jake Tapper és Alex Thompson „Original Sin” (magyarul: Eredendő bűn) című könyve, amely leleplezi miként próbálták Joe Biden családtagjai és tanácsadói eltitkolni az elnök valódi állapotát, és miként vezették földbe a 2024-es kampányt. Az egyik társszerző Jake Tapper, a CNN újságírója, akinek a részvételét a nagy leleplezésben sok konzervatív képmutatónak titulálta, hiszen egyike volt azoknak a riportereknek, akik korábban azt állították, hogy Biden öregségével kapcsolatos kételyek sértőek, betegségével kapcsolatos kérdések pedig konspirációk. Tapper egy nagy adag kritikát kapott saját oldalától is, amely „méltatlannak” titulálta a könyvet, arra hivatkozva, hogy „Biden már nem elnök, most Trumppal kell foglalkozni.”
A könyv azonban a szerzők kérdéses motivációitól függetlenül egy remek kordokumentum, hiszen nemcsak Biden elnökségének, hanem a 2024-es választásnak is a krónikája csak éppen demokrata szemszögből. A szerzők ugyanis nagyjából 200 főleg demokrata forrással készítettek interjút, így az olvasó átfogó képet kap az eseményekről.
Ezt is ajánljuk a témában
Biden elnöksége alatt saját kabinet tagjaival is csak előre megírt szöveg alapján tudott értkezletet tartani, elfelejetette saját tanácsadói neveit, és az idő nagy részében megpróbálták elrejteni őt .
Joe Biden a 2024-es választás után meg volt róla győződve, hogy Donald Trump győzelme őt igazolta: ha nem léptetik vissza a versenyből ő biztosan megnyerte volna a választásokat. Tapper és Thompson könyve arról számol be:
az elnök úgy érezte igazságtalanul bánt vele a demokrata elit és a média, amiért rákényszerítették a kampány felfüggesztésére.
Mert ugyan a hivatalos narratíva az volt, hogy Biden „önfeláldozóan” a háttérbe vonult, valójában mindent és mindenkit be kellett vetnie a pártnak, hogy félretolják.
Ez a magabiztosság jellemezte egész életében a karrierpolitikust, aki úgy jutott el a Fehér Házig, hogy semmi jelentős törvény nem kötődött a nevéhez.
A könyv szerint Joe Biden az amerikai történelem fontos szereplőjeként tekintett magára, aki hasonlóan jelentős személy mint Franklin D. Roosevelt vagy Lyndon B. Johnson.
Környezete is ebben hitt, és a könyv szerint szinte vallásos hitté fejlesztették, hogy Biden minden helyzetben képes lesz felállni. Ennek a mítosznak az alapját a személyes tragédiák adták: első felesége tragikusan fiatalon halt meg egy autóbalesetben, amiben kislánya is életét vesztette, úgy hogy két fia Hunter és Beau is súlyosan megsebesült a hátsó ülésen. Bident ekkor már megválasztották szenátornak, és megadták neki az opciót, hogy legyen inkább a családjával, ő azonban a fiai kórházi szobájában tette le az esküt.
Politikai szinten is sok mindent túlélt: a nyolcvanas években plágium miatt kellett először visszalépnie az elnöki versenyből, majd 2007-ben rasszista megjegyzések miatt. Ennek ellenére folyamatosan haladt a ranglétrán és Obama felkérte alelnöknek. 2015-ben agydaganat következtében (amelynek súlyosságát a család nagyrészt eltitkolta a média elől) meghalt Beau Biden, Joe legidősebb fia, akit potenciális elnökjelöltnek készítettek elő. Biden ennek ellenére el akart indulni a választáson, azonban Barack Obama és a párt vezetése lebeszélte, arra hivatkozva, hogy ez most Hillary Clinton nagy lehetősége. Biden kénytelen volt lemondani az indulásról, de csak négy évet kellett várnia.
A könyvben megszólaló tanácsadók a szerzőknek elmondták: Biden kognitív képességei már 2015 után romlani kezdtek.
A fia halála után nem volt már ugyanaz az ember. De mivel hosszú éveken át hírhedt volt félreszólásairól, ezért a párt mindig ezzel magyarázta ki a bakikat, valamint a 2020-as kampány alatt gyerekkori dadogásra hivatkoztak.
Az írás egyik nagy leleplezése Jill Biden szerepe Biden elnökségének alakításában. Jill Biden hosszú éveken át nem foglalkozott a férje politikai karrierjével, inkább a háttérbe vonult, de a 2020-as választás előtt és az elnökség alatt ő lett a férje ügyének legnagyobb bajnoka.
A first lady tanácsadóinak óriási hatalma volt a Fehér Házban, ő felügyelt mindent, és olyan megbeszélésekre is beült, ahol semmi keresnivalója nem volt.
A könyvből az is kiderül, hogy ő volt az újraindulásának legnagyobb támogatója, annak ellenére, hogy feleségként nagyon is látnia kellett, hogy milyen állapotban van a férje. Ha Biden bakizott a first lady neki esett a tisztviselőknek, és számonkérte őket.
A párt elitje eredetileg nem támogatta Joe Biden 2020-as indulását, a könyv kiemeli, hogy Biden soha nem bocsájtotta meg, hogy Barack Obama nem támogatta az előválasztási kampányát. Mikor azonban a szélsőbalos jelöltek kezdtek felemelkedni a párt meghekkelte az előválasztást, hogy azt Biden nyerje meg. Ebből azonban Biden nem a párt támogatását vezette le, hanem azt, hogy valójában őt szeretik legjobban a szavazók. A párt támogatásának a kimondatlan ára az volt, hogy Bidennek progresszív programot kell megvalósítania és nem indulhat újra. Biden 2020 márciusában kijelentette: „hídként” tekint magára, és a demokrata körökben elfogadott nézet volt, hogy egyciklusos elnök lesz. Ezt nyilvánosan azonban csak homályosan kommunikálták.
2020-as kampány alatt a járványra hivatkozva gyakorlatilag elrejtették az elnökjelöltet.
Az emberek Trump ellen szavaztak, de Biden számára ez a győzelem kizárólag az ő saját érdeme volt, és ez a magabiztosság vezetett a későbbi eseményekhez.
Biden négy éve alatt kínosan koordinálni kellett az elnök minden eseményét, csak kártyákkal tudott beszélni, különben elkalandozott, és még a kabinetjénk a minisztereit is távol tartották tőle.
A könyv beszámolója szerint néhány nagy hatalmú tanácsadó irányított mindent, őket „Politburoként" jellemzik a szerzők, utalva a szovjet politikai bizottságra.
Bár ez nincs a könyvben expliciten kimondva, tekintettel Biden állapotára, feltételezető, hogy ezek a teljesen ismeretlen és meg nem választott emberek irányították Amerikát négy évig, és nekik köszönhető a progresszív irányba való fordulás. A neveik Mike Donilon, Steve Richetti és Bruce Reed. Mivel Biden kognítív állapota folyamatosan romlott, vagy ahogy a könyv fogalmazott „voltak jobb és rosszabb napjai” ezért létfontoságú volt az adminisztráció alacsonyabb rangú tisztviselőinek a munkája. A szerzők leírják, hogy már a 2020-as kampány alatt is az derült ki, hogy ha szavazók részt vettek zártkörű fórumon a jelölttel, akkor arról úgy jöttek ki, hogy nem fognak Bidenre szavazni.
Fontos és valószínűleg szándékos kihagyása a könyvnek, hogy a média nagyon nagy mértékben közrejátszott abban, hogy az amerikaiak egy része elhitte, hogy Biden egy kedves öreg férfi, aki néha ugyan félrebeszél, de egyébként tökéletesen jó állapotban van. A republikánusok és aki nem a főáramot fogyasztotta annak nyilvánvaló volt a romlás.
A könyv arról is beszámol, hogy Biden dührohamai annyira elharapództak, hogy csak hosszas felkészítés után engedték, hogy találkozzon bizonyos emberekkel.
A könyv arról is beszámol, hogy Biden szűrve kapott minden információt: nem látta saját negatív megítélését, a felméréseket, és kizárólag pozitív cikkeket és videókat mutattak meg neki. Az 1942-es születésű elnök nem nagyon szörfözött az interneten így a tanácsadók azt mondhattak neki, amit hallani akart. A már említett magabiztosságát tovább növelte az orosz-ukrán háború, amelyben vezető szerepet vett fel, mint Ukrajna legnagyobb támogatója. Majd mikor 2022-ben a demokraták jobb félidős eredményt értek el, mint amire számítottak: Biden véglegesen meggyőződött róla, hogy ez az ő érdeme.
Egy másik nagyon fontos, és nem sokat emlegetett leleplezése a könyvnek az, hogy Biden meg volt róla győződve, hogy a Trump elleni jogi támadások sikeresek lesznek, és a volt elnök börtönben fogja végezni.
Mindeközben Biden állapota folyamatosan romlott: elfelejtette hosszú évek óta mellette dolgozó emberek nevét, beszédei és találkozói egyre rövidebbek lettek. Ő azonban környezetet lelkes támogatása mellett azt hajtogatta: történelmi elnökséget vezet, hatalmas eredményekkel.
A Demokrata Párt legnagyobb pénzügyi támogatói 2023-ban már pánikolni kezdtek: Biden komolyan újraindul? De senki nem mert nyíltan neki menni: sem a pártban, sem a közvetlen környezetében, sem pedig a főáramú médiában.
2024 elejére Biden állapota drámaian leromlott. Robert Hur különleges ügyész ekkor jelentette be, hogy az elnök ellen nem lesz vádemelés a minősített dokumentumok félrekezelése miatt, mivel túl idős, rossz az emlékezete és nincs olyan esküdtszék, amely elítélné. A párt és a média nekiesett Hurnek, annak ellenére, hogy az ügyész rendkívül óvatos és megértő volt Bidennel. Hur jó hírnevét a földbe döngölték, azzal vádolták, hogy elfogult és hazudik. Az idén az Axios által nyilvánosságra hozott meghallgatási felvételekből kiderült: Biden még annál is rosszabb állapotban volt ezeken az interjúkon, mint amennyire Hur leleplezte. Ennek ellenére tönkretették a karrierjét, és miután véget ért a speciális ügyészi megbízatása hónapokig nem kapott munkát.
Az előválasztás úgy zajlott le, hogy a demokraták mindenkit démonizáltak, aki ki akarta volna hívni Bident. Közben Biden évtizedek óta halott emberekkel kezdte összekeverni a külföldi államfőket. Aztán jött a júniusi vita Trumppal, ahol az egész világ láthatta, hogy az elnök milyen leromlott állapotban van: összevissza beszélt, és félig nyitott szájjal, elveszetten állt a színpadon. Egy érdekes adaléka a könyvnek, hogy
Biden mélységesen lenézte az ellenfelét: meg volt róla győződve, hogy könnyedén megnyeri a vitát, mert Trumpnak elég megszólalnia, a közönség érzékelni fogja, hogy hazudik.
A tanácsadók beszámolója szerint Bidenék egyáltalán nem érezték, hogy olyan drámaian rosszul sikerült a vita: úgy gondolták van elég idő novemberig. A párt azonban már döntött: Bidennek vissza kell lépnie.
A könyv hosszan és sok-sok szereplőt felvonultatva számol be arról, hogy mennyire nehézkes volt az a majdnem egy hónapos időszak mire sikerült Bident rávenni, hogy lépjen vissza. Olyan kultúra alakult ki a pártban, és Biden környezetében, hogy senki nem merte neki megmondani az igazat. Az első napokban a párt elitje be is állt mögé. Érdekes módon a párt progresszív ága kapaszkodott legjobban Bidenbe, az ő többségük az utolsó pillanatig támogatta. A média jelentős része azonban váratlanul kihátrált.
Biden abban a néhány interjúban, amit adott azt állította, hogy a felmérések őt hozzák ki győztesen. A könyvből kiderül, hogy a tanácsadói nem mutattak meg neki a valódi felméréseket. Ahogy telt az idő egyre több szenátor és képviselő vállalta, hogy kiáll Biden mögül. A párt elitjében hatalmas volt a felbolydulás: ki cserélje le Bident? A könyvből az derül ki, hogy egyáltalán nem akarták Kamala Harrist indítani, hanem ahogy sejteni lehetett: egy gyors előválasztást akartak. Biden azonban keresztülhúzta a számításaikat azzal, hogy mikor végre bejelentette: visszalép, Harrist nevezte meg utódjának. A párt néhány stratégája próbált néhány politikust meggyőzni, hogy jelentsék be indulásákukat, de mindenki gyáva volt: féltek ellentmondani Bidennek és mindenki beállt Harris mögé.
A könyv megerősíti mindent, amit korábban csak sejteni lehetett, és azt is bemutatja, hogy mennyire egy-egy emberen múlik az országok sorsa.
Joe Biden és környezete gyakorlatilag biztosította Donald Trump újraválasztását, felfuvalkodásuk, és döntéseik oda vezettek, hogy a demokraták egy Hillary Clintonnál is rosszabb jelöltet voltak kénytelenek indítani.
Ez sikertörténet Trumpnak, és bukás a demokratáknak. Joe Biden beleszerelmesedett a média és a környezete által róla alkotott képbe. De nem is lehet ezen csodálkozni: a párt a visszalépése után hatalmas „államférfinak” és „hősnek” nyilvánította őt, és a mai napig vannak, akik a könyvet rágalomnak és méltatlannak tartják. Ami elnökségének örökségét illetti: már zajlanak az előkészületek, hogy kivizsgálja a Kongresszus Biden elnökségének botrányos éveit. Joe Biden végül elérte, amire vágyott: bekerül a történelmkönyvekbe, de nem biztos, hogy úgy, ahogy remélte.
Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Egy szempillantás alatt minden összeomlott.
***
A folyamat azonban már a kezdeteknél akadályokba ütközik: Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a Hamasz által javasolt módosítások „elfogadhatatlanok Izrael számára”.
Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia–német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ugrósdy Márton írása.
Donald Trump előbb Putyinnal egyeztetett, majd Zelenszkijjel. Az ukrán elnökkel már közös légvédelmi és fegyvergyártási tervekről is szó esett – közben Moszkva tovább zárkózik.
„Mindent megteszünk azért, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket kihasználjuk” – mondta az orosz külügyminiszter.
A magyar miniszterelnök egy fontos alternatívára hívta fel az ukrán elnök figyelmét.
A publicista is reagált a Mandiner Orbán Viktorral készített interjújára.
Soha életemben egyetlen interjút sem diktáltak le nekem.
Ennek megtestesítője Lázár János – a kormányfő szerint.
