A brit lap szerint kész a titkos paktum: Washingtonban évtizedes tabuk dőlnek meg, Amerika kész elismerni az orosz hódítást. A britek úgy látják, Zelenszkijék és az európaiak hiába fogják a fejüket, Trump veje már Moszkvában egyeztetett a területek átadásáról.
Az amerikai diplomácia példátlan fordulatra készül: a Telegraph értesülései szerint a Trump-adminisztráció kész de facto elismerni Oroszország ellenőrzését a megszállt Krím-félsziget, valamint a Donyecki és Luhanszki területek felett az orosz–ukrán háború lezárása érdekében.
A brit lap arról ír, hogy a lépés az Egyesült Államok évtizedes diplomáciai alapelveit borítaná fel, és éles ellentétben állna az európai állásponttal.
A brit lap szerint Trump békeügyi megbízottját, Steve Witkoffot, valamint vejét, Jared Kushnert küldte Moszkvába, hogy közvetlen ajánlatot tegyenek Vlagyimir Putyinnak. Egy diplomáciai forrás úgy fogalmazott:
Az amerikaiak egyre kevésbé törődnek az európai állásponttal.”
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor moszkvai látogatásán derült ki: az orosz elnök megerősítette, hogy Trump kifejezetten a magyar fővárost javasolta a béketárgyalások helyszínéül. Putyin nemcsak elismerte Magyarország „kiegyensúlyozott” álláspontját, de nyíltan kijelentette: ha eljön az idő, örömmel bólint rá a budapesti forgatókönyvre.
A Kreml pénteken megerősítette: kézhez kapták az amerikai–ukrán genfi tárgyalások után módosított békestratégiát. Bár az új, 19 pontos tervezet barátságtalanabb Moszkvával, a Washington által felvetett területelismerések – több forrás szerint – továbbra is részét képezik az amerikai csomagnak.
A Witkoff által kidolgozott eredeti, 28 pontos béketerv tartalmazta:
A Trump-terv 21. pontja arról is szól, hogy az ukrán csapatoknak vissza kell vonulniuk bizonyos, jelenleg általuk ellenőrzött donyecki területekről, amelyeket semleges, de orosz fennhatóságú demilitarizált övezetként ismernének el.
A genfi tárgyalások során ugyan sikerült egy kevésbé Moszkva-barát, 19 pontos verziót kialkudni, de a lap forrásai szerint a területi elismerés „politikai magja” nem tűnt el.
Kijev azonban továbbra is az egységes és oszthatatlan Ukrajna alkotmányos alapján áll: a területet csak népszavazással adhatna át, ami a Telegraph szerint gyakorlatilag kizárt. Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke a The Atlantic-nak kijelentette:
Amíg Zelenszkij az elnök, senki ne számítson arra, hogy Ukrajna területeket ad át.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök honlapja elutasította a kabinetfőnök leváltására irányuló petíciót.
Washington lépései komoly aggodalmat váltottak ki szövetségesei körében. Az úgynevezett hajlandók koalíciója a héten újra megerősítette:
Európa továbbra sem fogad el olyan békét, amely legitimálja a határok erővel történő megváltoztatását.
Emellett az újabban csak E3-ak néven emlegetett államok – Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – saját ellenjavaslatot dolgoztak ki. Ebben többek között
Ezt is ajánljuk a témában
Naná, hogy ez is szerepel Nagy-Britannia, Franciaország és Németország tervezetében.
Az európai álláspont szerint Putyin 2014 óta illegálisan annektált területeit a Nyugat továbbra sem veszi figyelembe legitim orosz területként.
A cikk szerint tovább növelte az európai aggodalmakat, hogy kiszivárgott telefonbeszélgetések alapján Witkoff orosz tisztviselőket „tréningezett” arra, hogyan próbálják befolyásolni a Fehér Házat. A felvételekben elhangzik a donyecki területek átadásának szükségessége is. A Telegraph szerint
nem kizárt, hogy a hanganyagok egy európai hírszerző ügynökségtől származnak, amely így akarta jelezni: Moszkva és Trump békeközvetítői között egyre szorosabb kapcsolat alakult ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai–orosz béketervezet mögött egyre nagyobb a frusztráció, miközben Kijev kettős játékot folytat: kifelé engedékeny, befelé ellenáll.
A Telegraph arról ír, hogy a Kreml új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Oroszország a következő évtizedben teljesen integrálni kívánja a megszállt ukrán területeket. Ez a lap szerint azt jelzi, hogy Putyin továbbra sem hajlandó érdemi engedményekre.
Eközben Washington olyan békealkut készít elő, amely – az európai félelmek szerint –
messze elmaradna attól, amit Ukrajna egy többéves háború után igazságosnak tartana.
A legkényesebb kérdések – köztük a végleges határok ügye – a tervek szerint csak azután kerülnek a dokumentumba, amikor Zelenszkij és Trump személyesen találkoznak. Az ukrán elnök egyelőre nem közölte, mikor utazik Washingtonba vagy a Mar-a-Lagóba.
Ezt is ajánljuk a témában
Telefonon fog egyeztetni az amerikai elnökkel.
***
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
