A friss előrejelzések szerint az energiatárolási kapacitásnak 2030-ra az ötszörösére kell nőnie a klímacélok eléréséhez, ami lendületet ad a zöldenergia piacának. Ezen megoldások ára 2019 és 2023 között 40 százalékkal csökkent, jelentősen növelve a technológia versenyképességét.
A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) hivatalos előrejelzései szerint a világ zöldenergia-tárolási kapacitásának drámai növekedésre van szüksége a klímacélok elérése érdekében. Az IEA becslései alapján a zöldenergia-tároló kapacitásoknak a jelenlegi kevesebb mint 200 gigawattról több mint ezer gigawattra (1 terrawattra, TW) kell nőnie a 2020-as évtized végére. Ráadásul 2050-re ennek csaknem az ötszörösére, közel 5 TW-ra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezményben kitűzött nettó nulla kibocsátást. Így nem csupán a napelemek vagy a szélkerekek (azaz a zöldenergia-termelő berendezések), hanem az elektromos hálózati energiatárolás piaca is lendületet kapott, és hatalmas további felfutás előtt áll, ami már pár éven belül jelentős változásokat hoz az energiaszektorban.
Hagyományosan a hálózati szintű tárolás szivattyús vízerőművekre, más néven szivattyús tározós erőművekre épült, amelyek két tározó közötti vízmozgatással oldották meg a tárolást. Az utóbbi években azonban a konténerekben elhelyezett óriási akkumulátorok – amelyek egyre inkább sorban állnak raktárépületekben a túltermelés miatt – váltak az elsődleges tárolási megoldássá.
Az IEA adatai szerint 2022-ben világszerte 90 GW akkumulátoros tárolókapacitást telepítettek, ami kétszerese az előző évinek; ennek mintegy kétharmadát hálózati tárolásra.
A többit más célokra, például lakossági napenergia-rendszerekre használták. Az árak csökkenése és az új kémiai összetételek fejlesztése tovább serkenti a piacot. A Bain & Company becslése szerint
a hálózati tárolás piaca a 2023-as 15 milliárd dollárról 2030-ra 200–700 milliárdra, 2040-re pedig 1000–3000 milliárdra nőhet.
A lítiumakkumulátorok árának jelentős csökkenése is ösztönzi az alkalmazásukat a hálózati tárolásban. A BloombergNEF kutatócsoport adatai alapján
a fixen elhelyezett lítium energiatárolók átlagos ára 2019 és 2023 között körülbelül 40 százalékkal esett.
Az elektromos járművek (EV) terjedésének globális lassulása, amelyek lényegében ugyanolyan technológiát alkalmaznak, arra ösztönözte az akkumulátorgyártókat, hogy a hálózati tárolók részére is nagyobb mennyiségben értékesítsenek akkukat. Ezt igazolja, hogy
2019-ben a fixen telepített lítiumakkumulátorok közel 50 százalékkal drágábbak voltak, mint az EV-kben használtak. Ám ez a különbség mára kevesebb mint 20 százalékra csökkent, ahogy a gyártók beléptek a piacra.
Az IEA szerint a napelemek és az akkumulátorok kombinációja már most is versenyképes a szénalapú energiatermeléssel Indiában, és néhány éven belül olcsóbbá válhat, mint a gáztüzelésű energiatermelés Amerikában.
Kína akkumulátorgyártói különösen innovatívak ebben az iparágban. A CATL például nyolcszorosára növelte kutatás-fejlesztési kiadásait 2018 óta, 2022-ben már 2,5 milliárd dollárt (mai árfolyamon közel 900 milliárd forintot) költve erre. A BYD, amely jelentős beruházásokat eszközölt a robotikába és a mesterséges intelligenciába, egy különleges, szinte teljesen automatizált akkumulátorgyárat épített Hofej városában. Az iparág azonban jelenleg inkább túltermelési problémákkal küzd; a BloombergNEF szerint Kína már most is elegendő lítiumakkumulátort gyárt a globális kereslet kielégítésére. Ugyanakkor az akkugyártó ipar jelenleg további 5,8 terawattóra (TWh) kapacitásnövelést tervez 2025-ig, ami több mint kétszerese a jelenlegi 2,6 TWh-s globális kapacitásnak.
Maga a túltermelés katasztrofális lehet az akkumulátorgyártók számára, beleértve a hálózati tárolók gyártóit. A Benchmark Mineral Intelligence adatai szerint
2024 első hét hónapjában Kínában 19 akkumulátorgyár építését törölték vagy halasztották el.
Az árak zuhanása számos nyugati akkumulátorstartupot is nehéz helyzetbe hozott, a svéd Northvolt például 1,2 milliárd dolláros veszteséget jelentett a 2022-es 285 millióhoz képest. A piac ilyen jellegű átrendeződése konszolidációs hullámhoz vezethet, ahogy azt Robin Zeng, a CATL vezetője előre jelezte.
Az akkumulátorgyártók közötti jelenlegi „vérfürdő” azonban paradox módon elősegítheti az akkumulátoros tárolás elterjedését. Az árak tovább csökkenhetnek, ahogy a leghatékonyabb vállalatok nagyobb piaci részesedést szereznek. A verseny már most is fokozza az innovációt, mivel a cégek új technológiákat keresnek a versenyképesség növelésére. Az egyik ígéretes alternatíva a nátrium-ion akkumulátorok, amelyek nem igényelnek drága lítiumot, és bár alacsonyabb az energiasűrűségük, ez kevésbé jelent problémát a helyhez kötött energiatároló rendszerek esetében, mint az elektromos járműveknél.
A piac új szereplői is jelentős fejlesztésekbe kezdtek. Az amerikai Natron cég, amelyet a Chevron olajvállalat (!) támogat, 1,4 milliárd dolláros beruházással épít nátrium-ion akkumulátorgyárat Észak-Karolinában, amely várhatóan 2027-ben kezdi meg a működését. Landon Mossburg, a Peak Energy vezérigazgatója szerint cégük az „amerikai CATL” szeretne lenni.
Tom Jensen, a Freyr Battery vezérigazgatója szerint a nyugati akkumulátorgyártók csak új technológiákkal lehetnek versenyképesek. Az innovatív megoldások listája egyre bővül: az EnerVenue startup például nikkel-hidrogén energiatárolót fejleszt kereskedelmi forgalomra. A cég több mint 400 millió dollárt gyűjtött össze, és gyárat épít Kentuckyban, amely hosszú távú energiatárolásra alkalmas olcsó akkumulátorokat állít majd elő.
Az új technológiák különösen jól alkalmazkodnak az adatközpontok növekvő energiaigényéhez, amelyeket a technológiai óriások megújuló energiával kívánnak működtetni. Mivel a nátrium-ion akkumulátorok kevésbé hajlamosak a kigyulladásra, mint a lítiumalapúak, különösen vonzók a technológiai cégek számára, mivel alacsonyabb biztosítási költségeket eredményeznek. Jeff Chamberlain, a Volta Energy Technologies vezetője szerint ez az egyik legnagyobb előnyük. Colin Wessels, a Natron társigazgatója szerint cégük elsősorban adatközpontoknak tervezi az akkumulátorok szállítását.
Az adatközpontok gyors ütemű telepítése új infrastruktúra-igényeket teremt, amelyek az energiatermelést és -átvitelt szolgálják, ezeket pedig olyan hosszabb idejű akkumulátorokkal lehet áthidalni, amilyeneket az EnerVenue fejleszt. Aaron Zubaty, az Eolian vezérigazgatója a következő évtizedben az energiahálózatok növekvő igényeinek kielégítésére a négy-nyolc órás tárolási megoldások fellendülését jósolja.
Összességében a hálózati tárolás gyors fejlődésen megy keresztül.
Az akkumulátorok öt év alatt elérték azt, amit a napelemek 15 alatt”
– jegyzi meg egy iparági elemző. Fatih Birol, az IEA vezetője pedig így fogalmaz: „Az akkumulátorok a szemünk előtt változtatják meg a globális zöldenergia-termelés eddigi trendjeit.
(Forrás: The Economist)
Kapcsolódó:
A Nature Sustainability friss tanulmánya leleplezi az olajóriások greenwashingját: a globális szénhidrogén-kitermelés 88 százalékát adó cégek csupán 1,42 százalékát kontrollálják a megújuló energiának, miközben milliárdokat költenek a fenntarthatóság látszatára. Ez nemcsak üres retorika, hanem a zöldátállás lassulásának a jele, miközben a globális energiaigény rohamosan nő.
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Az amerikai palagáz-forradalom kérlelhetetlen zászlóvivője, Trump energiaügyi minisztere lerántja a leplet a zöldátállás megbukott ígéreteiről.
Az európai acélipart gazdasági vihar rázza: a ThyssenKrupp 11 ezer állást áldoz fel a magas energiaárak és a kínai acéldömping nyomása alatt. A Dunaferr csődje is intő jel...
Több sebből vérzik Ukrajna zöldenergetikai átmenete – ám egy friss tanulmány mégis eléggé optimista.
A hidrogénüzemű járműveket egykor a jövő kulcsának tekintették az autóiparban: gyors tankolás, nagy hatótávolság, nulla károsanyag-kibocsátás. Mégis, az idén már tömegével zárják be a töltőállomásokat, és a legtöbb gyártó feladta a technológiát. Mi vezetett a bukáshoz?
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Pikó Andrásék botrányos jelöltje újraindul, az egyik kihívója Pálovics Emese kormánypárti politikus lesz.
