Nem előzmény nélküli: már jóval a háború előtt is hazánk lerohanásával fenyegetőzött Ukrajna

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, nemrég Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök által kitüntetett őrnagya, a neonáci eszméket valló C14 csoport vezetője egy kerekasztal-beszélgetésen arról értekezett, hogy „a 118. dandár két perc alatt odaérne, ha Orbán nyíltan kimondaná: »KGB-ügynök vagyok«”. A kormányfő és Magyarország ellen intézett nyílt fenyegetés azonban korántsem előzmény nélküli.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az ukrán politika legkülönbözőbb szintjeiről kap figyelmeztetést Magyarország: ha ezt, vagy azt csinálja, vagy esetleg nem csinálja, akkor bizony könnyen pórul járhatunk.

Amikor el is sült az energiafegyver

A legkomolyabb fenyegetést egyértelműen a magyar energiabiztonságot érintő szándékok jelentették, hiszen ezek végül több alakalommal is megvalósultak:

A Magyarország energiaellátását is biztosító szállítóvezetéket először tavaly augusztusban érte ukrán dróncsapás, amelyet december elején újabb célzott támadás követett.

Novemberben az ukrán elnök a hadsereg bevetésével riogatott, és arról beszélt, hogy

Ennek szellemében Ukrajna 2025. december 16-án egy szabotázsakció keretében okozott volna további károkat a vezetékben, ám ezt a műveletet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei még idejében megakadályozták.

Visszavonulásból megszállás

Az elmúlt évek egyik legvérforralóbb ukrán nyilatkozatát Jevhen Dikij, az Ajdar nevű félkatonai szervezet – ők különösen szeretnek minket, magyarokat – volt zászlóaljparancsnoka produkálta, még 2024 márciusában.

Dikij a következőkről értekezett az Espreso nevű hírportál YouTube-csatornáján:

„Meg kell érteni, hogy amennyiben elveszítjük, úgy lesz egy egymilliós, feltüzelt hadseregünk, mely épp visszavonul. Így felmerül a kérdés, hogy hol lesz az a határ, ahova visszavonulunk?

és kiviszünk oda húszmillió ukrán menekültet” – mondta a már civilnek számító Jevhen Dikij.

„És akkor megnézném, hogy mit csinálna Orbán harmincezres serege, mely nem harcolt egy napot sem az életben, mit fog csinálni? Az észak-atlanti szerződés ötödik cikkelye pedig nem működik, maguk írták meg úgy, hogy csak konzultálniuk kell támadás esetén.

Ezért Orbán helyében átgondolnám, hogy jó-e az neki, ha mi elveszítjük a háborút?” – fejtegette Jevhen Dikij.

Háború sem kellett az izmozáshoz

Az ukránok már 2019-ben is nagyon keménynek érezték magukat, pedig hol volt még akkor a mostanihoz hasonló mértékű, nyílt háború Kijev és Moszkva között?

A változatosság kedvéért akkor az Ajdar zászlóalj egykori parancsnoka, Szergej Melnicsuk parlamenti képviselő jelentette ki, hogy

Hozzátette: szó sem lehet arról, hogy olyan népszavazást írjanak ki a jövőben, amelyen arról kell majd dönteni, hogy akarnak-e a kárpátaljaiak Magyarországhoz csatlakozni. A politikus egy betelefonálós műsorban nyilatkozott a fentiekről, kijelentve:

Ahogy látjuk, az azóta eltelt évek során csak a dandárok száma és az offenzíva földrajzi céljai, illetve a végrehajtásának becsült ideje változott, a fenyegetőzés hangereje és célja ugyanaz maradt.

***

Fotó: Genya SAVILOV / AFP