Micsoda véletlen egybeesés: ugyanazok állnak Ukrajna pártjára hazánkkal szemben a Barátság kőolajvezeték leállása ügyében, mint pár éve az Északi Áramlat felrobbantásánál

Orbán Viktor február 25-én jelentette be, hogy megerősítik Magyarország kritikus infrastruktúrájának védelmét, mert reális veszélyt lát az energiaellátás elleni támadásokra.

A magyar ellenzéki politikusok és elemzők azonban ugyanúgy kétségbe vonják a lépések szükségességét, mint ahogy 2022 szeptemberében meg voltak győződve arról, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket orosz „hamis zászlós” művelet keretében Oroszország robbantotta fel, és tagadták, hogy Kijevnek bármi köze lenne hozzá. Most ezek a szereplők ismét Ukrajna oldalára állnak a Barátság-kőolajvezeték ügyében is, és arról beszélnek, hogy 

Lássuk a tényeket!

2026. február 23-án éjjel dróntámadás érte az oroszországi Tatárföldön található Kalejkinó szivattyúállomást – a Barátság-kőolajvezeték egyik betáplálási pontját, ahonnan az olaj Magyarországra és Szlovákiára indul. Tűz ütött ki. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egyik tisztviselője a Reutersnek nyíltan elismerte:

Nem ez az első eset. 2025 márciusában, szeptemberében és decemberében sorozatos ukrán támadások érték a Barátság különböző infrastrukturális elemeit (Unecha, Nikolskoye és más szivattyúállomások). Ezek miatt rövidebb időre le is állt a szállítás.

Robert Brovdi, az Ukrán Fegyveres Erők pilóta nélküli rendszerekért felelős parancsnoka többször elismerte a csapásokat, Telegramján üzenve ezt írta: „A Barátság kőolajvezeték pihen. Üdvözlet a madarainktól!” 

Ukrán megszólalások: nem elég

Valerij Szavcsuk ukrán elemző videójában nemcsak elismerte a zsarolást, hanem helyeselte is:

Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Telegram-bejegyzésben vállalta a támadást, és gúnyosan azzal zárta közleményét, hogy: „Most várhatjuk Orbán és Fico nyafogását.”

Irina Heraszcsenko, az Európai Szolidaritás párt képviselője Facebookon a következőket írta:

Oleg Szoszkin, a korábbi ukrán elnök tanácsadója elismerte, hogy a Barátság kőolajvezeték leállítása tudatos politikai számítás volt Zelenszkij részéről. Szerinte Ukrajna áprilisig kibírja az EU-s hitel nélkül, de Magyarországnak addig nem tartanak ki az olajtartalékai és a hirtelen benzinár-emelkedésbe belebukik a kormány – a Tisza pedig beengedi Ukrajnát az EU-ba és feloldja a blokkolt hiteleket.

Volodimir Zelenszkij a háború negyedik évfordulóján, uniós vezetők előtt: „ha Orbánnak problémája van az energiaellátással, akkor Putyinnal tárgyaljon.” Az ukrán elnökd tagadta, hogy a 90 milliárd eurós EU-hitel és a vezeték ügye összekapcsolható lenne, és azt állította, a Barátság-vezetéket „Oroszország rombolta le” – mondta.

A Kyiv Post szerint: „Kijev úgy reagált Budapest fenyegetésére, hogy blokkolja a 90 milliárd eurós EU-kölcsönt, hogy felrobbantotta a Barátság-kőolajvezeték egy kritikus szakaszát Oroszország mélyén.”

Párhuzam az Északi Áramlattal

2022. szeptember 26-án felrobbantották a Balti-tengeren a Németországot ellátó gázvezetéket. A hazai ellenzéki média azonnal Oroszországot vádolta – annak ellenére, hogy Moszkvának semmilyen érdeke nem volt elvágni saját bevételét és zsarolási eszközét.

Az ukrán politikusok és a velük szimpatizáló média, valamint szakértők az utolsó pillanatig tagadták az ukrán szerepet ügyben.

A német nyomozás azonban mást mutat:

• egy ukrán katonatisztekből és búvárokból álló csoport egy vitorlás jachtról (Andromeda) hajtotta végre a robbantást.
• Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka koordinálta, Zelenszkij jóváhagyta (később hiába próbálta leállítani).
• A CIA már 2022 tavaszán tudott a tervről.

2025-ben Olaszországban elfogták Szerhij K.-t, Lengyelországban Volodimir Zs.-t – Lengyelország mindmáig védi a gyanúsítottakat, mert „jogos katonai akciónak” minősítette.

Mindkét esetben Ukrajna támadta olyan országok kritikus infrastruktúráját, amelyek nem hadviselő felek – Németország esetében a legnagyobb támogatóját. Mindkét esetben ugyanazok a hazai szereplők „sietnek Ukrajna segítségére”: orosz „hamis zászlós” akciót emlegetnek, és a magyar kormányt vádolják provokációval.

Rácz András és az ellenzéki kórus

Leghangosabban most is Rácz András védi az ukrán érdekeket. Február 25-i Facebook-posztjában:

Ezt a retorikát pedig már ismerjük, Magyar Péter a Tisza Párt elnöke, már hónapok óta ismételgeti, hogy szerinte a magyar miniszterelnök „önmerényletet” fog elkövetni, vagy éppen valamilyen dróntámadást „berepülő drónok” fog eljátszani, hogy így manipulálja a magyar választásokat.

Rácz András tehát nem tesz mást, mint hogy „szakértőként” „tudományos alapot” biztosít a Tisza Párt kampányához.

Szerinte, ha valódi fenyegetés lenne, a kormány a NATO 4. cikkelyét aktiválná, nem belföldön erősítene, és az egész riogatást választási kampánynak nevezte. A szakértő szerint mivel Magyarország NATO-tag, és a katonai szövetség majd védelmet nyújt Ukrajnával szemben. Ezzel csak egy baj van, Németország is NATO-tag, és az Északi Áramlatot nem tudta megvédeni sem a NATO haditengerészeti ereje, sem a hírszerzési képességei, az okokat persze hosszasan lehetne vizsgálni, de világosan látható, ha a NATO nem volt érdekelt Ukrajna egyik legnagyobb támogatójának megvédésében, akkor miért lenne érdekelt egy olyan Kijev számára „problémás” ország megvédésében, mint Magyarország?

Egy 24.hu-nak interjúban például arról beszélt: „Oroszországnak nagyon is érdeke volt: felhajtotta a gázárakat, növelte Európa ellátási bizonytalanságát”. A valóságban Oroszországnak viszont semmilyen érdeke nem szólt amellett, hogy felrobbantsa azt a vezetéket, amelyen keresztül földgázzal látja el Németországot, ezzel elvágva magát, mind az ebből származó bevételtől, mind a zsarolási potenciáltól.

Egy másik interjúban: „Én azt gondolom, hogy ezt az akciót az orosz haditengerészetnek egy különleges egysége követte el, egészen pontosan kis méretű tengeralattjáróval.”

A Telex és a 444 ugyanezt a narratívát erősítette: orosz hadihajók jártak a közelben, és orosz érdeke volt a gázvezeték felrobbantása. Ma már az ellenzéki médiának is be kellett számolnia az ukrán szerepről az Északi Áramlatnál – Rácz András pedig az utolsó percig tagadta Ukrajna érintettséget, majd miután vállalhatatlan lett az álláspontja, azóta elegánsan hallgat a kérdésről.

Látható: ugyanazok a szereplők (Rácz, Telex, HVG, 444 és társaik) védik Ukrajnát, akik 2022-ben „orosz szabotázsról” beszéltek. Miközben Németország – a legnagyobb ukrán támogató – sem tudta megvédeni saját vezetékét, ők most azt állítják, a NATO majd megvédi Magyarországot, ha kell.

A magyar kormány ezzel szemben a magyar emberek energiaellátását védi – nem Brüsszel vagy Kijev utasításait követi. A Barátság elleni bevallott ukrán támadások után egyértelmű, hogy nem a kormány a veszélyforrás. Hanem azok, akik még mindig tagadják a valóságot és az ukrán érdekeknek megfelelően kommunikálnak.

Nyitókép forrása: DRACHEV VIKTOR DRACHEV / AFP

***