Ukrajnában kitört a pánik: Zelenszkij megint Magyarországot támadja
Eközben az elnök a kárpátaljai magyarokkal zsarolja Orbán Viktort.
Óriási a brüsszeli olajcsata tétje: a rezsicsökkentés és a magyar családok megélhetése forog kockán
2026. március 19. 12:20
A mai brüsszeli olajcsata tétje nem pusztán egy újabb uniós vita kimenetele. Zelenszkij nyomásgyakorlása, az ukrán olajblokád és a brüsszeli energiapolitika együtt a magyar energiaellátást, a rezsicsökkentést és a családok pénztárcáját fenyegeti.
2026. március 19. 12:20
A mai brüsszeli olajcsata tétje az, hogy Magyarország meg tudja-e védeni azt az energiaellátási modellt, amelyre a rezsicsökkentés épül. Zelenszkij lépései és a Barátság kőolajvezeték körüli vita azt mutatta meg, hogy az energia ma már nemcsak gazdasági kérdés, hanem politikai nyomásgyakorlás eszköze is.
A Barátság kőolajvezeték és az orosz energia kérdése közvetlenül érinti az emberek pénztárcáját. A szállítások leállása után Magyarországnak eleve drágább, alternatív forrásokból kellett beszereznie az olajat, ami már önmagában is felfelé tolta az üzemanyagárakat és a gazdaság költségeit.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább
Erre rakódott rá később a közel-keleti konfliktus, amely az energiaszektort is elérte, és újabb áremelkedési hullámot indított el a világpiacon.
Az olaj- és gázipari létesítmények elleni támadások, valamint a szállítási útvonalak bizonytalansága miatt az árak gyorsan emelkedni kezdtek, ami Európában is azonnal érezhetővé vált. Az olcsóbb orosz energia kiesése így nem egy elméleti kockázat maradt, hanem valós gazdasági teherként jelent meg. A drágulás nemcsak a benzinkutakon volt érezhető, hanem végiggyűrűzött a teljes gazdaságon, növelve a szállítási és vállalati költségeket is.
Ez azért különösen fontos, mert a rezsicsökkentés rendszere részben arra épült, hogy az olcsóbb orosz olajból származó bevételek jelentős része a rezsivédelmi alapba került.
Amikor ez a forrás beszűkült, nemcsak az üzemanyagárak kerültek nyomás alá, hanem az a modell is, amely a magyar háztartások számára alacsonyabb rezsiszámlákat biztosította.
Zelenszkij és az olajblokád politikai játszmája
Az elmúlt hetek eseményei azt mutatták, hogy a Barátság vezeték ügye túlmutatott a technikai problémákon. Egyre több megszólalás utalt arra, hogy a szállítás leállítása politikai döntés és nyomásgyakorlási eszköz volt. Maga Zelenszkij is úgy fogalmazott:
Mindenképpen megtaláljuk a megoldást, hogy ne legyen orosz olaj Magyaroroszágon.
Más ukrán megszólalók ennél is egyértelműbben beszéltek a helyzetről. Roman Szvitan ukrán katonai szakértő és volt katonatiszt kijelentette:
Ez a mi közlekedési rendszerünk, magunk intézzük el vele. Ez a mi földünk, a mi rendszerünk. Akarjuk, kinyitjuk a csapot, nem akarjuk, elzárjuk.
Valerij Savchuk ukrán politikai elemző és kommentátor pedig nyíltan kimondta:
Zsarolás? Igen, geopolitika.
A konfliktus politikai dimenzióját erősítette, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a kialakult helyzet egyértelműen Magyarország ellen irányuló olajblokádként értelmezhető, amely a hazai parlamenti választásokra is hatással lehet. Hangsúlyozta azt is, hogy a vezeték műszakilag működőképes, és rövid időn belül újraindítható lenne, ezért Magyarország a szállítás helyreállítását és a politikai nyomásgyakorlás megszüntetését követelte. A nyomásgyakorlás nem állt meg az energia területén. Zelenszkij a magyar kormányfő címének az ukrán hadsereg számára való átadásával fenyegetőzött, majd azt mondta:
Nem beszélek Orbánnal, mert ő nem akar. De ő le lesz váltva, hál' Istennek már a közeljövőben.
Később a magyar vétót „abszolút tisztességtelennek” nevezte, miközben a kárpátaljai magyarok ügyét is nyomásgyakorlásra használta.
Ezt is ajánljuk a témában
A rezsicsökkentés és a Tisza szerepe a konfliktusban
A vita középpontjában végig a rezsicsökkentés állt. Az a felismerés húzódott meg mögötte, hogy ha az olcsóbb energiaforrások kiesnek, akkor nemcsak az árak nőnek, hanem a kormány társadalmi hátországa is meggyengülhet. Ezért próbálták Brüsszelből régóta megszüntetni ezt a rendszert.
A folyamatban a Tisza Párt brüsszeli szavazatai is kulcsszerepet kaptak. A párt képviselői több alkalommal támogatták az orosz energia kivezetését célzó döntéseket.
Lakos Eszter már 2024 őszén támogatta azokat a javaslatokat, amelyek az orosz fosszilis energiahordozók, köztük a földgáz uniós importjának mielőbbi megszüntetését szorgalmazták. Nem sokkal később a párt ismét hasonló tartalmú állásfoglalás mellé állt, amely az orosz energia kivezetésének felgyorsítását sürgette.
Ezt is ajánljuk a témában
Dokumentumok bizonyítják: a Tisza az orosz energia kivezetését követeli
Itt vannak a bizonyítékok! Ennyiszer szavazott a Tisza az orosz energia kivezetésére.
A következő hónapokban ez az irány következetesen megjelent a Tisza szavazataiban. A párt képviselői támogatták az EU fennmaradó importfüggőségeinek felszámolását, majd a RePowerEU programot is, végül 2026 elején ismét az orosz energiaimport teljes és fokozatos kivezetését célzó álláspontot erősítették meg. A szavazatok sorozata egyértelműen az olcsóbb keleti energiaforrások kiszorításának irányába mutatott.
Ezzel párhuzamosan a magyar társadalomban erős ellenállás alakult ki Ukrajna uniós csatlakozásával és az ukrán nyomásgyakorlással szemben. A fenyegetéseket a magyarok túlnyomó többsége elutasította, és a lakosság jelentős része nem támogatta Ukrajna felvételét sem.
Ezt is ajánljuk a témában
Betelt a pohár Magyarországon: pisloghat Zelenszkij, hallani sem akarnak a magyarok Ukrajna uniós csatlakozásáról
Lábon lőtte magát az ukrán elnök.
Háború, olajár és a kormány válasza
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a közel-keleti konfliktus az energia-infrastruktúrát is célba vette. Iránban és Katarban is súlyos károk keletkeztek, az olaj- és gázpiac pedig gyorsan reagált. Az árak meredeken emelkedtek, a Brent hordónkénti ára 100 dollár fölé került, a gázárak pedig rövid idő alatt jelentősen megugrottak. Ez a folyamat Európában is azonnal éreztette hatását. Minél bizonytalanabbá vált a tengeri szállítás, annál fontosabbá váltak a szárazföldi vezetékek, köztük a Barátság.
Ebben a helyzetben különösen éles ellentmondásként jelent meg, hogy miközben minden energiaforrás felértékelődött, Brüsszel, Ukrajna és a Tisza továbbra is az orosz energia kivezetését sürgette.
Ezt is ajánljuk a témában
Egekben az energiaárak, miközben Brüsszel, a Tisza és Ukrajna továbbra is az orosz energia ellen dolgozik (VIDEÓK)
Gáztárolók és finomítók kerültek célkeresztbe, a következmények már a benzinkutakon is látszanak.
A magyar kormány erre gyors intézkedésekkel reagált. Bevezették a védett üzemanyagárat, amely szerint a magyar autósok legfeljebb 595 forintot fizethettek a benzinért és 615 forintot a gázolajért. Erre azért volt szükség, mert az olajárrobbanás és a geopolitikai feszültségek beavatkozás nélkül gyorsan átterhelődtek volna a magyar családokra és vállalkozásokra. A védett ár nélkül az üzemanyag jóval drágább lett volna, így az intézkedés közvetlenül csökkentette a lakosság terheit.
A cél egyértelmű volt: ne a magyarok fizessék meg elsőként a közel-keleti háború, a brüsszeli energiapolitika és az ukrán olajblokád együttes árát.
A mai brüsszeli olajcsata tétje így végső soron nem más, mint hogy Magyarország meg tudja-e őrizni energiaellátásának biztonságát, meg tudja-e védeni a rezsicsökkentést, és el tudja-e hárítani azt a külső nyomást, amely az olajcsapon keresztül próbál beleszólni a magyar belpolitikába.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor ma Brüsszelben áll ki Magyarországért az ukrán zsarolással szemben (VIDEÓ)
A miniszterelnök az uniós csúcs előtt újságírói kérdésekre válaszolt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Megtalálták Brüsszelben Orbán ellenfelét: nyíltan kimondták, a segítségével akarják megtörni Magyarország ellenállását
Újabb szintre kapcsolt az Európai Unió.
Orbán Viktor egyetlen mondattal küldte padlóra António Costa brüsszeli kirohanását
A valóság közbeszólt, és nem igazolta vissza a megszokott narratívát.
Hazaárulás történt? – Megkérdeztük az ügyvédet!
Belföld
Milyen módon figyelték meg a külügyminisztert, és hogyan tud valaki visszaélni a megszerzett információkkal? Bűncselekménynek minősül-e Panyi Szabolcs tevékenysége? Többek közt e témákat beszéltük meg ifj. Balsai Istvánnal.
Sikerült eltalálni Zelenszkij érzékeny pontját: ez az ábra világosan megmutatja, mekkora az ukrán veszteség
Orbán Viktor bejelentette, amíg Ukrajnából nem jön olaj, addig Magyarország nem ad gázt Ukrajnának. Óriási fejfájást okozhat mindez az ukránoknak.
Fico kínos helyzetbe hozta az Európai Bizottságot: „Zelenszkij felseper Von der Leyennel”
Fico szerint az, hogy az Európai Bizottság egyszerűen tudomásul vette, hogy az ukrán fél elutasítja a Barátság kőolajvezeték vizsgálatát, az „valamit sejtet”.
Ukrajna reménykedik: Németországot már tönkretette, most Magyarországot nézte ki magának a hírhedt politikus
Egyre világosabb, milyen elvárásokat fogalmaznak meg külföldről a hazai politikai fordulattal kapcsolatban.
Tina és Emilio: „Ne a gyűlölet, hanem a józan ész vezessen!”
Belföld
A Vekker legújabb adásában Jellinek Tina és Emilio a tőlük megszokott lendülettel érkeztek, de a poénok mellett most komoly üzeneteket is megfogalmaztak. A nagyszülői szerepre készülő pár szerint a család egysége és a hit mellett a legfontosabb a béke megőrzése, mert unokáink jövője nem lehet alku tárgya.
Minden ukránnak üzent Zelenszkij: felfedte az oroszok következő célpontját
Az ukrán elnök elárulta, hogy szerdán több magas rangú tisztviselővel egyeztetett a kialakult helyzetről.
Összesen 44 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kalyibagaliba
2026. március 19. 23:00
Április 14-én, Trump üzenetet küld Zelenszkijnek.
A tartalma kb. ennyi lesz:
Én megmondtam.
Óra indul.
Válasz erre
0
0
2026. március 19. 15:41 • Szerkesztve
A legfőbb gond nem az lesz, hogy drága lesz (tudom sokan vannak, akiknek nagyon nehéz lenne kifizetni), a fő gond akkor lesz, ha majd nem lesz sok pénzért se. Jön a havi 20 liter benzin, gázolaj a kutakon, hogy jusson a mentőknek, buszoknak, vonatoknak, a csúcsidei ellátást biztosító gázerőművekbe nem jut gáz, emiatt a kiegyenlítés csak fokozott importból lehetséges, de import se nagyon lesz, mert másnak se lesz elegendő. Jönnek a váratlan áramszünetek, nagyvállalatok áramfelhasználásának korlátozása, szétesik minden.
Válasz erre
0
0
Dixtroy
2026. március 19. 15:38
"Ez a mi földünk, a mi rendszerünk. Akarjuk, kinyitjuk a csapot, nem akarjuk, elzárjuk."
Akarjuk a hitelt, nem kapjuk meg, a szerződéseket meg betartjuk, vagy nem tartjuk be, ahogy akarjuk. Baszakodunk az oroszokkal, aztán meg csodálkozunk, hogy a mi földünk meg valamiért fogy. - tehette volna még hozzá.
Válasz erre
1
0
narancsliget
2026. március 19. 14:27
Adjatok normális fizetést és nyugdíjat oszt basszátok meg a rezsicsökit.
Válasz erre
0
2